adozona.hu
BH 1989.2.78
BH 1989.2.78
I. A tanácsi szakigazgatási szerv csak abban az esetben indítványozhatja a cégbíróságnak felülvizsgálati eljárás lefolytatását, ha megjelöli a gazdasági munkaközösségnek azt a határozatát, amelynek a felülvizsgálatát kéri [1985. évi 16. sz. tvr. 12. § (1) bek. a) pont, (2) és (3) bek.]. II. Önmagában az a körülmény, hogy a gazdasági munkaközösség tagja főállású munkaviszonyt létesít, a bejegyzett gazdasági munkaközösséget csak akkor érinti, ha a főállás munkáltatója a melléktevékenység létesítését (folytatá
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1986. október 10-én kelt társasági szerződés tanúsága szerint Sz. J. és neje Sz. M. (akkor) mindketten sz-i lakosok elhatározták, hogy gazdasági munkaközösséget (gmk) hoznak létre. Tevékenységi körüket gépjárműszállítással, fuvarozással összefüggő adminisztrációs munkák elvégzésében, ellenőrzésében, többek között fuvarokmányok nyilvántartásában, fuvarteljesítmények számlázásában, gépjármű üzemeltetési szabályzat elkészítésében jelölték meg. Az említettek gyakorlásához az engedélyt az illet...
BH 1989.2.78 I. A tanácsi szakigazgatási szerv csak abban az esetben indítványozhatja a cégbíróságnak felülvizsgálati eljárás lefolytatását, ha megjelöli a gazdasági munkaközösségnek azt a határozatát, amelynek a felülvizsgálatát kéri [1985. évi 16. sz. tvr. 12. § (1) bek. a) pont, (2) és (3) bek.].
II. Önmagában az a körülmény, hogy a gazdasági munkaközösség tagja főállású munkaviszonyt létesít, a bejegyzett gazdasági munkaközösséget csak akkor érinti, ha a főállás munkáltatója a melléktevékenység létesítését (folytatását) megtiltotta. Ilyen esetben a cégbíróság felhívja a céget (gmk) a jogellenesség megszűntetésére, ennek hiányában pedig a jogsértő bejegyzést vagy a céget a cégjegyzékből törli [28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 3. § (4) bek., 1/1976. (I. 31.) MüM sz. r. 1.§ (3)-(4) bek., 1985: évi 16. sz. tvr 11. §].
III. Megbízási szerződés alapján a megbízóknak felszámított fuvardíjak mértékének a megbízott részéről történő ellenőrzése nem meríti ki az árellenőrzés fogalmát, az ilyen tevékenység nem ütközik jogszabályba, a megbízási szerződés tehát nem semmis [38/1984. (XI. 5.) MT sz. r. 29. §, 11/1984. (IX. 1.) ÁH sz. r. 2. §-a].
Az 1986. október 10-én kelt társasági szerződés tanúsága szerint Sz. J. és neje Sz. M. (akkor) mindketten sz-i lakosok elhatározták, hogy gazdasági munkaközösséget (gmk) hoznak létre. Tevékenységi körüket gépjárműszállítással, fuvarozással összefüggő adminisztrációs munkák elvégzésében, ellenőrzésében, többek között fuvarokmányok nyilvántartásában, fuvarteljesítmények számlázásában, gépjármű üzemeltetési szabályzat elkészítésében jelölték meg. Az említettek gyakorlásához az engedélyt az illetékes államigazgatási szerv megadta. Ezt követően került sor kérelmük benyújtására az illetékes cégbíróságnál, ahol a gmk-nak a cégjegyzékbe történő bejegyzését kérték. A megyei bíróság, mint cégbíróság rendelte el a gmk-nak a cégjegyzékbe való bejegyzését.A megyei tanács vb ipari osztálya tudomására jutott, hogy a gmk egyik tagja, Sz. J. 1987. augusztus 17-től nem Szolnokon - munkaviszonyt létesített. A nevezett mint a társaság közös képviselője a társasági szerződést a tevékenysége jellegére vonatkozóan nem módosította, illetőleg felhívás ellenére a lakcímváltozásával összefüggő székhelyváltozást nem jelentette be. A szakigazgatási szerv azt is megállapította, hogy a gmk árellenőrzési tevékenységet folytatott, és munkája - a K-i ÁFÉSZ-szel kapcsolatosan - jogi képviselet ellátásra is kiterjedt. Mindezeket figyelembe véve a szakigazgatási szerv indítványában a szükséges intézkedés megtételét kérte a bíróságtól.
Az elsőfokú bíróság végzésében a gazdasági munkaközösség működését felfüggesztette. A végzés indokolása szerint a gmk képviselőjének a cégben való részvétellel kapcsolatos tevékenysége megváltozott, főfoglalkozású tagból - más munkahelyen vállalt főfoglalkozása folytán - mellékfoglalkozású taggá vált, és a társaság székhelye is megváltozott. Mindezt azonban - a szakigazgatási szerv felhívása ellenére - a társasági szerződés módosítása útján nem korrigálta. Kifejtette továbbá az elsőfokú bíróság azt is, hogy a társaság árellenőrzési tevékenysége jogszabályba ütközik, emiatt a társaság e tevékenységének a folytatása tilos. Utalt továbbá arra, hogy szakképesítés nélküli tevékenység ellátására is megbízási szerződést kötött, ez is a végzés szerinti intézkedés meghozatalát tette indokolttá. Mindezek a gazdasági forgalom biztonságát veszélyeztetik, ezért kellett a gmk működését az 1985. évi 16. sz. tvr (a továbbiakban: Ct.) 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján felfüggeszteni.
A végzés ellen a megyei főügyészség a Legfőbb Ügyészség által fen-tartott fellebbezést nyújtott be. Ebben az ügyészség az elsőfokú bíróság határozatának a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. A fellebbezés szerint a végzés jogszabálysértő és megalapozatlan, mert a cégbíróság csak indítványra vizsgálja felül, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági munkaközösség határozata összhangban van-e a jogszabály és a társasági szerződés rendelkezéseivel [Ct. 12. § (1) bek. a) pontja]. Utalt a fellebbezés arra is, hogy az indítvány nem jelölte meg a gmk-nak olyan határozatát, amelynek a felülvizsgálatát kérné, így felülvizsgálati eljárás lefolytatásának eredményeként felfüggesztés alkalmazásának nem volt helye. Sérelmezte az ügyészség a fellebbezésben azt is, hogy az indítványhoz csatolt iratok szerint a gmk gazdálkodó szervekkel kötött megbízási szerződés alapján vállalta, hogy ellenőrzi a megbízóknak számlázott fuvardíjak helyességét. Véleménye szerint ez a tevékenység nem minősül árhatósági tevékenységnek, mert nem az árszabályozó rendelkezések végrehajtásának, alkalmazásának, a közzétett hatósági árak és áralkalmazási feltételek betartásának az elősegítése volt a célja [38/1984. (XI. 5.) MT sz. r. 29. §, 11/1984. (IX. 1.) ÁH sz. r. 2. §-a], hanem a megrendelők esetleges visszakövetelési jogának megalapozása. Ilyen jellegű ellenőrzésre a fuvaroztatónak joga van, és erre megbízást is adhat. Tartalmazza a fellebbezés azt is: téves a bíróságnak az a megállapítása, amely szerint jogszabálysértő a közös képviselő azon mulasztása, hogy a társasági szerződést nem módosította, mert főfoglalkozású tagsági viszonya mellékfoglalkozásúvá vált. Arra ugyanis az eljárás eddigi adatai alapján nincs bizonyíték, hogy Sz. J. főállása szerinti munkáltatója megtiltotta volna a gmk-beli foglalkozását, miként arra sem merült fel adat, hogy a gmk székhelye megváltozott volna. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Ct. 12. §-a (1) bek. a) pontja szerint a cégbíróság indítványra felülvizsgálja, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági munkaközösség határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok és a társasági szerződés rendelkezéseivel. A Ct. 12. §-ának (2) bekezdése szerint a cégbíróság felülvizsgálati jogköre nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben más bírósági eljárásnak van helye. A Ct.13. §-a (1) bek.-ben foglalt intézkedések, így a cég működésének a d) pont szerinti felfüggesztése is csak a cégeljárás keretében alkalmazható.
Helyesen mutatott rá az ügyészség arra, hogy a gmk-nak nincsen olyan határozata, amelynek a felülvizsgálatát az indítványozó kérte volna, így ezen a címen a felfüggesztés alkalmazásának nem volt helye.
Az eljárás irataiból megállapíthatóan a gmk és a vele jogviszonyban állók között megbízási szerződések jöttek létre. Ezekben a gmk azt vállalta, hogy a fuvarozások során a megbízók részére felszámított fuvardíjak helyességét ellenőrzi. A szerződésben vállalt feladat teljes egészében egyezik a társasági szerződésben meghatározott tevékenységgel, amelyet a cégbíróság a cég bejegyzése alkalmával a cégjegyzékbe bevezetett. Ez a tevékenység nem meríti ki a 11/1984. (IX. 1.) ÁH számú rendelkezés 2. §-ában meghatározott árellenőrzés fogalmát, így e munka végzése nem ütközik jogszabályba, semmisnek nem tekinthető. Annak a társasági szerződésben való szerepeltetése, majd a cégjegyzékbe történő bejegyzése nem volt szabálytalan.
Nem tisztázta az elsőfokú bíróság azt, hogy a gmk képviselője új munkáltatójától a gmk-ban történő tevékenységéhez kért-e engedélyt. Erre azért lett volna szükség, mert a gazdasági munkaközösségről szóló 5/1984. (I. 17.) MT számú rendelettel és a 65/1985. (XII. 30.) MT számú rendelettel módosított 28/1981. (IX. 9.) MT számú rendelet 3. §-ának (4) bekezdése alapján alkalmazandó 1/1976. (I. 31.) MüM számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a dolgozó a mellékfoglalkozást, illetőleg a főállás munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését köteles a főállása munkáltatójánál a szerződéskötést megelőzően írásban bejelenteni. A (4) bekezdés szerint a szerződés érvénytelen, ha annak létesítését a munkáltató megtiltotta. Amennyiben a cégbíróság a fentieket a cégbejegyzési eljárás során észleli, a Ct 6. §-a (2) bekezdése alapján a cégnek a cégjegyzékbe való bejegyzést megtagadja, amennyiben pedig később jut tudomására a jogszabálysértés, a Ct 11. §-a szerint jár el, tehát a céget fel kell hívnia a jogellenesség megszüntetésére, ennek hiányában a jogszabálysértő bejegyzést vagy a céget a cégjegyzékből hivatalból törli.
Az indítványból megállapíthatóan a közös képviselő lakhelye megváltozott. Miként arra az ügyészség felhívta a figyelmet, önmagában ez a tény nem jelenti azt, hogy a gmk székhelye is megváltozott volna. Amennyiben a cég székhelyében változás történik, úgy a Ct. 2. §-ának b) és d) pontjára figyelemmel e változást be kell jelenteni a cégbíróságnál. Erre a Ct. 7. §-ának (1) bekezdése a változástól számított 30 napot ír elő. Ennek elmulasztása esetén a Ct. 7. §-ának (2) bekezdése alapján bírságolásra van lehetőség, szemben az elsőfokú bíróság által alkalmazott felfüggesztéssel. Természetesen a jogszabályban meghatározott szankció alkalmazására is csak a cég székhelye megváltozásának tisztázását követően kerülhet sor.
A kifejtettek alapján a Ct. 14. §-a, a 105/1952. (XII. 28.) MT számú rendelet 13. §-ának (3) bekezdése és a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 252. §-ának (3) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a cégbíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Cgf. II. 30 328/1988. sz.)