adozona.hu
BH 1989.2.83
BH 1989.2.83
A munkaügyi bíróság nem helyezheti a döntőbizottság határozatát hatályon kívül abból az okból, hogy nem az illetékes munkaügyi döntőbizottság járt el [Mt. 63. § (2) bek., Pp. 357. § (2) bek., 19/1979. (XII. 1.) számú MüM r. 7. § (4) bek., 11. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperesnél dolgozik gépkocsivezetői munkakörben. Az alperes igazgatója az 1987. szeptember 28-án hozott fegyelmi határozatával megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, majd 1987. október 15-én kelt intézkedésével a munkaviszonyát - lényegében összeférhetetlenség címén - felmondással megszüntette.
A felperes a városi tanács vb mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz élt kérelemmel, amelyben a munkáltató intézkedéseket sérelmezte, és azok hatálytalanítását kérte. A munkaügyi dö...
A felperes a városi tanács vb mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz élt kérelemmel, amelyben a munkáltató intézkedéseket sérelmezte, és azok hatálytalanítását kérte. A munkaügyi döntőbizottság a határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében a munkaügyi döntőbizottság határozatának hatályon kívül helyezését, a munkaviszonya helyreállítását és a fegyelmi büntetés mellőzését kérte.
A munkaügyi bíróság a végzésével a városi tanács vb munkaügyi döntőbizottságának határozatát hatályon kívül helyezte, és a felperes kérelmét az alperes munkaügyi döntőbizottságához rendelte áttenni. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a városi tanács mellett működő munkaügyi döntőbizottság hatáskörét túllépte, amikor a felperes kérelmeit érdemben elbírálta, mert azt át kellett volna tennie a felperes munkáltatójánál működő munkaügyi döntőbizottsághoz. Utalt a munkaügyi bíróság a végzésében arra is, hogy a jogszabály értelmében az alperes vállalatnál döntőbizottságot kellett volna kialakítani, mert ott 1985. évtől szakszervezet működik. A munkaügyi bíróság a döntését arra alapozta, hogy nem illetékességi kérdés forog fenn, hanem hatásköri, és így a Pp. 357. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi a hatásköri szabályok megsértése esetén a munkaügyi döntőbizottság határozatának hatályon kívül helyezését.
A munkaügyi bíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hatáskör arra a kérdésre ad választ, hogy milyen típusú szervek járnak el egy adott ügyben, az illetékesség pedig arra vonatkozóan ad eligazítást, hogy az azonos hatáskörű szervek közül melyik jár el.
Az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése értelmében munkaügyi döntőbizottságot kell kialakítani minden olyan munkáltatónál, ahol szakszervezeti szerv működik. Az alperes munkáltatónál - bár 1985. év óta működik szakszervezeti szerv - a munkaügyi döntőbizottság megalakítására nem került sor.
A munkaügyi döntőbizottságok szervezetéről és eljárásáról szóló, módosított és kiegészített 19/1979. (XII. 1.) számú MüM rendelet 7. § (4) bekezdése kimondja, hogy a városi tanács vb mellett működő - területileg illetékes - döntőbizottság jár el az olyan vállalatoknál felmerült munkaügyi vitában, amelyeknél munkaügyi döntőbizottság nem alakítható.
A felhívott rendelet 11. §-ának (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy hatáskörének hiányát a munkaügyi döntőbizottság egész eljárása alatt, illetékességét pedig a tárgyalás megkezdéséig hivatalból vizsgálni köteles. A felek is ez alatt kifogásolhatják a hatáskör, illetve illetékesség hiányát.
A városi tanács vb mellett működő munkaügyi döntőbizottság a felperes kérelmét az 1987. december 11-i tárgyalásán érdemben elbírálta, illetékessége hiányát nem állapította meg. Ebből következően a munkaügyi bíróságnak nem nyílt lehetősége a döntőbizottság határozatának hatásköri túllépés címén való hatályon kívül helyezésére, mert a döntőbizottság csak az illetékességi eljárási szabályt nem tartotta meg, a hatáskörét azonban nem sértette meg.
A Pp. 357. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság a munkaügyi döntőbizottság határozatát - többek között - akkor helyezheti hatályon kívül, ha a döntőbizottság hatáskörét túllépve járt el. Illetékességi hiány miatt tehát nem lehet a döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezni, hanem a kereseti kérelem alapján a bíróságnak érdemi határozatot kell hoznia.
(M. törv. I. 10 136/1988. sz.)