adozona.hu
BH 1989.3.129
BH 1989.3.129
Ha a perben az a vitás, hogy a munkabér kifizetése megtörtént-e, s erre nézve okirati bizonyíték nem, áll rendelkezésre, a felek által felajánlott tanúbizonyítás foganatosítása nem mellőzhető (Pp. 3. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1986. október l-jétől 1987. február 5-ig volt alkalmazottja a villanyszerelő kisiparos felperesnek. Az alperes 42 000 forint munkabér megfizetésére kérte kötelezni a felperest.
A kerületi tanács munkaügyi döntőbizottsága kötelezte a felperest a követelt munkabér megfizetésére.
A felperes keresetlevelet terjesztett elő a döntőbizottság határozatának megváltoztatása iránt a munkaügyi bírósághoz, és abban arra hivatkozott, hogy a munkabért hiánytalanul megfizette, nem tartozik az al...
A kerületi tanács munkaügyi döntőbizottsága kötelezte a felperest a követelt munkabér megfizetésére.
A felperes keresetlevelet terjesztett elő a döntőbizottság határozatának megváltoztatása iránt a munkaügyi bírósághoz, és abban arra hivatkozott, hogy a munkabért hiánytalanul megfizette, nem tartozik az alperesnek.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a döntőbizottság határozatát, és megállapította, hogy a felperes nem tartozik munkabérrel az alperesnek. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy T. J. és B. J. megerősítették tanúvallomásukban a felperes állítását. Más tanúk kihallgatásától eltekintett, mert tőlük elfogulatlan vallomás nem volt várható, illetve nem kívántak vallani. Életszerűtlen volt az alperesnek az az állítása, amely szerint hónapokon át munkabér nélkül dolgozott. A társadalombiztosítási igazgatóság egyébként is igazolta, hogy a felperes havi 13 000 forint munkabérrel jelentette be a dolgozóit.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság a perben hiányos bizonyítási eljárást folytatott le, holott a Pp. 3. §-a szerint teljeskörűen kellett volna törekednie az igazság kiderítésére.
Arra a körülményre, hogy a bér kifizetése az alperes részére hiánytalan összegben megtörtént-e, írásos bizonyítékot kell felmutatni.
Amennyiben a felperes - az általános szokástól eltérően - átvételt igazoló aláírás nélkül fizetett munkabért, egyéb bizonyítási eszközökkel (pl. tanú) kell állítását alátámasztani. Erre leginkább a felperes alkalmazásában álló dolgozók - illetve a kifizetésnél jelenlevők - mint közvetlen tanúk a legalkalmasabbak. A felperes és az alperes ilyen közvetlen tanúként jelentette be V. L-t és L-nét, Cs. S-t és S-nét, L. J-nét és ifj. L. J-nét.
A bíróság azonban mellőzte a bejelentett tanúk kihallgatását, és kizárólag a közvetett tanúnak minősülő T. J-t és B. J-t hallgatta ki. A nevezettek nem álltak a felperes alkalmazásában, és csak az alperes és munkatársai beszélgetéséből vonták le a felperes állítását megerősítő következtetést.
Az a körülmény, hogy V. L. és Cs. S. haragos viszonyban vannak a felperessel, nem akadálya tanúként történő kihallgatásuknak, miután a vallomás tartalma erre tekintettel mérlegelhető. A mérlegelés során nem hagyható figyelmen kívül az a fontos körülmény, hogy e tanúk maguk is kérelmet terjesztettek elő, majd azt visszavonták. A bíróság köteles vizsgálni, hogy miért álltak el bérkövetelésüktől, miért vannak haragos viszonyban a felperessel, és az alperes követelése tekintetében miért nem kívántak tanúvallomást tenni.
A teljeskörű bizonyítási eljárás lefolytatásának elmulasztása olyan hiányosság, amely lényegesen befolyásolhatja a per eldöntését.
A bér felvételét igazoló okirati vagy egyéb bizonyíték hiányában önmagában nem szolgál bizonyítékul az a körülmény, hogy a felperes havi 13 000 forint munkabérrel jelentette be a dolgozóit a társadalombiztosítási szervhez.
(M. törv. II. 10 154/1988. sz.)