adozona.hu
BH 1989.11.458
BH 1989.11.458
I. Az 1989. március 25-én hatályba lépett új munkajogi szabályok a megelőzően kötött kollektív szerződések időbeli hatályát nem érintették [1989. évi V. tv, Mt .8. § (2) bek., 9/D. § (5) bek., 20/1979. (XII. 1.) MüM r., 2/1989. (III. 25.) ÁBMH rek.]. II. Ha az adott évben megvalósítandó bérfejlesztés mértékének meghatározása és a kollektív szerződés ennek megfelelő módosítása még nem történt meg, a dolgozók egy csoportja által elérni kívánt mértékű bérfejlesztés érdekében tartott sztrájk nem jogellenes [198
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkáltató a kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a d-i gyáránál foglalkoztatott kesztyűszabászok által 1989. május 3. napján megtartott 8 órás ülősztrájk jogellenes volt. A munkaügyi bíróság a kérelmet elutasította. Ezt a döntését lényegében azzal indokolta, hogy a korábban megkötött kollektív szerződés - az új jogi szabályozás folytán - hatályát vesztette, és mert a sztrájk időpontjáig újat nem kötöttek, a sztrájk sem irányult olyan megállapodás ellen, amelyet hatályos kollektív sz...
BH 1989.11.458 I. Az 1989. március 25-én hatályba lépett új munkajogi szabályok a megelőzően kötött kollektív szerződések időbeli hatályát nem érintették [1989. évi V. tv, Mt .8. § (2) bek., 9/D. § (5) bek., 20/1979. (XII. 1.) MüM r., 2/1989. (III. 25.) ÁBMH rek.].
II. Ha az adott évben megvalósítandó bérfejlesztés mértékének meghatározása és a kollektív szerződés ennek megfelelő módosítása még nem történt meg, a dolgozók egy csoportja által elérni kívánt mértékű bérfejlesztés érdekében tartott sztrájk nem jogellenes [1989. évi VII. tv. 3. § (1) bek. d) pont, Mt 9/C. § (1)-(2) bek., 20/1979. (XII. 1.) MüM r. 4. § (3) bek.].
A munkáltató a kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a d-i gyáránál foglalkoztatott kesztyűszabászok által 1989. május 3. napján megtartott 8 órás ülősztrájk jogellenes volt. A munkaügyi bíróság a kérelmet elutasította. Ezt a döntését lényegében azzal indokolta, hogy a korábban megkötött kollektív szerződés - az új jogi szabályozás folytán - hatályát vesztette, és mert a sztrájk időpontjáig újat nem kötöttek, a sztrájk sem irányult olyan megállapodás ellen, amelyet hatályos kollektív szerződés rögzített.A végzés megváltoztatása érdekében a munkáltató és az ügyész is fellebbezett. Kérelmük, illetőleg indítványuk a sztrájk jogellenességének megállapítására irányult. A sztrájkban részt vett dolgozók közössége fellebbezési ellenkérelmében a végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezést a másodfokú bíróság nem találta alaposnak az alábbi indokokra figyelemmel.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényeket kiegészítve a megyei bíróság a tényállást - összefoglalva - az alábbiak szerint állapítja meg.
A munkáltató és a szakszervezet munkahelyi szerve 1986. június 15-én kötötte meg a kollektív szerződést azzal, hogy rendelkezéseit 1986. július l-jétől 1990. december 31-ig kell alkalmazni. A kollektív szerződés melléklete tartalmazza a munkabérekre vonatkozó megállapodást, amelyet - a kollektív szerződés évenkénti módosításával - minden évben újra szabályoztak. A kollektív szerződés 1989-ben esedékes módosításával kapcsolatos megállapodás elkészítése érdekében a munkáltató vezérigazgatója 1989. március 6-án az ún. darabbéres dolgozókra vonatkozóan 3 %-os béremelést javasolt bevezetni. A vállalat szakszervezeti bizottsága ezzel szemben 4,9 %-os átlagos béremelést indítványozott ezekre a dolgozókra. 1989. március 14-én tartották meg a vállalati bizalmi küldöttek tanácskozását, amely a szakszervezeti bizottság javaslatát támogatta. Végül 1989. március 16-án elkészült az "1989. évi jóléti alap felhasználás és bérfejlesztés" címzéssel ellátott irat, amelynek az 1989. •évi bérfejlesztés végrehajtása címet viselő pontja szerint az alapbéremelés 1989. március l-jével történik és annak mértéke átlagosan 4,9 %. Ezt az iratot a vezérigazgató és az szb titkár írták alá.
A d-i gyár részére 1989. március 21-én küldték meg a bérfejlesztést realizáló új bérbesorolásokat tartalmazó iratot "utasítás" formájában. A március 23-án megérkezett utasításnak az új bérbesorolásra vonatkozó rendelkezéseit a művezetők a beosztott dolgozók előtt szóval ismertették.
A kollektív szerződés 1989. évi módosításának előkészítése ezt követően kezdődött meg. Az "1989. évi 4. számú módosítási javaslat", amely külzete szerint is "a dolgozók által megvitatásra kerülő anyagot" tartalmazza, csak 1989. április 26-án készült el. Ez a tervezet úgy rendelkezik, hogy "a módosítás 1989. június l-jével érvényes, kivételt képeznek a már korábban elfogadott és bevezetett módosítások". A módosítás a bérbesorolási tételeket a kesztyűszabászok esetében az 1989. március 16-án kelt megállapodással és az ennek alapján készült, március 1-jével bevezetett besorolási bérekkel azonosan tartalmazza.
A kesztyűszabászok ülősztrájkára 1989. május 3-án került sor, az egyeztető eljárás eredménytelenségét követően. Ezzel az akcióval 18 %-os béremelést kívántak kikényszeríteni.
A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a sztrájk jogellenesnek nem nyilvánítható. Tévedett azonban döntésének indokaiban.
Nem helyes az a jogi álláspont, hogy a kollektív szerződésről szóló •módosított 20/1979. (XII. 1.) MüM rendeletnek a 2/1989. (III. 25.) ÁBMH rendelkezéssel történt hatályon kívül helyezésével, illetőleg az egyidejűleg hatályban levő új szabályozással hatályukat vesztették azok a kollektív szerződések, amelyeket a jogszabályváltozás előtt kötöttek. Ilyen jogi következmény nem fűzhető a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény hatálybalépéséhez sem.
A Munka Törvénykönyvét módosító 1989. évi V. törvény 1989. március 25-én lépett hatályba, és ezzel azonos időben vesztette hatályát a kollektív szerződések részletes szabályait tartalmazó 20/1979. (XII. 1.) MüM rendelet. Az Mt.</a> módosított 8. §-ának (2) bekezdése szerint a kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó más szabálytól csak annyiban térhet el, amennyiben az megengedi. A kollektív szerződésnek csak az a rendelkezése érvénytelen, amely e tilalomba ütközik.
Az Mt.</a> módosított 9/D. §-ának (5) bekezdése szerint a kollektív szerződést módosítani kell, ha a változtatás jogszabályok módosulása miatt szükséges.
Ezekből a szabályokból az a következtetés vonható le, hogy az új jogszabályi rendelkezés előtt kötött kollektív szerződések továbbra is hatályosak, és csak az új rendelkezésekbe ütköző - és ezért eleve érvénytelen - részében szorul kötelezően módosításra. A jelen jogvitával érintett kollektív szerződés a sztrájktörvényben szabályozott kérdéseket nem rendez, ezért e törvény a kollektív szerződés hatályát szintén nem érinti.
A sztrájk jogellenességének vagy jogszerűségének kérdése tehát az elsőfokú bíróság által alkalmazott módon nem dönthető el.
Az 1989. évi VII. törvény 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében jogellenes a sztrájk a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében, a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.
A május 3-i sztrájk jogosságát tehát az dönti el, hogy a kollektív szerződés 1989-ben esedékes módosítása az 1989-re vonatkozó bérfejlesztés tekintetében megtörtént-e a sztrájk időpontjáig.
Az 1989. május 3-án megtartott sztrájk azért nem jogellenes, mert, eddig az időpontig a kollektív szerződés 1989. évben esedékes módosítása nem történt meg, és így az ebben az évben végrehajtandó bérfejlesztés mértékét kollektív szerződés hatályosan még nem rendezte.
Az 1989. évi V. törvénnyel módosított Mt. 9/C. §-ának (1) bekezdése szerint a kollektív szerződés kihirdetése a munkáltatónál való felfüggesztéssel történik meg. A 9/C. § (2) bekezdés értelmében - ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik - szabályait a kihirdetést követő 15. naptól kell alkalmazni.
Lényegében hasonló rendelkezést tartalmazott az 1989. március 25-ig hatályban volt 20/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 4. §-ának (3) bekezdése is.
A fentiekben megállapított tényállás szerint a vezérigazgató és az szb titkár által március 16-án aláírt megállapodás és a d-i gyárnak kiküldött utasítás még nem jelentette a kollektív szerződés módosítását, csupán e - más új szabályokat is bevezető - szerződés módosítás előkészítéseként értelmezhető. Ezeket az iratokat a munkáltató sem tekintette még a kollektív szerződés módosításának, azokat utasításként küldték meg a d-i gyárnak, és ott kifüggesztésük sem történt meg, tartalmukról a dolgozókat szóban tájékoztatták. A kollektív szerződés módosításának megvitatására szánt - az 1989. évi bérfejlesztést is tartalmazó - iavaslat csak április 26-án készült el. A kifüggesztést követően előírt 15 napos határidőre is figyelemmel a sztrájk időpontjában a kollektív szerződés módosítása még nem léphetett hatályba. Az 1989. évi bérfejlesztésre vonatkozó megállapodást tehát kollektív szerződés a sztrájk időpontjában még nem rögzítette. A 18 %-os bérfejlesztés kikényszerítését célzó sztrájk ezért nem ütközött a kollektív szerződésben rögzített megállapodásba, és ezért az jogellenesnek sem nyilvánítható az 1989. évi VII. törvény 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint.
(Baranya Megyei Bíróság 1. Mpkf. 20 558/1989. sz.)