adozona.hu
BH 1990.6.238 Ha a munkáltató anélkül fizet a tanulmányai miatt a munkából távol levő dolgozójának átlagkeresetet, hogy vele tanulmányi szerződést kötött volna, az így kifizetett munkabér a tévesen kifizetett munkabérre vonatkozó szabályok szerint követelhető vissza [Mt. V. 11. § (2) bek., 65. § (1) bek., Pp. 357. § (2) bek.].
BH 1990.6.238 Ha a munkáltató anélkül fizet a tanulmányai miatt a munkából távol levő dolgozójának átlagkeresetet, hogy vele tanulmányi szerződést kötött volna, az így kifizetett munkabér a tévesen kifizetett munkabérre vonatkozó szabályok szerint követelhető vissza [Mt. V. 11. § (2) bek., 65. § (1) bek., Pp. 357. § (2) bek.].
Ha a munkáltató anélkül fizet a tanulmányai miatt a munkából távol levő dolgozójának átlagkeresetet, hogy vele tanulmányi szerződést kötött volna, az így kifizetett munkabér a tévesen kifizette munkabérre vonatkozó szabályok szerint követelhető vissza [Mt. V. 11. § (2) bek., 65. § (1) bek., Pp. 357. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1972-től a felperes alkalmazottja volt. 1980-tól művezetőként dolgozott, munkaviszonya 1988. július 4-én áthelyezéssel szűnt meg A felperes 1988. december 16-án 49 586 forint visszafizetésére szólította fel. Ezt azzal indokolta, hogy a műszaki főiskolán a tanulmányait tanulmányi szerződés megkötése nélkül folytatta, ezért a tanulmányi kedvezmények időtartamára az átlagkeresete nem illette meg.
Az alperes kérelmére eljárt munkaügyi döntőbizottság a határozatával az alperest mentesí...
BH 1990.6.238 Ha a munkáltató anélkül fizet a tanulmányai miatt a munkából távol levő dolgozójának átlagkeresetet, hogy vele tanulmányi szerződést kötött volna, az így kifizetett munkabér a tévesen kifizetett munkabérre vonatkozó szabályok szerint követelhető vissza [Mt.</a> V. 11. § (2) bek., 65. § (1) bek., Pp. 357. § (2) bek.].
Az alperes 1972-től a felperes alkalmazottja volt. 1980-tól művezetőként dolgozott, munkaviszonya 1988. július 4-én áthelyezéssel szűnt meg A felperes 1988. december 16-án 49 586 forint visszafizetésére szólította fel. Ezt azzal indokolta, hogy a műszaki főiskolán a tanulmányait tanulmányi szerződés megkötése nélkül folytatta, ezért a tanulmányi kedvezmények időtartamára az átlagkeresete nem illette meg.Az alperes kérelmére eljárt munkaügyi döntőbizottság a határozatával az alperest mentesítette a visszatérítési kötelezettség alól. A határozat megváltoztatása érdekében a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte a munkaügyi döntőbizottság határozatát. Álláspontja szerint a peres felek között hallgatólagosan jött létre a tanulmányi szerződés, amelynek alapján a felperes egy magasabb képesítés megszerzéséhez tanulmányi támogatást nyújtott. A tanulmányi szerződés írásba foglalásának elmaradása miatt az érvénytelen, és az eredeti állapotot kell helyreállítani. Az alperes emiatt köteles a jogalap nélkül felvett tanulmányi támogatás ellenértékét visszatéríteni.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A munkaügyi bíróság az ítéletében hivatkozott az Mt.</a> V. 11. §-ának (2) bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre, amely szerint a tanulmányi szerződést. írásba kell foglalni. A jogszabály e rendelkezése egyéb kötelező előírásokat is megfogalmaz a tanulmányi szerződést tartalmát illetően. Ez azt jelenti, hogy tanulmányi szerződés megkötése esetén a dolgozó vállalja az előírt képesítés megszerzését, ezzel szemben a munkáltató kötelezi magát a tanulmányi támogatásra- és a képesítés megszerzését követően a dolgozó megfelelő munkakörben való foglalkoztatására.
A szóban levő esetben a felek nem kötöttek tanulmányi szerződést. A munkáltató a tanulmányok idejére folyósított támogatást nem szerződéses kötelezettsége alapján nyújtotta, hanem saját elhatározásából. Az ilyen címen adott támogatás visszatérítésére való igénye szerződésszegés címén nem jöhet szóba. Az ettől eltérő álláspont téves.
Egyébként a felperes arra is hivatkozott a keresetében, hogy tévedésből fizetett munkabért az alperes részére a tanulmányok miatt távol töltött időre. Tévedett ezért a munkaügyi bíróság, amikor nem észlelte, hogy a felperes keresete valójában nem a tanulmányi költség visszafizetésére, hanem a tévesen kifizetett munkabér visszafizetésére irányult.
Az Mt.</a> V. 65. §-ának (1) bekezdése szerint a munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetése esetén a dolgozót erről 30, a kollektív szerződésben meghatározott esetekben 60 napon belül írásban kell értesíteni. Ennek elmulasztása esetén a dolgozó visszafizetésére csak akkor kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudott, vagy a téves kifizetést maga idézte elő.
A munkáltató fizetési felszólítása alapján azt kellett volna eldöntenie a munkaügyi bíróságnak, hogy az alperes a tanulmányi szabadságra, a konzultációkon való részvételre és a vizsgák idejére kifizetett bérek kifizetésének helytelenségéről tudott-e, vagy a téves kifizetést maga idézte elő.
Az alperes e körben arra hivatkozott, hogy a munkakörére előírt képesítést szerezte meg, G. Gy. üzemigazgató és K. J. igazgató javasolta a továbbtanulását. Sz. Gy. oktatási felelős arról tájékoztatta, hogy a kedvezmények a tanulmányok ideje alatt automatikusan megilletik.
Ezekből és a munkaügyi döntőbizottsági tárgyaláson kihallgatott V. F-né bérszámfejtő tanúvallomásából megállapítható, hogy a felperes a tanulmányi szabadság idejére járó bért saját jogkörében eljárva számfejtette az alperesnek, ezeket D. M. üzemigazgató írta alá.
A téves kifizetést nem az alperes idézte elő, és a kifizetés helytelenségéről sem tudott. Abban a meggyőződésben volt, hogy a kollektív szerződés által előírt, a munkakörére vonatkozó képesítést szerzi meg.
A munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a felperes keresetét elutasítja. Egyébként tévedett a munkaügyi bíróság, amikor a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, mert ennek a Pp. 357. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételei hiányoztak. Saját álláspontjához képest csak a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatására volt lehetősége.
(M. törv. II. 10 158/1989. sz.)