adozona.hu
BH 1989.10.423
BH 1989.10.423
Ha a közös háztartásban élők egyike az általa végzett munka díjazását követeli a vele együtt élő másiktól, az ebből eredő jogvita eldöntésére az általános hatáskörű bíróságnak van hatásköre [Ptk. 7. §, 578. §, Pp. 45. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a városi bírósághoz benyújtott kérelmében 10 000 forint megfizetése iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte a felperes ellen" mert a felperes az utolsó három havi munkabérét nem fizette meg.
A városi bíróság a végzésével elrendelte a kérelem áttételét a munkaügyi döntőbizottsághoz, mert a Pp. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaviszonyból származó viták nem tartoznak a városi bíróság hatáskörébe. A felek jogvitájának elbírálása elsőfokon a munkaügyi döntőbizottságra tar...
BH 1989.10.423 Ha a közös háztartásban élők egyike az általa végzett munka díjazását követeli a vele együtt élő másiktól, az ebből eredő jogvita eldöntésére az általános hatáskörű bíróságnak van hatásköre [Ptk. 7. §, 578. §, Pp. 45. § (2) bek.].
Az alperes a városi bírósághoz benyújtott kérelmében 10 000 forint megfizetése iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte a felperes ellen" mert a felperes az utolsó három havi munkabérét nem fizette meg.A városi bíróság a végzésével elrendelte a kérelem áttételét a munkaügyi döntőbizottsághoz, mert a Pp. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaviszonyból származó viták nem tartoznak a városi bíróság hatáskörébe. A felek jogvitájának elbírálása elsőfokon a munkaügyi döntőbizottságra tartozik, és ezért intézkedett a kérelemnek e szervhez történő áttételéről.
A K-i Városi Jogú Nagyközségi Tanács VB mellett működő munkaügyi döntőbizottság a határozatával a felperest három havi munkabérként 9000 forint megfizetésére kötelezte.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében a döntőbizottság határozatában megállapított marasztalási összeg megfizetése alóli mentesítését kérte, állítva, hogy nincs tartozása az alperessel, szemben.
A munkaügyi bíróság a végzésének indokaiban megállapította, hogy a felek közös háztartásban éltek együtt, és annak ideje alatt az alperes részt vett a felperes állatállományának gondozásában, és végezte a háztartás munkáit. Ebből a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felek között munkaviszony nem jött létre, a szándékuk nem munkaviszony létesítésére irányult. Ebből kifolyóan a felek jogvitája nem munkaügyi vita, a döntőbizottság hatáskörét túllépve járt el a felek vitájában. Ezért a munkaügyi döntőbizottság határozatát a Pp. 357. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és minthogy a városi bíróság is már megállapította a hatáskörének hiányát, elrendelte az iratok felterjesztését a Legfelsőbb Bírósághoz eljáró bíróság kijelölése végett.
A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok között keletkezett nemleges hatásköri összeütközést a városi bíróságnak eljáró bíróságul való kijelölésével szüntette meg.
A per adatai szerint a felek közös háztartásban, élettársként éltek együtt. A közös háztartásban élők vagyoni viszonyait a Ptk. 578. §-a szabályozza. A Ptk.-ban biztosított jogok érvényesítése - a Ptk. 7. §-a szerint - bírósági útra tartozik. Bíróságon alatt az általános hatáskörű bíróság értendő.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság eljáró bíróságul a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a városi bíróságot jelölte ki.
(Mpk. I. 10 003/1989. sz.)