adozona.hu
BH 1990.6.242
BH 1990.6.242
A munkáltató nem köteles arra a balesetet szenvedett dolgozóra vonatkozó társadalombiztosítási ellátást megtéríteni, aki a munkavédelmi előírást kizárólag maga szegte meg [Mt. 34. § (2) bek., 36. § (1) bek., 1975. évi II. tv. 108 §. 47/1979. (XI. 30.) MT r. 16. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes repülőgépe - motorcsere után - 1985. augusztus 2-án berepülést hajtott végre. A gépet A. Gy., a repülőtér parancsnokhelyettese vezette, azon K. I. - aki ugyancsak a felperes alkalmazottja - utasként tartózkodott. A berepülés végrehajtása után 14 óra 10 perckor kaptak engedélyt a visszarepülésre. A. Gy. a pilótaülésbe ültette K. I-t, maga pedig az utasülésen foglalt helyet. A felszállást a hangár elől, déli irányban hajtotta végre, 50 m magasban végigrepült a repülőtér felett, majd ...
BH 1990.6.242 A munkáltató nem köteles arra a balesetet szenvedett dolgozóra vonatkozó társadalombiztosítási ellátást megtéríteni, aki a munkavédelmi előírást kizárólag maga szegte meg [Mt. 34. § (2) bek., 36. § (1) bek., 1975. évi II. tv. 108 §. 47/1979. (XI. 30.) MT r. 16. § (1) bek.].
A felperes repülőgépe - motorcsere után - 1985. augusztus 2-án berepülést hajtott végre. A gépet A. Gy., a repülőtér parancsnokhelyettese vezette, azon K. I. - aki ugyancsak a felperes alkalmazottja - utasként tartózkodott. A berepülés végrehajtása után 14 óra 10 perckor kaptak engedélyt a visszarepülésre. A. Gy. a pilótaülésbe ültette K. I-t, maga pedig az utasülésen foglalt helyet. A felszállást a hangár elől, déli irányban hajtotta végre, 50 m magasban végigrepült a repülőtér felett, majd visszafordult, és vízszintesen elrepült a hangár felett. Ezután A. Gy. a géppel jobbra eldőlt, félbukfencet hajtott végre (műrepülési alakzat), amelynek tetején a gép háthelyzetből kis sebességgel jobbra leborult. Ezt követően kb. 270 fokos függőleges elfordulás után, 70 fokos szög alatt a gép földnek ütközött. A. Gy. és K. I. szörnyet halt, a repülőgép elégett.A Légügyi Főigazgatóság határozata szerint a baleset oka "szabálytalan repülés közben a repülőgépvezető által elkövetett repüléstechnikai hiba volt".
Az alperes a fizetési meghagyásával kötelezte a felperest 1 682 400 forint megfizetésére az elhalt A. Gy. és K. I. hozzátartozói részére nyújtott társadalombiztosítási ellátás fejében az 1975. évi II. törvény 108. §-a alapján. Ebből a K. I. özvegye és árvái részére nyújtott ellátás 8 évi átalányösszege 560 065 forintot tesz ki.
A felperes a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet. Az ítélet indokolásának lényege szerint a baleset azért következett be, mert a függetlenített állományú repülőgépvezető a repülési feladattól eltérő és szabálytalan manővert hajtott végre. A felperesnél korábban bekövetkezett légikatasztrófák is visszavezethetők a függetlenített vezetők szakmai és vezetői hiányosságaira. A felperes nem tett hathatós intézkedéseket a vezetők szabálytalanságainak a megszüntetésére, ezért a megtérítési felelőssége fennáll.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolásának lényege szerint az 1975. évi II. törvény (továbbiakban: T.) 108. §-án alapuló megtérítési igény elbírálásánál azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató a balesettel okozati összefüggésben sértett-e munkavédelmi előírást. Ennek megítélésénél nem perdöntők a korábbi balesetekkel kapcsolatos általános megállapítások, annál kevésbé, mert a perben nem merült fel adat arra nézve, hogy A. Gy. repülőgépvezetőnél szakmai, illetve vezetői hiányosságok álltak volna fenn. Személyének kiválasztásával kapcsolatban nem állapítható meg a felperes mulasztása és más munkavédelmi szabálysértés sem.
A baleset kizárólag A. Gy. előre nem látható, elháríthatatlan magatartásának volt a következménye, amelyért a felperes nem tehető felelőssé.
A mindkét bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Peradat, hogy a légikatasztrófa oka a szabálytalan repülés közben a repülőgépvezető által elkövetett repüléstechnikai hiba volt. Ez abból állt, hogy A. Gy. repülőgépparancsnok engedély nélkül akart műrepülési alakzatot úgy végrehajtani, hogy a kezdési magassága alatta volt az arra bármely esetben is meghatározott minimális magasságnak, és nem volt meg a szükséges sebessége. Emiatt borult jobbra a gép, és vesztette el afölötti uralmát a repülőgépvezető.
A. Gy. - aki repülőtér parancsnokhelyettes is volt - azzal, hogy a kitűzött repülési feladattól eltért, és engedély nélkül műrepülési alakzatot akart végrehajtani, és ezáltal a foglalkozás szabályait tudatosan megszegte, okozójává vált a halálos kimenetelű légikatasztrófának, amelynek következtében maga is életét vesztette.
A. Gy. miután a rábízott feladatot a munkavédelmi szabályok megsértésével kívánta teljesíteni, megszegte az Mt. 34. §-ának (2) bekezdésében, valamint az Mt. 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI 30.) MT rendelet 16. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.
A T. 108. §-a szerint a munkáltató köteles megtéríteni a baleseti ellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabálynak vagy óvóintézkedésnek nem tett eleget.
A. Gy. tudatos foglalkozási szabálysértésével a saját halálát is okozta, amelyet a felperes kétségtelenül nem tudott az adott pillanatban megakadályozni, ezért az ő vonatkozásában a felperes felelőssége nem állapítható meg, de foglalkozási szabálysértése munkavédelmi szabálysértés is egyben, amely K. I. halálát okozta.
Ennek folytán a K. I. hozzátartozói részére nyújtott társadalombiztosítási ellátásért a felperes felelőssége a T. 108. §-a alapján fennáll.
Az eljárt bíróságok ezzel ellentétes álláspontja törvénysértő.
(M. törv. II. 10 125/1989. sz.)