adozona.hu
BH 1990.3.119
BH 1990.3.119
A munkáltató a dolgozóval szembeni kárigényét általa hozott határozattal érvényesíti, nem fordulhat közvetlenül a munkaügyi vitákat eldöntő szervekhez a kártérítés kiszabása végett [Mt. 61. §, 64. § (1) bek. 19/1979. (XII. 1.) MüM r. 9. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1981. november l-jétől volt az n-i könyvesbolt vezetője.
Az alperes a városi bírósághoz benyújtott keresetlevelében 183 000 forint kártérítés megfizetésére kérte a felperes kötelezni, mert a felperes szándékos bűncselekménnyel okozott ilyen összegű kárt. A bíróság a végzésében hatáskörének hiányát állapította meg, és az ügyet érdemi elbírálás végett az alperes munkaügyi döntőbizottságához tette át.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával kötelezte a felperest 147 228 forint bű...
BH 1990.3.119 A munkáltató a dolgozóval szembeni kárigényét általa hozott határozattal érvényesíti, nem fordulhat közvetlenül a munkaügyi vitákat eldöntő szervekhez a kártérítés kiszabása végett [Mt. 61. §, 64. § (1) bek. 19/1979. (XII. 1.) MüM r. 9. §].
A felperes 1981. november l-jétől volt az n-i könyvesbolt vezetője.Az alperes a városi bírósághoz benyújtott keresetlevelében 183 000 forint kártérítés megfizetésére kérte a felperes kötelezni, mert a felperes szándékos bűncselekménnyel okozott ilyen összegű kárt. A bíróság a végzésében hatáskörének hiányát állapította meg, és az ügyet érdemi elbírálás végett az alperes munkaügyi döntőbizottságához tette át.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával kötelezte a felperest 147 228 forint bűncselekménnyel okozott kár megfizetésére. A felperes a határozat ellen benyújtott keresetlevelében kérte a kártérítés megfizetésének kötelezettsége alól való mentesítését. Állította, hogy az alperes által követelt összeg leltárhiány, kárt nem okozott.
A munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 90 000 forintot és annak 1986. június 17-től járó évi 8 % kamatát, valamint 5400 forint illetéket. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes a könyvárusítást végző bizományosok részére fiktív bizonylatokat állított ki. Ezzel a magatartásával 147 228 forint kárt okozott. A büntető bíróság ezt a cselekményét jelentős kárt okozó csalás bűntettének állapította meg. Ez szándékos bűncselekmény, és az Mt. 57. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a teljes kárt köteles megfizetni. A kártérítés összegének meghatározásánál figyelembe vette az alperesnek a szabálytalan leltárak elkészítésében tanúsított közreható magatartását, mert a leltárfelvételek során kimaradtak a bizományosoknál levő készletek. A bizományosok elszámoltatására egy esetben sem került sor.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság lényegében helytálló indokai alapján hagyta helyben a munkaügyi bíróság ítéletét.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 61. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a dolgozóval szemben kártérítés kiszabására a munkáltató jogosult. Ennek során a kártérítést a jogszabály szerint kiszabható mértéknél alacsonyabb összegben is megállapíthatja, illetőleg annak kiszabását mellőzheti is, ha azt az eset összes körülményei kellően indokolják, és az a társadalmi tulajdon megóvására irányuló nevelés érdekeit nem sérti.
A (2) bekezdés előírása alapján a kártérítést indokolt írásbeli hatáározattal kell kiszabni, előtte a dolgozót - ha a tényállás kellően nem tisztázott - meg kell hallgatni.
Az eljárt bíróságok nem észlelték, hogy a munkáltató nem hozott kártérítési határozatot, kárigényét a városi bíróságnál benyújtott keresetlevelében érvényesítette. Erre a már megjelölt jogszabály alapján nem volt lehetősége.
Tévedett a munkaügyi döntőbizottság is, mert az Mt. 64. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyta. A munkaügyi vita alapját képező kérelem ugyanis hiányzott a dolgozó részéről. A munkáltató ilyen jogvita indítását nem kérheti a munkaügyi döntőbizottságtól, saját hatáskörében kell határozatot hoznia. Ez ellen a 19/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 9. §-ában meghatározott 15 nap alatt a dolgozó a munkaügyi döntőbizottság eljárását megindító kérelmet terjeszthet elő.
A másodfokú bíróság akkor járt volna el megfelelően, ha a munkaügyi bíróság ítéletét - a munkaügyi döntőbizottság határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezi.
(M. törv. II. 10 058/1989. sz.)