adozona.hu
BH 1989.10.422
BH 1989.10.422
A termelőszövetkezet továbbtanuló tagja részére kifizetett olyan munkadíjat, amely csak tanulmányi szerződés esetén illette volna meg, a tévesen kifizetett munkadíjra vonatkozó szabályok szerint követelheti vissza [12/1977. (III. 12.) MÉM rendelet 69. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1981. július 13-tól 1987. november 30-ig volt az alperes termelőszövetkezet tagja, mélyépítési ágazatvezetői munkakörben foglalkoztatták. A felperes 1983-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának földmérő szakán levelező tagozaton kezdett tanulmányokat. A tanulmányi idő 4 év volt. A peres felek tanulmányi szerződést nem kötöttek.
Az alperes 1984-87-ig a felperes részére a tanulmányai miatt munkából kieső időre és tanulmányi szabadság címén 39 703 forintot fizetett ki.
...
BH 1989.10.422 A termelőszövetkezet továbbtanuló tagja részére kifizetett olyan munkadíjat, amely csak tanulmányi szerződés esetén illette volna meg, a tévesen kifizetett munkadíjra vonatkozó szabályok szerint követelheti vissza [12/1977. (III. 12.) MÉM rendelet 69. §].
A felperes 1981. július 13-tól 1987. november 30-ig volt az alperes termelőszövetkezet tagja, mélyépítési ágazatvezetői munkakörben foglalkoztatták. A felperes 1983-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának földmérő szakán levelező tagozaton kezdett tanulmányokat. A tanulmányi idő 4 év volt. A peres felek tanulmányi szerződést nem kötöttek.Az alperes 1984-87-ig a felperes részére a tanulmányai miatt munkából kieső időre és tanulmányi szabadság címén 39 703 forintot fizetett ki.
A felperes 1987. év nyarán sikeresen befejezte egyetemi tanulmányait. 1987. november 30-án tagsági viszonya kérelme alapján megszűnt.
Az alperes vezetősége a felperes kilépését követően hozott határozatával 39 703 forint összegű "továbbtanulásával kapcsolatosan felmerülő költség" visszafizetésére kötelezte az alperest. A felperes munkavállalói igazolási lapján ezt az összeget az alperes tartozásaként feltüntette.
A szövetkezeti döntőbizottság jóváhagyta a termelőszövetkezet vezetőségi határozatát.
A felperes a keresetében a szövetkezeti döntőbizottság határozatának megváltoztatását és a fizetési kötelezettség alóli teljes mentesítését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott, és a szövetkezeti döntőbizottság határozatát megváltoztatta, a 39 703 forint összegű munkavállalói igazolásra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte. A már kifizetett 4330 forinton felül kötelezte a felperest 25 763 forint tanulmányi költség megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint a 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH rendelkezés 12. §-a szerint a felperest tanévenként 10 munkanap tanulmányi szabadság illette meg, mert tanulmányi szerződése nem volt, és ezen kívül nem munkakörére előírt képesítését szerezte meg. Ezért csökkentette a munkaügyi bíróság a felperest terhelő marasztalás összegét 30 093 forintra. A munkaügyi bíróság az ítéletét a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 137. számú állásfoglalására alapította.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perben nem volt vitás, hogy a felek között tanulmányi szerződés nem jött létre. Az alperes is arra hivatkozott, hogy tévedésből fizetett munkadíjat a felperes részére a tanulmányok miatt távol töltött időre. Tévedett ezért a munkaügyi bíróság, amikor nem észlelte, hogy a felperes keresete valójában nem a tanulmányi költség alóli mentesítésre, hanem a tévesen kifizetett munkadíj visszafizetése alóli mentesítésre irányult.
A módosított 12/1977. (III. 12.) MÉM rendelet 69. §-ának (1) bekezdése szerint a munkadíj téves kifizetése esetén a tagot erről 30 - a munkaügyi szabályzatban meghatározott esetekben 60 - napon belül írásban értesíteni kell. Ennek elmulasztása esetén a tag visszafizetésre csak akkor kötelezhető, ha a téves kifizetésről tudott, vagy azt maga idézte elő.
A munkaügyi bíróság - a jogvita téves megítélése miatt - nem folytatott le bizonyítást arra vonatkozóan, hogy a felperes tudott-e a munkadíj téves kifizetéséről, illetve azt maga idézte-e elő. Ezért az ítélete megalapozatlan is.
Tévedett a munkaügyi bíróság akkor is, amikor az ítéletének indokolásában a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 137. számú állásfoglalására hivatkozott. Ez az állásfoglalás a tanfolyami képzés keretében történő továbbtanulással kapcsolatosan tartalmaz iránymutatást. A perbeli esetben azonban a felperes más képzési formában végezte a tanulmányait. Az ítélet indokolásában kifejtett álláspont azért is téves, mert a felperes sikeresen befejezte az egyetemi tanulmányait, a felhívott állásfoglalás pedig akkor teszi lehetővé tanulmányi szerződés nélkül a kedvezmények ellenértékének visszakövetelését, ha a dolgozó sikertelenül folytatta a tanulmányait.
(M. törv. I. 10 366/1988. sz.)