adozona.hu
BH 1989.9.379
BH 1989.9.379
A fegyelmi határozattal elbocsátott dolgozót a határozat jogerőre emelkedéséig elhelyezkedési kötelezettség nem terheli. Ha a fegyelmi határozatot a munkaügyi vitát eldöntő szerv hatályon kívül helyzete, a dolgozó visszatartott átlagkeresetét - a jogszabályban foglaltak szerint - ki kell fizetni [Mt. 56. §, Mt. V 76. §, 78. § (3) bek., Pp. 228. § (1) bek., MK 66. sz.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes sajtüzemében sajtkezelő munkakörben dolgozott. A fegyelmi jogkör gyakorlója az 1988. március 4. napján hozott határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta, mert 1987. december 24-től 28-ig 4, 1988. február 15-től 24-ig 8 napon át igazolatlanul maradt távolt a munkahelyéről, továbbá az 1988. január 12-én tartott alkoholszondás ellenőrzés ittas munkavégzését állapította meg.
A felperesnek a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmé...
BH 1989.9.379 A fegyelmi határozattal elbocsátott dolgozót a határozat jogerőre emelkedéséig elhelyezkedési kötelezettség nem terheli. Ha a fegyelmi határozatot a munkaügyi vitát eldöntő szerv hatályon kívül helyzete, a dolgozó visszatartott átlagkeresetét - a jogszabályban foglaltak szerint - ki kell fizetni [Mt. 56. §, Mt.</a> V 76. §, 78. § (3) bek., Pp. 228. § (1) bek., MK 66. sz.].
A felperes az alperes sajtüzemében sajtkezelő munkakörben dolgozott. A fegyelmi jogkör gyakorlója az 1988. március 4. napján hozott határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta, mert 1987. december 24-től 28-ig 4, 1988. február 15-től 24-ig 8 napon át igazolatlanul maradt távolt a munkahelyéről, továbbá az 1988. január 12-én tartott alkoholszondás ellenőrzés ittas munkavégzését állapította meg.A felperesnek a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása iránt a munkaügyi bírósághoz nyújtott be keresetlevelet.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével megváltoztatta a döntőbizottság határozatát, és hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot. Az ítélet indokolása szerint a fegyelmi jogkör gyakorlója az Mt. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fegyelmi eljárást nem folytatta le, határozatát fegyelmi eljárás mellőzésével hozta meg. Az Mt. 56. §-ának (2) bekezdése értelmében fegyelmi eljárás mellőzésével nem szabható ki elbocsátás fegyelmi büntetés. Az elmaradt munkabér megfizetésére irányuló igényt nem találta alaposnak. E körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 15. számú állásfoglalására, amely szerint a dolgozó munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén keresetvesztességének és kárának elbírálása vagy csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, hogy az tőle a személyi és egyéb körülmények figyelembevétele mellett a társadalmi tulajdon megóvásának szem előtt tartásával általában elvárható. A dolgozót elhelyezkedési kötelezettség általában addig az időpontig nem terheli, amíg a körülményekre tekintettel kellő alappal remélheti, hogy a munkaviszonyát gyorsan helyreállítják. Ha a munkaügyi döntőbizottság a kérelmet elutasította, a dolgozónak már számolnia kell azzal, hogy újbóli munkába állása elhúzódik. Ezért ezt követően már elhelyezkedési kötelezettség terheli, s ennek érdekében a dolgozótól a célravezető intézkedések megtétele elvárható. A felperes nem tett eleget elhelyezkedési kötelezettségének, ezért részére nem jár munkabér.
A munkaügyi bíróság ítéletének az elmaradt munkabérre vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság helytállóan járt el, amikor hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, mert a per adatai szerint a felperes ellen nem folytatták le az Mt. 56. §-ának (1) bekezdésében előírt fegyelmi eljárást. Téves azonban az az álláspontja, hogy a felperest elhelyezkedési kötelezettség terhelte.
Az adott esetben a Munkaügyi Kollégium 66. számú állásfoglalásában kifejtetteket kell irányadónak tekinteni. Eszerint, ha a dolgozó elbocsátását kimondó fegyelmi határozatot a munkaügyi perben eljáró bíróság hatályon kívül helyezte, az átlagkereset visszatartott összegét a határozat jogerőre emelkedése után az Mt.</a> V 76. §-ában foglaltak szerint kell kifizetni.
Ez következik az Mt.</a> V 78. §-ának (3) bekezdéséből is, amely szerint a fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kérelem jogerős elbírálásáig nem szabad végrehajtani. Kereset benyújtása esetén ez az időpont a munkaügyi bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napja, tehát a Pp. 228. §-ának (1) bekezdése értelmében az ítélet kihirdetésének napja.
Ebből pedig egyértelműen következik, hogy a felperest nem terhelte elhelyezkedési kötelezettség.
A bíróság az ítéletét 1988. április 27. napján hirdette ki, ennélfogva az alperest 1988. március 4-től kezdődően eddig az időpontig kellett volna a felperes elmaradt átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére köteleznie.
(M. törv. II. 10 237/1988. sz.)