adozona.hu
BH 1989.9.375
BH 1989.9.375
I. A dolgozó lakásépítésének támogatására kötött szerződés esetén a munkaviszonynak a dolgozónak felróható okból történt megszünése megállapításának feltételei [26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM r. 18. § (1) bek.]. II. Ha a felek a dolgozó lakásépítésének támogatására 1983. január 1-je előtt kötöttek szerződést, a szerződés megszegéséből eredő jogvita elbírálásánál a korábbi jogszabály, a 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni [Ptk. 7. §, Pp. 22. §, 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM r. 21.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1980. június 5-től 1987. február 15-ig dolgozott az alperesnél főmunkatárs munkakörben. Munkaviszonya a minisztériumhoz való áthelyezéssel szűnt meg.
A peres felek 1982. december 27-én szerződést kötöttek a felperes és házastársa társasházában történő lakásvásárlásának munkáltatói támogatása érdekében. Ebben az alperes 120 000 forint kamatmentes kölcsönt biztosított 20 évre szóló visszafizetési kötelezettség mellett azzal, hogy az OTP-t megillető 1 % kezelési költség a felperest t...
BH 1989.9.375 I. A dolgozó lakásépítésének támogatására kötött szerződés esetén a munkaviszonynak a dolgozónak felróható okból történt megszünése megállapításának feltételei [26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM r. 18. § (1) bek.].
II. Ha a felek a dolgozó lakásépítésének támogatására 1983. január 1-je előtt kötöttek szerződést, a szerződés megszegéséből eredő jogvita elbírálásánál a korábbi jogszabály, a 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni [Ptk. 7. §, Pp. 22. §, 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM r. 21. § (1) bek.].
A felperes 1980. június 5-től 1987. február 15-ig dolgozott az alperesnél főmunkatárs munkakörben. Munkaviszonya a minisztériumhoz való áthelyezéssel szűnt meg.A peres felek 1982. december 27-én szerződést kötöttek a felperes és házastársa társasházában történő lakásvásárlásának munkáltatói támogatása érdekében. Ebben az alperes 120 000 forint kamatmentes kölcsönt biztosított 20 évre szóló visszafizetési kötelezettség mellett azzal, hogy az OTP-t megillető 1 % kezelési költség a felperest terheli. A felperes vállalta, hogy a kölcsön igénybevételétől számított 10 évig fenntartja a munkaviszonyát, illetőleg az neki felróható okból nem szűnik meg. Kikötötték, hogy ha a felperes a munkaviszonyát a vállalt időtartamon belül neki felróható okból megszünteti, a kölcsön még ki nem egyenlített összegét 5 %-os kamattal és 1 %-os kezelési költséggel azonnali hatállyal, de legkésőbb 15 napon belül visszafizeti.
Az alperes 1987. május 25-én arról értesítette, hogy 1987. március 1. napjával a fennálló lakáskölcsön tartozás havi összegét 1000 forintban állapította meg azzal, hogy ezt az összeget 8 %-os kamat is terheli. Ezt azzal indokolta, hogy államigazgatási szervnél helyezkedett el, s ennek folytán a 38/1973. (XII. 27.) MT rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszonya áthelyezéssel szűnt meg.
Az áthelyezés a felperes kezdeményezésére történt, emiatt a kölcsöntartozással kapcsolatos kedvezményeket elvesztette. A munkaviszony megszüntetése felróható okból történt, a 48/1982. (X. 7.) PV-ÉVM együttes rendelet 18. §-ának (3) bekezdésében foglaltak a visszakövetelést nem zárják ki.
A felperesnek a lakáskölcsön-tartozásnak az eredeti feltételek szerint történő visszafizetésére irányuló kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével elutasította a keresetet. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes munkaviszonya saját kezdeményezése alapján szűnt meg államigazgatási szervhez való áthelyezéssel, az áthelyezés ebben az esetben a 38/1973. (XII. 27.) MT rendelet 10. §-ának (1) bekezdése alapján kötelező. Emiatt a 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendelet 18. §-ának (2) bekezdése alapján a kölcsönt az alperes jogszerűen követeli vissza.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság tévesen hivatkozott a lakásépítés munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM-ÉVM együttes rendeletben foglaltakra. A jogszabály 21. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendelet 1983. január l-jén lépett hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
A peres felek azonban 1982. december 27-én kötötték meg egymással a kölcsönszerződést, ennélfogva az ebből eredő jogvitákra a többször módosított 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendeletet kell alkalmazni. Ennek azért van jelentősége, mert az 1983. január l-jén hatályba lépett jogszabály a korábbival ellentétben nem tartalmaz rendelkezést a lakásépítés munkáltatói támogatásával kapcsolatos vitás ügyek elbírálására. Ezért az ilyen jogvitákban a Ptk 7. §-a és a Pp 22. §-a szerint az általános hatáskörű bíróság járhat el, tehát a munkáltató a polgári peres eljárás keretében követelheti vissza a szerződésszegésből eredő tartozást.
A jelen esetben az alperes visszakövetelési igénye az 1983. január l-ig hatályban volt 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet 18. §-ának (1) bekezdésén alapul. Erre tekintettel a perben azt kellett vizsgálni, hogy a felperes megszegte-e a kölcsönszerződést. A bizonyítékok értékelése során a munkaügyi bíróság téves álláspontra jutott.
A kölcsönszerződés 3. és 4. pontjában foglaltak szerint a felperes és házastársa kötelezettséget vállalt arra, hogy a 120 000 forint összegű kamatmentes kölcsönt 20 év alatt fizeti vissza az OTP-t megillető kezelési költséggel, havi egyenlő részletekben.
A szerződés 5. pontjában a felperes arra kötelezte magát, hogy a kölcsön igénybevételétől számított 10 évig a munkaviszonyát fenntartja, illetőleg az neki felróható okból nem szűnik meg. "A munkavállalónak felróható ok az, ha a munkavállaló a munkaviszonyát felmondással vagy az Mt. 31. §-ának (2) bekezdésében írt módon szünteti meg, valamint ha a munkavállaló kifogásolható munkája vagy magatartása miatt a munkáltató kénytelen a munkaviszonyt felmondással megszüntetni, továbbá az is felróható ok, ha a munkavállaló munkaviszonya fegyelmi határozat, illetőleg bírósági ítélet következtében szűnik meg."
A szerződés 8. pontja rendelkezik a munkaviszony egyéb módon való megszüntetésének következményeiről és a szerződésszegésről. Ennek tartalma szerint, amennyiben a felperes az 5. pontban vállalt időtartamon belül az alperes hozzájárulásával kíván munkahelyet változtatni, áthelyezését vagy munkaviszonyának egyéb módon történő megszüntetését az intézmény a még fennálló kölcsöntartozásának és a 2. pontban feltüntetett összegnek az új munkáltató részéről történő átvállalásához kötheti.
A szerződő felek tudomásul vették a 9. pontban azt is, hogy ha a felperes az alperesnél fennálló munkaviszonyát az 5. pontban vállalt időtartamon belül "neki felróható okból megszünteti".. . a kölcsön még ki nem egyenlített összegét 5 %-os kamattal terhelve, valamint a lakásépítési alap terhére átvállalt és ténylegesen elszámolt 1 % kezelési költséget azonnali hatállyal, de legkésőbb 15 napon belül vissza kell fizetni".
A szerződés tehát a kölcsön azonnali hatályú visszafizetéséhez a munkaviszonynak a munkavállaló oldalán felmerült felróható okból való megszüntetését határozta meg. Ezeket a felróható okokat az 5. pontban tételesen felsorolta. A felsorolás nem tartalmazza a "közös megegyezést" és "áthelyezést" mint munkaviszony megszüntetési formát. A felperes munkaviszonya a szerződésnek nem abban a pontjában megjelölt módon szűnt meg, tehát a neki felróható ok szóba sem jöhet.
Egyébként az alperes a 9. pontban megjelölt, a munkaviszonynak áthelyezéssel történő megszüntetése során nem kezdeményezte az új munkáltatónál a kölcsön átvállalását.
Ezekből következik, hogy a munkaügyi bíróság a felperes munkaviszonyának államigazgatási szervhez történő áthelyezéssel való megszüntetését tévesen minősítette "felróható oknak", ezért ítélete törvénysértő.
A felperes visszafizetési kötelezettségének mértékére az eredeti megállapodás az irányadó.
(M. törv. II. 10 326/1988. sz.)