adozona.hu
BH 1990.2.75
BH 1990.2.75
I. A felmondás különösen indokolt voltának elbírálása szempontjából a dolgozó által eltartott családtagnak kell tekinteni a gyermekgondozási segélyben részesülő feleséget is [Mt. V. 23. § (1) bek. a) pont, MK 128. sz.]. II. Szempontok annak vizsgálatánál, hogy van-e lehetőség a feleslegessé vált dolgozó áthelyezésére [Mt. V. 23. § (2) bek. MK 10. sz.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1986. február 18-tól kezdődően az alperes főágazatánál az angóraágazat szervezőjeként állt munkaviszonyban. E munkaviszonyát az alperes 1987. július 29-én 1987. augusztus 31. napjára felmondta létszámcsökkentéssel járó átszervezés és a munkaköri leírás nem teljesítésére való hivatkozással.
A felmondás ellen - annak hatályon kívül helyezése érdekében - a felperes a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordult. Vitatta, hogy átszervezésre került volna sor, és azt állította, hogy munkaköri...
BH 1990.2.75 I. A felmondás különösen indokolt voltának elbírálása szempontjából a dolgozó által eltartott családtagnak kell tekinteni a gyermekgondozási segélyben részesülő feleséget is [Mt.</a> V. 23. § (1) bek. a) pont, MK 128. sz.].
II. Szempontok annak vizsgálatánál, hogy van-e lehetőség a feleslegessé vált dolgozó áthelyezésére [Mt.</a> V. 23. § (2) bek. MK 10. sz.].
A felperes 1986. február 18-tól kezdődően az alperes főágazatánál az angóraágazat szervezőjeként állt munkaviszonyban. E munkaviszonyát az alperes 1987. július 29-én 1987. augusztus 31. napjára felmondta létszámcsökkentéssel járó átszervezés és a munkaköri leírás nem teljesítésére való hivatkozással.A felmondás ellen - annak hatályon kívül helyezése érdekében - a felperes a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordult. Vitatta, hogy átszervezésre került volna sor, és azt állította, hogy munkaköri leírást nem kapott.
Az alperes szövetkezet döntőbizottsága a határozatával a felperes kérelmét elutasította. Álláspontja szerint a felmondás indokai valónak bizonyultak.
A felperes a szövetkezeti döntőbizottság elutasító határozata ellen - annak megváltoztatása érdekében - keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet indokolása azt állapította meg, hogy a munkaköri leírás nem teljesítésével járó kötelezettségszegéseket az alperes nem bizonyította, ezért ezeket a munkaügyi bíróság a felmondás indokai közül törölte. Az átszervezésre vonatkozó indokot azonban az alperes kellően bizonyította. A régi és az új szervezeti ábrából ugyanis az átszervezés kitűnik. Eszerint a korábbi két ágazatot összevonták, módosult a működési körzet és a dunántúli szervező munkaköri feladatköre. Ezért a felperesnek a felmondás hatályon kívül helyezésére irányuló keresete alaptalan.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felmondás hatályon kívül helyezése iránt indított perben a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló munkáltatói intézkedés nem ütközik-e tiltó vagy korlátozó jogszabályi rendelkezésbe. Adatok utalnak arra, hogy a felperesnek három általa eltartott gyermeke van, és a felesége gyermekgondozási szabadságon van. A felmondási korlátozás szempontjából a gyermekgondozási szabadságon levő és segélyben részesülő feleséget eltartott családtagnak kell tekinteni (Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 128. számú állásfoglalása). Ezért vizsgálni kellett volna, hogy az Mt.</a> V. 23. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott felmondási korlátozás fennáll-e a felperes javára, és igenlő esetben a felmondásban felhozott indok különös indoknak minősül-e (Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 10. számú állásfoglalása.) Enélkül az ítélet megalapozatlan.
A perben megállapított tényállás szerint az 1987. szeptember 1-jei átszervezés a főágazat korábbi külön húsnyúl- és külön angóraágazatát megszüntette, és azok helyébe egységes húsnyúl- és angóraágazatot szervezett. Minthogy azonban a húsnyúlágazatnak dunántúli szervezeti egysége és szervezője nem volt, ez az átszervezés a felperes munkakörét csak annyiban érintette, hogy a munkát a korábbi angóraágazat helyett az egységes húsnyúl- és angóraágazat keretében kellett végezni, nemcsak az angóranyulakkal, hanem a húsnyulakkal is kapcsolatban. Nincsen adat arra, hogy ezt a módosult munkakört a felperesnek felajánlották volna.
A tényálláshoz tartozik, hogy a felperes munkaviszonyát 1987. augusztus 31. napjával felmondták, és a módosult munkakörbe 1987. szeptember 7. napjával S. K-né k-i lakos, gyógyszertári asszisztenst alkalmazták. Bár a szervezeti ábra nem tünteti fel, adat van arra is, hogy az angóraágazati feladatok körében, a Dunántúlon további munkaerőként S. K-t is foglalkoztatják gyapjúfelvásárlóként. Ilyen körülmények között nem tekinthető az eddigi adatok alapján megnyugtatóan bizonyítottnak a létszámcsökkentéssel járó átszervezés és annak a felperes munkakörére kiható volta. E tárgyban további bizonyításra van szükség, és annak eredményétől függően lehet állást foglalni a létszámcsökkentéssel járó átszervezés mint felmondási ok valósága és a felmondás jogszerűsége kérdésében. Ezek hiányában a jogerős ítélet megalapozatlan.
(M. törv. I. 10 070/1989. sz.)