adozona.hu
BH 1990.6.240
BH 1990.6.240
Ha a termelőszövetkezet a tagjai és alkalmazottai részére jutalmat állapított meg, amelynek kifizetéséhez feltételeket szabott meg, a feltételek teljesítése esetén a szövetkezet dolgozója (tagja, alkalmazottja) a jutalomra jogilag kikényszeríthető alanyi jogot szerzett. [19/1979. (XII. 1.) MüM r. 5. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A közös foglalkoztatású jogtanácsos felperes részmunkaidőben dolgozott az alperesnél 1988. augusztus 3-ig.
Az 1987. évi eredményes gazdálkodás után járó 2750 forint juttatás kifizetésére irányuló kérelmét a szövetkezet döntőbizottsága a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság végzésével hatályon kívül helyezte a döntőbizottság határozatát, és a pert megszüntette. A végzés indokolása szerint a közgyűlés...
Az 1987. évi eredményes gazdálkodás után járó 2750 forint juttatás kifizetésére irányuló kérelmét a szövetkezet döntőbizottsága a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság végzésével hatályon kívül helyezte a döntőbizottság határozatát, és a pert megszüntette. A végzés indokolása szerint a közgyűlés határozata lehetőséget adott az eredményes gazdálkodás alapján a tagok és alkalmazottak részére jutalom kifizetésére. A kifizetés jogcíme jutalom volt. A 19/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 5. §-ában foglalt rendelkezés szerint, ha a dolgozó jogosultságának megadását a munkáltató mérlegelési jogkörében döntheti el, a jogosultság megtagadása miatt munkaügyi vita nem indítható, kivéve ha jogszabály megengedi. A per tárgyát képező jutalom megadása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozott, ezért munkaügyi vitának sem volt helye. A döntőbizottság a hatáskörét meghaladó ügyben döntött, ezért a határozatát hatályon kívül kellett helyezni.
A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. A perben az a kérdés várt döntésre, hogy a felperesnek a közgyűlés határozatán alapuló igénye kikényszeríthető-e bírói úton.
Az 1987. évi zárszámadás elfogadásáról szóló közgyűlési határozat rendelkezése a következő: "Az ez évi eredményes gazdálkodásunk következtében szövetkezetünk pénzügyi helyzete lehetőséget nyújt arra, hogy minden jelenleg állományunkban levő tsz-tagunknak, alkalmazottunknak, akik a kötelező munkanapot teljesítették, az éves munkadíjára 7 % jutalmat fizessünk, kivéve a fegyelmi vétség elkövetőit."
A határozat értelmezéséből következik, hogy az alperes pénzügyi helyzete lehetőséget adott az éves munkadíj 7 %-os kifizetésére három feltétel együttes fennállásakor: ha a tag vagy alkalmazott a határozat meghozatalakor még állományban volt, a kötelező munkanapot teljesítette és nem követett el fegyelmi vétséget.
Ennek következtében a jutalomra alanyi jogot szerzett az a dolgozó, akire a kizárás feltételei nem vonatkoznak.
A perben nem merült fel olyan adat, amely a felperesnek a jutalomra való jogosultságát kizárná, ezért a bíróság akkor járt volna el megfelelően, ha a juttatás összegszerűségét sem vitató alperest kötelezte volna a 2750 forint megfizetésére, valamint a felperes kereseti kérelme alapján dönt a kamatfizetés kötelezettségéről is.
(M. törv. II. 10 103/1989. sz.)