adozona.hu
BH 1989.1.42
BH 1989.1.42
A beavatkozó a perben nem félként, hanem más perbeli személyként vesz részt. Ha a meghallgatására szükség van" tanúként kell kihallgatni, s mint tanút kötelezni lehet a birtokában levő okirat bemutatására [Pp. 5. §, 54. § (1) bek., 56. § (1) bek., 57. § (1) bek., 190. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek - mint az alperes termelőszövetkezet tagjai - 1983. április 1. napjávai az alperes termelőszövetkezet keretében ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot alakítottak a beavatkozókkal együtt, majd 1983. augusztus 31-től a szakcsoportból kiváltak, és - ugyancsak az alperes keretében - egy másik szakcsoportot alakítottak.
A felperesek a munkaügyi bíróság előtt indított tagsági vitában a kiválásukig keletkezett nyereség rájuk eső részét igénylik.
Az alperes keretein belül tovább...
BH 1989.1.42 A beavatkozó a perben nem félként, hanem más perbeli személyként vesz részt. Ha a meghallgatására szükség van" tanúként kell kihallgatni, s mint tanút kötelezni lehet a birtokában levő okirat bemutatására [Pp. 5. §, 54. § (1) bek., 56. § (1) bek., 57. § (1) bek., 190. § (3) bek.].
A felperesek - mint az alperes termelőszövetkezet tagjai - 1983. április 1. napjávai az alperes termelőszövetkezet keretében ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot alakítottak a beavatkozókkal együtt, majd 1983. augusztus 31-től a szakcsoportból kiváltak, és - ugyancsak az alperes keretében - egy másik szakcsoportot alakítottak.A felperesek a munkaügyi bíróság előtt indított tagsági vitában a kiválásukig keletkezett nyereség rájuk eső részét igénylik.
Az alperes keretein belül tovább működő szakcsoport 22 tagja - köztük az I. rendű és a II. rendű beavatkozó - az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott. A munkaügyi bíróság a beavatkozást megengedte.
A munkaügyi bíróság a felek előadásaira figyelemmel a tényállástisztázása érdekében könyvszakértői bizonyítást rendelt el.
A szakértő 1987. szeptember 10-én tartott szakértői szemlét, ahol sem a felperesek, sem az alperes képviseletében nem jelent meg senki. Jelen volt viszont a beavatkozók jogi képviselője, valamint az I. és II. rendű beavatkozó.
A szakértő és a beavatkozók között vita támadt mind a szemle lényegét, mind a szakértés menetét és időpontját illetően. Ezért a szakértő bejelentette a munkaügyi bíróságnak, hogy a beavatkozók magatartása miatt a szakértői feladatát nem tudja elvégezni, mert ahhoz nincsenek meg a. feltételek.
A munkaügyi bíróság a végzésével az I. rendű és a II. rendű beavatkozót, valamint a beavatkozók jogi képviselőjét fejenként 1000 forint pénzbírsággal sújtotta. Döntését azzal indokolta, hogy a Pp. 5. §-ának (1) - bekezdése szerint a felek perbeli jogaikat jóhiszeműen kötelesek gyakorolni. A bíróság hivatalból köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a per elhúzódására vagy az igazság kiderítésének meghiúsítására irányul, vagy erre vezethet. A. beavatkozók és jogi képviselőjük egész magatartása azt célozta, hogy a szakértőt elzárja a tetőszigetelő ágazat munkájába való teljeskörű betekintéstől.
A megyei bíróság a munkaügyi bíróság végzését lényegében helyes indokainál fogva helybenhagyta.
A munkaügyi bíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. IV. fejezete szabályozza a perben részt vevő felek és más perbeli személyek jogállását.
A Pp. 54. §-ának (1) bekezdése szerint akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe - az elsőfokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig: - az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat. A Pp. 56. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a beavatkozót szükség esetén meghallgatja.
Az idézett rendelkezések helyes értelmezéséből tehát az következik, hogy a beavatkozó nem fél a peres eljárásban, hanem az eljárásban részt vevő más perbeli személy. A peres eljárásban gyakorolható jogait a Pp. 57. §-ának (1) bekezdése szabályozza, amely szerint a beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, amennyiben a fél a cselekményt elmulasztja, illetőleg amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben. Ha a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben hozott jogviszonyára is kiterjed, a beavatkozó cselekményei akkor is hatályosak, ha azok az általa támogatott fél cselekményeivel ellentétben állnak, az ilyen ellentétes cselekmények befolyását az ügy eldöntésére a bíróság a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.
Minthogy a jogszabály helyes értelmezéséből az következik" hogy a beavatkozó nem fél, sőt akkor sem tekinthető peres félnek, ha rá kiterjed az ítélet jogereje, és ezért a féltől függetlenül is végezhet perbeli cselekményeket, ennélfogva nem félként személyesen, hanem tanúként kell a perben kihallgatni. Ennek folytán a Pp. 190. §-ának (3) bekezdése alapján a beavatkozót tanúként kell kötelezni a birtokában levő okirat bemutatására.
A fentiekből kitűnően a beavatkozónak mint a perben részt vevő személynek a perben gyakorolható jogai korlátozottak, így a képviseletüket ellátó ügyvéd képviseleti joga is csak a beavatkozó korlátozott jogainak a képviseletére terjed ki.
A periratokból megállapíthatóan a munkaügyi bíróság a beavatkozók tanúkénti meghallgatását nem foganatosította, és nem is kötelezte őket, hogy a szakértő részére a birtokukban levő okiratokat mutassák be, sőt erre a peres feleket sem kötelezte. Ugyanakkor az is tény, hogy a peres felek nem jelentek meg a szakértői szemlén, és nem is szolgáltatták a szakértő részére a birtokukban levő okiratokat.
Ennek folytán téves az eljárt bíróságnak az a következtetése, hogy a beavatkozók és jogi képviselőjük magatartása a per elhúzódására irányult, annál is inkább, mert a beavatkozók birtokában levő okiratok felett az alperes gesztor termelőszövetkezet egyébként rendelkezik.
Ezért a beavatkozók és jogi képviselőjüknek a Pp. 5. §-ának (1) bekezdése alapján pénzbírsággal való sújtása törvénysértő.
(M. törv. I. 10 095/1988. sz.)