adozona.hu
BH 1990.5.199
BH 1990.5.199
A dolgozó bérezésénél a jogszabály és a kollektív szerződés rendelkezései kötelező erejűek, e rendelkezésektől csak akkor lehet eltérni ha azt a jogszabály kifejezetten előírja [Mt V 62. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1980. augusztus l-jétől 1985. június 15-ig állt munkaviszonyban az alperessel, előbb mint vagyonvédelmi üzemigazgató, majd 1984. október l-jétől mint tervező. 1985. szeptember 13-án prémium, gépkocsihasználati általány és reprezentációs költségtérítés iránt kérelemmel fordult az alperesnél szervezett munkaügyi döntőbizottsághoz.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával 5000 forint prémium, 9880 forint saját gépkocsihasználati térítés és 1521 forint reprezentációs költségtérítés ...
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával 5000 forint prémium, 9880 forint saját gépkocsihasználati térítés és 1521 forint reprezentációs költségtérítés megfizetésére kötelezte az alperest, az ezt meghaladó kérelmet elutasította.
E határozat ellen a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Ebben további 11 000 forint célprémium és 21 060 forint tervezői prémium megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A keresetét a felperes utóbb felemelte, és további 5000 forint prémium megítélését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével 11 000 forint célprémium és 21 060 forint teljesítménybér, összesen 32 060 forint és járulékai megfizetésére kötelezte az alperest a felperes javára. Az ítélet indokolása szerint a felperes 1984. október l-jétől tervezőként dolgozott, meghatározott többletteljesítményt ért el, amelynek munkadíj összege után - az 1984. június 4-i belső utasítás szerint - 14 %-os teljesítménybér illeti meg, a követelt összegben.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A jogszabály értelmében a dolgozót a munkaszerződésben megállapított személyi alapbér vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott teljesítménybér illeti meg [Mt V 62. § (1) bek.]. A kollektív szerződés szerint a felperes időbéres dolgozó volt, a személyi alapbérét megkapta. Azt meghaladó teljesítménybérre (az alapbéren felüli teljesítménybérre) nem jogosult, mert a kollektív szerződés értelmében nem teljesítménybéres dolgozó. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a dolgozók bérezésénél a jogszabály és a kollektív szerződés rendelkezései kötelező erejűek, e rendelkezésektől csak akkor lehet eltérni, ha azt a jogszabály kifejezetten előírja.
A felperes sem állította, hogy részére teljesítménybér fizetését a kollektív szerződés előírta volna. Elismerte azt is, hogy részére a követelt összegnek megfelelő célfeladatokat nem tűztek ki, így a szóban forgó összeget prémium címén sem igényelheti. A felperes a követelését az 1984. június 4-i belső utasításra alapította. Ezt az utasítást azonban a felperes írta alá, így egymagában abból jogokat nem származtathat. A felperes arra sem hivatkozhat, hogy ez az utasítása az üzemi négyszög állásfoglalásának felel meg, hiszen 1984. június 6-i iratában maga szorgalmazta a megfelelő szabályoknak a kollektív szerződésbe való beépítését, mert az "a tervezői teljesítménybérezés megvalósítása érdekében szükséges". Erre azonban nem került sor.
Ehhez képest nincs jogalap arra, hogy a felperes a személyi alapbérén felül a követelt teljesítménybérben részesüljön.
(M. törv. I. 10 129/ 1989. sz.)