BH 1990.4.162

Ha a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát jogellenes kilépés címén nem tekintette megszűntnek, ilyen megállapítást a munkaügyi vitát eldöntő szerv sem tehet [Mt. 24. § (1) bek., 34. § (3) bek., 17/1979. (XII. 1.) MüM r. 22. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 1979. november 19-től dolgozik az alperesnél portás munkakörben. Az alperes 1988. december 19-én a rendészetről és az őr- portás munkaköréből 1988. december 23-i hatállyal áthelyezte egy másik telepre máglyázó, fatelepi dolgozó munkakörbe.
A munkaügyi döntőbizottság elutasította az áthelyezés hatálytalanítására irányuló kérelmét, és megállapította, hogy a munkaviszonya 1989. január 3-án megszűnt, mert ettől a naptól kezdődően nem vette fel a munkát, igazolatlanul mulasztott [17/19...

BH 1990.4.162 Ha a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát jogellenes kilépés címén nem tekintette megszűntnek, ilyen megállapítást a munkaügyi vitát eldöntő szerv sem tehet [Mt. 24. § (1) bek., 34. § (3) bek., 17/1979. (XII. 1.) MüM r. 22. §].
A felperes 1979. november 19-től dolgozik az alperesnél portás munkakörben. Az alperes 1988. december 19-én a rendészetről és az őr- portás munkaköréből 1988. december 23-i hatállyal áthelyezte egy másik telepre máglyázó, fatelepi dolgozó munkakörbe.
A munkaügyi döntőbizottság elutasította az áthelyezés hatálytalanítására irányuló kérelmét, és megállapította, hogy a munkaviszonya 1989. január 3-án megszűnt, mert ettől a naptól kezdődően nem vette fel a munkát, igazolatlanul mulasztott [17/1979. (XII. 1.) MüM r. 22. §-a]. Kötelezte egyúttal a munkáltatót az 1988. december 23-tól 1989. január 3-ig terjedő időre járó 1034 forint munkabér megfizetésére.
A felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatása, az eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatása és az elmaradt munkabére kifizetése iránt.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes utoljára 1988. szeptember 21-én végzett munkát, munkára a volt munkahelyén és a munkaügyi osztályon sem jelentkezett. A munkáltató a munkaviszonyt jogszerűen tekintette "kilépett" bejegyzéssel megszűntnek.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Elöljáróban jegyzi meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy iratellenes a munkaügyi bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes utoljára 1988. szeptember 21-én végzett munkát, és az alperes szeptember 19-én értesítette őt az áthelyezésről.
Az áthelyezésről szóló értesítést az alperes 1988. december 19-én keltezte, és annak átvételét a felperes még ezen a napon megtagadta. Tény az is, hogy a felperes utoljára 1988. december 21-én végzett munkát,
A perben az a kérdés várt eldöntésre, hogy az alperes jogszerűen módosította-e a munkaszerződést egyoldalúan, a felperest megilleti-e az átlagkeresete és ezen túl a munkaügyi döntőbizottság hozhatott-e a munkáltató helyett a munkaviszony megszüntetése kérdésében döntést.
A per adatai szerint az alperes 1988. decemben 19-én egyoldalúan módosította a felperes munkaszerződését, miután megváltoztatta a dolgozó munkahelyét és munkakörét. Ez az intézkedés ellentétes volt az Mt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt azzal a rendelkezéssel, amely szerint a munkáltató és a dolgozó a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja.
A munkaügyi bíróság a kereseti kérelemnek ezzel a részével nem foglalkozott. Akkor járt volna el tehát megfelelően, ha az alperes áthelyező intézkedését hatálytalanítja.
A felperes állította, és O. I. főportás a munkaügyi döntőbizottság tárgyalásán tett tanúvallomásában azt adta elő, hogy B. I. rendészeti vezető 1988. december 22-ét követően nem engedte a felperest a korábbi munkakörében munkát végezni. Miután a felperes az új munkahelyén és munkakörében az Mt. 34. §-ának (3) bekezdésében írtak miatt nem volt köteles munkára jelentkezni, az alperes jogszerűtlen áthelyezése következtében elmaradt átlagkeresetére igényt tarthat. Ennek összegét a munkaügyi bíróság téves álláspontja miatt nem vizsgálta.
Tévedett a munkaügyi bíróság a munkaviszony megszüntetése kér-
A módosított 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 22. §-a szerint ha a dolgozó munkahelyén egymást követő három munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkaviszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában töltött nappal megszűntnek tekintheti.
A jogszabály rendelkezéséből következik, hogy igazolatlan mulasztás esetén a munkáltató jogosult a munkaviszony megszűnésének kérdésében dönteni.
A szóban levő esetben a munkaügyi döntőbizottság tekintette a felperes munkaviszonyát 1989. január 3. napjával megszűntnek, ezzel pedig túllépte a hatáskörét.
(M. törv. II. 10 112/1989. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.