BH 1989.10.419

Prémium-felvételek teljesülésének vizsgálata [Mt. V. 62. § (3) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes 1985. április l-jétől 1987. január 31-ig dolgozott a felperes vezérigazgatóságának igazgatási és jogi főosztályán jogi előadói munkakörben. A munkaviszonya áthelyezéssel szűnt meg. A kollektív premizálásból eredő 1986. IV. negyedévre esedékes prémiumát a felperes nem fizette ki az alperesnek, aki emiatt kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával kötelezte a felperest az 1986. évi IV. negyedévi prémium kifizetésére. A munkaügyi dönt...

BH 1989.10.419 Prémium-felvételek teljesülésének vizsgálata [Mt.</a> V. 62. § (3) bek.].
Az alperes 1985. április l-jétől 1987. január 31-ig dolgozott a felperes vezérigazgatóságának igazgatási és jogi főosztályán jogi előadói munkakörben. A munkaviszonya áthelyezéssel szűnt meg. A kollektív premizálásból eredő 1986. IV. negyedévre esedékes prémiumát a felperes nem fizette ki az alperesnek, aki emiatt kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával kötelezte a felperest az 1986. évi IV. negyedévi prémium kifizetésére. A munkaügyi döntőbizottság az eljárás során megállapította, hogy a jogi és igazgatási főosztály dolgozói negyedévenként kollektív prémiumban részesülnek. A kollektíva munkájában résztvevőtől csak fegyelmi büntetés során lehet megvonni a már differenciáltan felosztott prémium összegét. A kollektív szerződés rendelkezése szerint a prémium csökkentéséről vagy megvonásáról, illetve annak okáról az érintett dolgozót a prémium esedékessé válása előtt írásban értesíteni kell. Minthogy a kérelmező esetében ilyen intézkedés nem történt, ezért őt az 1986. évi IV. negyedévi prémium összege megilleti.
A munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatása iránt a felperes munkáltató élt keresettel a munkaügyi bírósághoz. A keresetlevélben utalt arra, hogy az alperes részére prémiumfeladat nem került kitűzésre, ezért a prémiumra való jogosultsága sem áll fenn. A főosztálynak juttatott kollektív prémiumból az alperes jutalomként részesülhetett volna, a jutalomra azonban alanyi jogosultsága nincs, s ez az igény munkaügyi vita keretében sem érvényesíthető.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetének helyt adott, a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és mentesítette a felperest a prémium kifizetésének kötelezettsége alól. Az ítéletének indokai szerint prémium csak abban az esetben illeti meg a dolgozót, ha munkaköri kötelezettségein túl, a munkáltató által megjelölt körben többletteljesítményt nyújt. Ha a prémiumfeladat kitűzése elmarad, a dolgozó a prémium kifizetésére sem tarthat igényt. A prémiumfeltételek kitűzése a munkáltató kizárólagos jogkörébe tartozik, arra a munkaügyi vitát eldöntő szervek sem kötelezhetik a munkáltatót. Az igazgatási és jogi főosztály dolgozóinak kifizetett juttatás csak jutalomnak tekinthető, a mérlegelési jogkörben adható juttatás pedig munkaügyi vita, illetve per során sem érvényesíthető.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt.</a> V 62. §-ának (3) és (4) bekezdése szerint a dolgozónak meghatározott teljesítmény elérése esetére, előre prémium vagy jutalék tűzhető ki, illetve állapítható meg. A munkaszerződésre nem tartozó díjazásokat - a munkaviszonyra vonatkozó szabályok figyelembevételével - a munkáltató állapítja meg.
A felperes kollektív szerződésének melléklete szabályozza a premizálás rendszerét. Ennek célja, hogy hatékonyan ösztönözze a dolgozókat, illetve a kollektívákat egyéni képességük és teljesítményük minél széles-körűbb kifejtésére, a mennyiségi, minőségi és gazdaságossági követelmények teljesítésére s ezen keresztül a vállalat előtt álló legfontosabb feladatok sikeres teljesítésére, a gazdasági eredmények növelésére. A felhívott melléklet szerint azokon a munkaterületeken, ahol a prémiumfeladata teljesítése kollektív munkavégzés eredményeként jelentkezik, a kollektív premizálást kell alkalmazni. A kollektíván belüli differenciálás elvének biztosítása érdekében a prémium felosztása a kollektíva vezetőjének hatáskörébe tartozik. A felosztás a szakszervezeti bizalmival egyetértésben történhet.
A felperes vezérigazgatósága beosztott dolgozóinak premizálására vonatkozó vezérigazgatói utasítás szerint a vezérigazgatóság átlaga alapján kell a prémiumot megállapítani többek között az igazgatási és jogi főosztálynál is. Kollektív prémiumfeladatként a tervezett vállalati nyereség teljesítése, illetve túlteljesítése nyert meghatározást. Ezen túlmenően az érintett egységeknél speciális prémiumfeladatok és kifizetési feltételek teljesítését is előírta az utasítás. Ez utóbbiakról az egységeket az utasítás mellékletében értesítette a vezérigazgató. Az utasítás rendelkezése értelmében a tárgynegyedév lezárása után minden premizált egységnél értékelni kell a kitűzött prémiumfeladatok és feltételek teljesítését, és az értékelést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell megküldeni a munkaügyi és szociálpolitikai főosztály részére.
A vezérigazgatói utasításból arra vonható le következtetés, hogy az igazgatási és jogi főosztály negyedévenként - a vezérigazgatóság átlaga alapján - kollektív premizálásban részesül. Az általános prémiumfeladat, teljesülése esetén 30 %-os arányú prémium fizethető, míg speciális prémiumfeladatok teljesítése esetén 70 %-os a kifizethető prémium aránya.
Arra vonatkozóan, hogy a vezérigazgatóság dolgozói részére milyen speciális prémiumfeladatot és kifizetési feltételeket írtak elő, a vezérigazgatói utasítás melléklete adhat tájékoztatást.
Az igazgatási és jogi főosztályon belül a premizálás részletkérdéseire, a feladatok és feltételek egységekre, munkacsoportokra való előírásaira vonatkozó szabályozásról a perbeli időszakra vonatkozóan is az alperes közvetlen munkahelyi felettese, dr. K. T. adhat tájékoztatást.
Az alperes az ellenkérelmében tanúként kérte meghallgatni dr. K. T. igazgatási és jogi főosztályvezető-helyettest, valamint H. M-et, a munkaügyi és szociálpolitikai osztály munkatársát.
A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolásából kitűnően - a szükséges bizonyítékok beszerzése, a tanúk kihallgatása nélkül - csupán jogkérdésnek tekintette a keresetlevélben előadottakat, és érdemi bizonyítás mellőzésével döntött.
A rendelkezésre álló peradatokból arra vonható következtetés, hogy a prémiumfeladatok teljesítéséért az igazgatási és jogi főosztály 1986. IV. negyedévre is megkapta a prémiumösszeget, amelyet a teljes körben fel nem tárt szabályok szerint a főosztályvezető osztott el a kollektíva tagjai között.
Tekintettel arra, hogy a főosztály dolgozói közül csak az alperes részére nem fizettek prémiumot, és erről előzetesen írásban sem értesítették, illetőleg annak megvonásával járó fegyelmi büntetésben nem részesült, ezért az új eljárásban a munkaügyi bíróságnak a szükséges bizonyítást le kell folytatnia, be kell szerezni a vezérigazgatói utasítás mellékleteit, és tanúként kell meghallgatni dr. K. T-t és H. M-et ahhoz, hogy a kereseti kérelem alapján a jogszabályoknak megfelelő érdemi döntést hozhasson.
(M. törv. I. 10 262/1988. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.