adozona.hu
BH 1990.7.283
BH 1990.7.283
Magánkereskedői polgári jogi társaság tagjának ingó vagy ingatlan használatáért bérleti díj címén fizetett összeg nem tekinthető a tag tevékenységének folytatásából származó adóköteles és társadalombiztosítási járulék fizetését is maga után vonó jövedelemnek [3/1975. (VI. 14.) SZOT szab. 211/F. § (3) bek., 8009/1985. (Tb. K. 6.) OTF tájékoztató].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesként fellépő, két tagból álló polgári jogi társaság 1984-ben alakult meg. Az alperes társadalombiztosítási igazgatóság a felperest fizetési meghagyással 186 641 forint járulékkülönbözet megfizetésére kötelezte, mert a pénzügyi hatóság az ellenőrzés során a tagok 1984, 1985. és 1986. évi jövedelmét a bevallottnál magasabb összegben állapította meg.
A per első tárgyalásán a felperes az alperes követelését 76 140 forint erejéig elismerte, és ezt meghaladóan kérte a fizetési meghagyás ...
BH 1990.7.283 Magánkereskedői polgári jogi társaság tagjának ingó vagy ingatlan használatáért bérleti díj címén fizetett összeg nem tekinthető a tag tevékenységének folytatásából származó adóköteles és társadalombiztosítási járulék fizetését is maga után vonó jövedelemnek [3/1975. (VI. 14.) SZOT szab. 211/F. § (3) bek., 8009/1985. (Tb. K. 6.) OTF tájékoztató].
A felperesként fellépő, két tagból álló polgári jogi társaság 1984-ben alakult meg. Az alperes társadalombiztosítási igazgatóság a felperest fizetési meghagyással 186 641 forint járulékkülönbözet megfizetésére kötelezte, mert a pénzügyi hatóság az ellenőrzés során a tagok 1984, 1985. és 1986. évi jövedelmét a bevallottnál magasabb összegben állapította meg.A per első tárgyalásán a felperes az alperes követelését 76 140 forint erejéig elismerte, és ezt meghaladóan kérte a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a társaság tevékenységének folytatására szolgáló helyiséget a segítő családtagként közreműködő N. T-től bérlik. Az alperes a bérbeadónak kifizetett bérleti díjat is jövedelemként vette figyelembe, és ebből adódik a jövedelem-, illetve járulékkülönbözet.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, mert - megállapítása szerint az alperes a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet 278/C. §-ának (1) bekezdésében és 271. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helytállóan kötelezte a felperest a járulékkülönbözet megfizetésére.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, és a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes által fizetendő járulék összegét 76 140 forintra mérsékelte.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a tag saját tulajdonában álló helyiség bérbeadásából befolyó jövedelem nem tekinthető olyan jövedelemnek, amelynek alapján a társaságnak társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie. Ezért a járulékalapot a bérbeadott helyiség bérleti díjával csökkentve kell megállapítani, és ennek megfelelően a felek által nem vitatott összegre csökkentette a felperes által fizetendő járulékkülönbözet összegét.
A másodfokú bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 8009/1985. (Tb. K. 6.) OTF tájékoztatója szerint ha a tag az épületet, helyiséget, egyéb ingatlant, gépet, berendezést külön szerződéssel adja a társaság használatába, az ezért kapott bérleti díjat - mint jogszabály alapján járó költségtérítést - nem lehet a tag tevékenységének folytatásából származó adóköteles jövedelemnek tekinteni. Ezért az a társadalombiztosítási járulék alapjába nem számítható be.
A felhívott tájékoztató a gazdasági munkaközösségek és az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok tagjaira vonatkozik ugyan, a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 211/F. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel azonban irányadónak kell tekinteni magánkereskedői polgári jogi társaság tagjai esetén is.
A tájékoztatóban foglaltakból az is kitűnik, hogy a társaság tagjait terhelő bérleti díj nem tekinthető a tagok jövedelmének, s azt a tagok jövedelmét csökkentő tényezőként kell figyelembe venni.
Lényegében ez volt a jogerős ítéletet meghozó megyei bíróságnak is az - egyébként helytálló - álláspontja.
A megyei bíróság azonban nem vizsgálta, hogy az irányadónak tekintett járulékalap magában foglalta-e a bérleti díj címén kifizetett összegeket is. A munkaügyi bíróság a pénzügyi hatóságtól beszerezte ugyan a felperes pénzügyi vizsgálatára vonatkozó iratokat, ezek azonban nem tartalmaznak olyan adatokat, amelyekből megállapítható lenne, hogy a felperes tagjai jövedelmének megállapításánál figyelembe vették-e a polgári jogi társaság tagjai által bérleti díj címén kifizetett összegeket. A másodfokú ítéleti döntés tehát megalapozatlan.
(M. törv. I. 10 136/1989. sz.)