adozona.hu
BH 1990.1.31
BH 1990.1.31
Ha a munkáltató szakmai továbbképzésre irányuló olyan tanfolyam elvégzésére kötött a dolgozóval tanulmányi szerződést, amely nem nyújt a dolgozó számára magasabb képesítést, a szerződés érvénytelen, és annak alapján a munkáltató nem követelheti az általa nyújtott támogatás megtérítését a dolgozótól [Mt. V. 11. § (3) bek., 17/1979. (XII. 1.) MüM r. 6. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes tagsági viszonya alapján bér és társadalombiztosítási ügyintéző volt az alperesnél. A peres felek annak ellenére, hogy a felperes 1980. évben már elvégezte a társadalombiztosítási középfokú tanfolyamot, az alperes beiskolázása alapján 1987. augusztus 12-én tanulmányi szerződést kötöttek. Ebben a felperes vállalta a középfokú társadalombiztosítási ügyintézői 4x1 hetes bentlakásos tanfolyam elvégzését és a vizsga letételét, továbbá azt, hogy ezt követően egy évig fenntartja a tagsági...
BH 1990.1.31 Ha a munkáltató szakmai továbbképzésre irányuló olyan tanfolyam elvégzésére kötött a dolgozóval tanulmányi szerződést, amely nem nyújt a dolgozó számára magasabb képesítést, a szerződés érvénytelen, és annak alapján a munkáltató nem követelheti az általa nyújtott támogatás megtérítését a dolgozótól [Mt.</a> V. 11. § (3) bek., 17/1979. (XII. 1.) MüM r. 6. § (2) bek.].
A felperes tagsági viszonya alapján bér és társadalombiztosítási ügyintéző volt az alperesnél. A peres felek annak ellenére, hogy a felperes 1980. évben már elvégezte a társadalombiztosítási középfokú tanfolyamot, az alperes beiskolázása alapján 1987. augusztus 12-én tanulmányi szerződést kötöttek. Ebben a felperes vállalta a középfokú társadalombiztosítási ügyintézői 4x1 hetes bentlakásos tanfolyam elvégzését és a vizsga letételét, továbbá azt, hogy ezt követően egy évig fenntartja a tagsági viszonyát. Az alperes ezzel szemben a tanfolyam díjának, a szállás, az étkezés költségének, az utiköltségnek, a tanfolyamon távol töltött időre járó átlagkeresetnek és a tankönyvek árának megfizetésére vállalt kötelezettséget. A felperes 1988. március 23-án eredményes vizsgát tett, és a tagsági viszonyát június 30-ára felmondta.Az alperes a határozatával 11 060 forint tanulmányi költség visszafizetésére kötelezte a felperest. A szövetkezeti döntőbizottság a határo-zatával elutasította a felperes visszafizetés alóli mentesítés iránti kérelmét, amelynek megváltoztatása iránt a munkaügyi bírósághoz nyújtott be keresetlevelet.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a döntőbizottság határozatát, és hatályon kívül helyezte az alperes visszafizetésre kötelező határozatát. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes 1980. december 16-án már elvégzett egy alap- és középfokú társadalombiztosítási tanfolyamot, és erről bizonyítványt kapott. A 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése szerint szakmai továbbképzésre irányuló tanfolyam elvégzésére tanulmányi szerződés csak akkor köthető, ha az egyidejűleg magasabb képesítést is ad. A perbeli esetben a tanulmányi szerződésben megjelölt tanfolyam nem adott magasabb képesítést.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét - a döntőbizottság határozatára is kiterjedően - megváltoztatta, és a felperes visszatérítési kötelezettségét 5530 forintra szállította le. Az ítélet álláspontja szerint helytálló az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a felek tanulmányi szerződése érvénytelen. Ebből következik, hogy a felperes szerződésszegése sem állapítható meg. A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezménye tehát - a munkaügyi szabályozás hiányában - a Ptk. 237. §-ának (2) bekezdése szerint alakul, vagyis az érvénytelenséget eredményező magatartások miatt a kártérítésre vonatkozó, a Ptk. 339. §-ában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. A felperes az előző tanfolyamok bizonyítványait a szerződés megkötésekor nem mutatta be, vállalta az újabb tanfolyam elvégzését és munkaviszonyának fenntartását. Az alperes nem győződött meg a felperes végzettségéről. Erre tekintettel az a méltányos, ha a költségeket a peres felek arányosan megosztva viselik.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a peres felek által megkötött tanulmányi szerződés érvénytelen, és a felperes emiatt nem szegte meg a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét.
Tévedett azonban, amikor az érvénytelen szerződésből eredő költségek viselése kérdésében rendelkezett.
Az Mt.</a> V. 11. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy tanulmányi szerződés esetén a felek miként érvényesíthetik a szerződésből eredő kötelezettségek megszegése esetén a jogaikat. A dolgozó szerződésszegése esetére akként rendelkezik, hogy ha a támogatásban részesülő személy tanulmányait kielégítő eredménnyel nem folytatja, nem lép a szerződés szerinti időben a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el. vele szemben a munkáltató követelheti az addig nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.
A munkajog szabálya tehát tételesen sorolja fel azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén a munkáltató a tanulmányi támogatás ellenértékét visszakövetelheti.
Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt a 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, amely szerint szakmai továbbképzésre irányuló tanfolyam elvégzésére tanulmányi szerződés csak akkor köthető, ha az egyidejűleg magasabb képesítést is ad.
Az előzőekben felsorolt jogszabályokra figyelemmel pedig - a szerződés érvénytelensége ellenére - az alperesnek nem nyílt meg a joga az általa fedezett tanulmányi költségek visszakövetelésére.
Az ettől eltérő álláspont téves.
(M. törv. II. 10 056/1989. sz.)