adozona.hu
BH 1989.2.84
BH 1989.2.84
Nappali tagozatos képzésben résztvevővel kötött tanulmányi szerződés megszegésével kapcsolatos vita eldöntése az általános hatáskörű bíróság elé tartozik. Ha a munkáltató a nappali tagozatos képzésben részt vett dolgozónak a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő tartozását a dolgozó MIL-lapjára felvezeti, és ezzel összefüggésben a felek között vita keletkezik, az ilyen vita eldöntésére a munkaügyi vitákat eldöntő szerveknek van hatásköre [7/1972. (IX. 15.) számú MM r. 19. §, Mt. 63. § (1) bek., 66. § (1)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes mint a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola nappali tagozatának első évfolyamú hallgatója 1983. február 15-én társadalmi tanulmányi ösztöndíjszerződést kötött az alperessel, melyben vállalta, hogy tanulmányai befejezését követően munkaviszonyt létesít az alperesnél, és azt három évig fenntartja. Az alperes ezzel szemben havi 700 forint ösztöndíj folyósítására vállalt kötelezettséget.
A felperes a tanulmányai befejezése után egy hónapot dolgozott az alperesnél, majd 1985. augus...
BH 1989.2.84 Nappali tagozatos képzésben résztvevővel kötött tanulmányi szerződés megszegésével kapcsolatos vita eldöntése az általános hatáskörű bíróság elé tartozik. Ha a munkáltató a nappali tagozatos képzésben részt vett dolgozónak a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő tartozását a dolgozó MIL-lapjára felvezeti, és ezzel összefüggésben a felek között vita keletkezik, az ilyen vita eldöntésére a munkaügyi vitákat eldöntő szerveknek van hatásköre [7/1972. (IX. 15.) számú MM r. 19. §, Mt. 63. § (1) bek., 66. § (1) bek.].
A felperes mint a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola nappali tagozatának első évfolyamú hallgatója 1983. február 15-én társadalmi tanulmányi ösztöndíjszerződést kötött az alperessel, melyben vállalta, hogy tanulmányai befejezését követően munkaviszonyt létesít az alperesnél, és azt három évig fenntartja. Az alperes ezzel szemben havi 700 forint ösztöndíj folyósítására vállalt kötelezettséget.A felperes a tanulmányai befejezése után egy hónapot dolgozott az alperesnél, majd 1985. augusztus 29-től 1987. február 13. napjáig sorkatonai szolgálatot teljesített. Ezt követően ismét az alperesnél dolgozott 1987. júliusáig, amikor munkaviszonyát felmondással megszüntette.
Az alperes a felperes felmondását tudomásul vette, és egyben közölte, hogy a tanulmányi szerződés alapján kifizetett ösztöndíjból 20 225 forint visszafizetési kötelezettsége van. A felperes MIL-lapjára 19 382 forint tartozást vezetett fel.
A felperes a munkáltató intézkedése ellen kérelmet nyújtott be a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Elsősorban azt sérelmezte, hogy az alperes jogtalanul, határozat nélkül vezette rá a MIL-lapjára a 19 382 forint összegű tartozást. Vitatta a tartozás összegszerűségét is.
A munkaügyi döntőbizottság a peres felek közötti jogvitát érdemében bírálta el, és a határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A felperes ezt követően kereseti kérelemmel fordult a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság a végzésével a felperes kérelmét a városi bírósághoz tette át, mivel a nappali tagozaton tanulókkal kötött szerződésnél felmerült vitákat a polgári bíróságnak kell elbírálnia.
A munkaügyi bíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytállóan állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán képzésben résztvevővel kötött tanulmányi szerződés megszegésével kapcsolatos vita a felek szerződéskötésének idején hatályban volt, a perben alkalmazandó 7/1972. (IX. 15.) számú MM rendelet 19. §-a szerint nem munkaügyi vita, s annak eldöntése az általános hatáskörű bíróság elé tartozik.*
Mindebből következik, hogy az alperesnek ez a követelése polgári jogi igény, következésképpen az alperes ezt az igényét a munkaviszonyból származó követelésekre meghatározott módon nem érvényesíthette volna, s nem vezethette volna fel a felperes MIL-lapjára annak tartozását, megtérítésre kötelező jogerős határozat nélkül.
Minthogy ezt az alperes mégis megtette, a felperes nem zárható el attól a jogától, hogy a reá nézve sérelmes vállalati intézkedés ellen a munkaügyi vitát eldöntő szervekhez forduljon [Mt. 63. § (1) bek., 66. § (1) bek.]. Ez a jogvita eljárásjogi értelemben akkor is munkaügyi vitának minősül, ha a felek egymás közötti jogviszonyára egyébként a polgári jog szabályai az irányadók.
A felperes ugyanis elsősorban azt sérelmezte, hogy az alperes jogorvoslati lehetőségre való kioktatás nélkül közölte vele a tanulmányi szerződésből eredő fizetési kötelezettségét, majd pedig - munkáltatói jogával visszaélve - jogerős határozat nélkül vezette rá azt a MIL-lapjára.
Ebben a kérdésben a munkaügyi döntőbizottságnak, illetve a munkaügyi bíróságnak érdemben kell állást foglalnia, ellenkező esetben ugyanis nem volna olyan bírósági fórum, amely az esetleges polgári jogi igény érvényesítése tárgyában tévesen kiadott vállalati intézkedés - illetőleg az ügyben hozott döntőbizottsági határozat - ellen megfelelő jogorvoslatot nyújthatna.
Mindezekre tekintettel a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a munkaügyi döntőbizottság határozatát, megváltoztatja, és elrendeli a felperes MIL-lapján feljegyzett tartozás törlését. Ezúttal fel kellett volna hívnia az alperest arra, hogy igényét az általános hatáskörű bíróság előtt érvényesítheti. Az ezzel ellentétes bírósági állásfoglalás téves.
(M. törv. I. 10 041/1988. sz.)