adozona.hu
BH 1990.9.339
BH 1990.9.339
Vállalati gazdasági munkaközösség tagja által balesetből eredő kár megtérítése iránt a vállalattal szemben érvényesített igény elbírálására az általános hatásköri szabályok az irányadók [Mt. 63. § (1) bek., Pp. 30. § (1) bek., 349. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 87-91. §-ai].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelmében az alperesi vállalatot kártérítésre kérte kötelezni azon a címen, hogy ő a vállalati gazdasági munkaközösség tagjaként sínszállítás alkalmával balesetet szenvedett, és ebből keletkezett kára.
A döntőbizottság határozatával az eljárást hatáskörének hiánya miatt megszüntette. A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen nyújtott be keresetet a munkaügyi bírósághoz, és kérte a balesetéből eredő kárának megtérítés...
A döntőbizottság határozatával az eljárást hatáskörének hiánya miatt megszüntette. A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen nyújtott be keresetet a munkaügyi bírósághoz, és kérte a balesetéből eredő kárának megtérítésére kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság végzésével elrendelte az iratok áttételét a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Végzését azzal indokolta, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségi tagnak a balesetből eredő kárigénye tárgyában az általános hatáskörű bíróság jár el.
Az áttételt követően a Pesti Központi Kerületi Bíróság szintén hatáskörének hiányát állapította meg, a pert megszüntette, és elrendelte az iratoknak - a bíróság kijelölése végett történő - felterjesztését a Legfelsőbb Bírósághoz. Végzésének indokolása szerint annak elbírálása, hogy a felperes balesete üzemi balesetnek minősül-e, nem az általános hatáskörű, hanem a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzések folytán felmerült hatásköri összeütközést az alábbi indokok alapján bírálta el.
A Munka Törvénykönyve 63. §-ának (1) bekezdése szerint a dolgozó és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggően felmerült vita (munkaügyi vita) tárgyában - ha jogszabály kivételt nem tesz - munkaügyi döntőbizottság jár el. A Munka Törvénykönyve 66. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 349. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. A munkaügyi vitát a munkaügyi bíróság a Pp. XXIII. fejezetében szabályozott külön eljárás keretében bírálja el.
A döntőbizottsági eljárás megindításakor már hatályban volt a gazdasági társaságról szóló 1988. évi VI. törvény, amelynek 90. §-a rendelkezik a jogi személy (így a vállalat) felelősségvállalása mellett működő gazdasági munkaközösségekről. Az 1988. évi VI. törvénynek a, gazdasági munkaközösségekről rendelkező 87-91. §-aiból egyértelműen megállapítható, hogy a munkaközösség tagjai és a vállalat között nem munkaviszony áll fenn. A korábban hatályban volt, többször módosított, a. gazdasági munkaközösségekről szóló 28/1981. (IX. 9.) MT rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szintén úgy rendelkezett, hogy a munkaközösség létrehozására, szervezetére, gazdálkodására, valamint a tagok felelősségére és a munkaközösség megszűnésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a polgári jogi társaság szabályait (Ptk. 573-574. §) kell megfelelően alkalmazni.
A munkaügyi döntőbizottság és a munkaügyi bíróság ezért helyesen állapította meg, hogy az eljárás tárgya nem munkaügyi vita, és a kárigény elbírálása nem tartozik döntőbizottsági útra. A munkaviszony megállapítását nem teszi lehetővé a felperes által felhozott az az indok sem, hogy a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására vonatkozó 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet 296. §-ának h) pontja, valamint a 3/1975. (VI. 13.) SZOT szabályzat 287/A. §-ának b) pontja szerint a baleseti ellátásra jogosultság szempontjából üzemi balesetnek minősül a gazdasági munkaközösség tagjának a közös munka végzése, illetve a társasági viszonnyal összefüggő balesete, és az ezzel kapcsolatos felelősség vonatkozásában a gazdasági munkaközösség a munkáltatóval esik egy tekintet alá. A kereset elbírálásánál alkalmazandó ezekből a felelősségi szabályokból nem következik az, hogy a vállalati munkaközösség tagja és a vállalat között munkaviszony áll fenn.
A döntőbizottságok szervezetéről és eljárásáról szóló 19/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 17. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében helyes volt a munkaügyi döntőbizottsági eljárás megszüntetése, ugyanakkor a felperes, a kártérítési követelését - amely nem munkaviszonyból ered - az általános hatáskörű bíróság előtt érvényesítheti. A kereset a per tárgyának értékét nem jelölte meg, de az iratokból megállapítható, hogy lényegesen alatta marad a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott értékhatárnak (amely a megyei, fővárosi bírósági hatáskörre vonatkozik), és így a Pp. 22. §-a alapján helyi bíróságnak van hatásköre. Az illetékes helyi bíróság a Pp. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 45. §-ának ;2) bekezdése alapján eljáró bíróságul ezt a bíróságot jelölte ki.
(Legf. Bír. Pk. IV. 21 100/1989. sz.)