adozona.hu
BH 1990.1.35
BH 1990.1.35
Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportnál fennálló tagsági viszony létrejötte nemcsak okirattal, hanem más bizonyítási eszközzel is igazolható. E körben jelentősége lehet a felek nyilatkozatainak, az intéző bizottság elnöke és tagjai tanúvallomásának, a munkakönyvbe történt bejegyzésnek, illetőleg annak hiányának, a vagyoni hozzájárulás megtörténtének és minden más egyéb, e szempontból értékelhető körülménynek [26/1981. (IX. 5.) MT r. 14. § (4) bek., Pp. 355. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes az 1987. február 20-án kelt fizetési felszólításával 80 207 forint visszafizetésére hívta fel a felperest, mert az ipari szolgáltató kis-szövetkezeti szakcsoport veszteségesen gazdálkodott. A fizetési felszólítás szerint a felperes a szakcsoport tagja volt.
A felperes visszafizetés alóli mentesítés iránti kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság elutasította.
A felperes a keresetében a szövetkezeti döntőbizottság határozatának megváltoztatását, a fizetési felszólítás hatályon kívül...
BH 1990.1.35 Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportnál fennálló tagsági viszony létrejötte nemcsak okirattal, hanem más bizonyítási eszközzel is igazolható. E körben jelentősége lehet a felek nyilatkozatainak, az intéző bizottság elnöke és tagjai tanúvallomásának, a munkakönyvbe történt bejegyzésnek, illetőleg annak hiányának, a vagyoni hozzájárulás megtörténtének és minden más egyéb, e szempontból értékelhető körülménynek [26/1981. (IX. 5.) MT r. 14. § (4) bek., Pp. 355. § (2) bek.].
Az alperes az 1987. február 20-án kelt fizetési felszólításával 80 207 forint visszafizetésére hívta fel a felperest, mert az ipari szolgáltató kis-szövetkezeti szakcsoport veszteségesen gazdálkodott. A fizetési felszólítás szerint a felperes a szakcsoport tagja volt.A felperes visszafizetés alóli mentesítés iránti kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság elutasította.
A felperes a keresetében a szövetkezeti döntőbizottság határozatának megváltoztatását, a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a szövetkezeti döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és a fizetési felszólítást hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint a működési szabályzat a tagfelvételt a szakcsoport intéző bizottságának hatáskörébe utalta, a tagfelvételi kérelem tárgyában hozott intéző bizottsági határozatot viszont az alperes nem tudta a perben bemutatni, csupán a felperes bérnyilvántartó lapjával és a tagnyilvántartó könyv felperesre vonatkozó bejegyzésével kívánta igazolni a tagsági viszony létrejöttét. Mindebből a munkaügyi bíróság azt a következtetést vont le, hogy a felperes tagsági viszonya az alperes szakcsoportnál nem jött létre, munkavégzése nem tagsági viszony keretében történt, ezért a munkája utáni részesedésére a 26/1981. (IX. 5.) MT rendelet (továbbiakban: R.) 16. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A perbeli jogvita érdemi elbírálásának előkérdése, hogy a felperes tagja vagy alkalmazottja volt-e a szakcsoportnak.
A Pp. 355. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaügyi bíróság az ügyet az iratok és - ha jelen vannak - a felek meghallgatása alapján bírálja el. Ha azonban a tényállást nem látja tisztázottnak, bizonyítást rendel el. Az R. 14. §-ának (4) bekezdése szerint a tagfelvételről, ha a működési szabályzat eltérően nem rendelkezik, a tagértekezlet dönt. A jogszabály ebből következően feljogosította a szakcsoportot, hogy működési szabályzatában határozza meg a tagfelvétel módját. Ebből következően a bíróság elsődleges feladata az lett volna, hogy beszerezze a szakcsoport működési szabályzatát. Az ítélet indokolása szerint az alperes által megküldött működési szabályzat a tagfelvételt az intéző bizottság hatáskörébe utalta. Az iratokban a működési szabályzat felek részéről történő megküldésének nincs nyoma. Az alperes 1988. február 8-án kelt bejelentéséhez mellékelt, a felperes által aláírt bérjegyzék szerint a felperes a szakcsoport tagja volt.
Önmagában az a körülmény, hogy az időközben megszűnt szakcsoportnál a tagfelvétel tárgyában hozott testületi határozatot az alperes nem tudta a perben bemutatni, nem mentesíti a bíróságot a bizonyítás felvételétől. A Legfelsőbb Bíróság ezzel azonos álláspontot elfoglalva egy másik határozatban megállapította: "Nem perdöntő, hogy az alperes be tudja-e csatolni a felperes tagfelvételi kérelmét, a tagfelvételi kérelem utólagos elveszése, megsemmisülése nem hat ki magának a tagfelvételnek az érvényességére". A tagfelvétel tanúbizonyítással, illetve a felek személyes előadásával is bizonyítható. Miután a tagsági viszony létrejötte egyéb adatokból is megállapítható, ezért a munkaügyi bíróságnak a bizonyítást hivatalból kellett volna elrendelnie.
E körben a felperes személyes meghallgatásával tisztázni lehet a tagfelvétel körülményeit. Az intéző bizottság elnökének, tagjának tanúként történt meghallgatásával tisztázni lehet, hogy az intéző bizottság hozott-e döntést a felperes tagként való felvételéről vagy annak megtagadásáról. Erre vonatkozóan az alperes bizonyítási indítványt is előterjesztett, melyet a bíróság elutasított.
Tisztázni szükséges, hogy a felperes "munkaviszonyát" munkakönyvébe bejegyezték-e, figyelemmel arra, hogy a szakcsoporti tagsági viszonyt a munkakönyvbe bejegyezni nem lehet.
Tisztázni kellett volna a perben azt is, hogy a felperes vagyoni hozzájárulást fizetett-e jogviszonyának ideje alatt és az milyen mértékű volt.
A munkaügyi bíróság az ítéletében alapvető jelentőséget tulajdonított annak, hogy a tagfelvétel tárgyában írásbeli határozatot, testületi döntést az alperes nem tudott felmutatni. A hivatkozott jogszabály nem írja elő, hogy a tagfelvétel tárgyában írásbeli határozatot kell hozni, ugyanakkor a tagsági viszony megszüntetése esetére írásbeli határozat hozatalának kötelezettségét írja elő.
A perben eljárt bíróság csak mindezek vizsgálata esetén lett volna abban a helyzetben, hogy megalapozottan, minden kétséget kizáróan minősítse a felek jogviszonyát, és ehhez mérten döntse el a felperes fizetési kötelezettsége fennállását, keresete alaposságát.
(M. törv. I. 10 032/1989. sz.)