adozona.hu
BH 1989.4.170
BH 1989.4.170
A munkáltatónak csak a dolgozó által a tárgyaláson elismert vagy közokirattal bizonyított követelését lehet kifogás alapján a dolgozó követelésébe beszámítani [Pp. 356. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes fővadászként állt alkalmazásban az alperes vadásztársaságnál. Munkaviszonyát az alperes intézőbizottsága az 1986. november 14-én tartott ülésén felmondta. A felperes 1987. január 15-ig járó munkabérét az alperes megfizette.
A felperes által a felmondást követően kezdeményezett munkaügyi vitában hozott határozatában a városi tanács hivatali munkaügyi döntőbizottság az alperest arra hívta fel, hogy a felperes "egyen- és munkaruha járandóságának a szolgálati időre járó és a kihordási...
BH 1989.4.170 A munkáltatónak csak a dolgozó által a tárgyaláson elismert vagy közokirattal bizonyított követelését lehet kifogás alapján a dolgozó követelésébe beszámítani [Pp. 356. § (3) bek.]
A felperes fővadászként állt alkalmazásban az alperes vadásztársaságnál. Munkaviszonyát az alperes intézőbizottsága az 1986. november 14-én tartott ülésén felmondta. A felperes 1987. január 15-ig járó munkabérét az alperes megfizette.A felperes által a felmondást követően kezdeményezett munkaügyi vitában hozott határozatában a városi tanács hivatali munkaügyi döntőbizottság az alperest arra hívta fel, hogy a felperes "egyen- és munkaruha járandóságának a szolgálati időre járó és a kihordási idővel arányos részét, illetve annak ellenértékét a felperes részére térítse meg".
A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felperes keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. A keresetlevélben az alperest - egyebek között - a felmondási időre járó illetmény megfizetésére és a vele szemben fennálló 10 360 forint tartozásának megfizetésére kérte kötelezni.
A munkaügyi bíróság az ítéletében az alperest tartozás, illetve munkabér címén 15 730 forint megfizetésére, továbbá a felperes munkakönyvében a munkaviszony megszűnése időpontjának 1987. február 18-ára való kijavítására kötelezte. A továbbiakban pedig a bíróság úgy rendelkezett az ítéletében, hogy "megengedi, hogy az alperes a felperessel szemben fennálló követelése fejében 4686 forintot a fenti összegbe beszámítsa".
A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolása szerint jogosnak találta a felperes igényét további öt heti felmondási időre járó illetményre. Úgyszintén megállapította az alperes 10 360 forint összegű tartozásának fennállását, amit a felperes okirattal, a birtokában levő és általa becsatolt elismervénnyel bizonyított. Mindezekre tekintettel kötelezte az alperest összesen 15 730 forint megfizetésére.
A munkaügyi bíróság az ítéletében az alperes beszámítási kifogásának is helyt adott: engedélyezte a felperes 4686 forint összegű tartozásának a bíróság által megítélt összegbe történő beszámítását.
A munkaügyi bíróság ítéletének az alperes beszámítási kifogásának helyt adó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság 1987. augusztus 28-án tartott tárgyalásáról felvett jegyzőkönyvhöz csatolva van az alperes ellenőrzőbizottsága által 1987. július 3-án készített jegyzőkönyv, amely szerint az ellenőrzőbizottság megállapította, hogy a felperes az 1985. évben "a törvényesen járó bérezésen felül 4686 forint többletpénzt vett fel, mely összeg őt nem illette meg". A továbbiakban a jegyzőkönyv részletezi, hogy miből tevődik össze a felperes terhére kimutatott 4686 forint összegű tartozás.
A munkaügyi bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes az előzőekben említett jegyzőkönyvvel hitelt érdemlően kimutatta, hogy a felperes 4686 forinttal tartozik az alperesnek. Ezért engedélyezte, hogy ezt a követelését a felperesnek megítélt összegbe beszámítsa.
A munkaügyi bíróság tehát helyt adott az alperes által a per tárgyalásán előterjesztett beszámítási kifogásnak.
A Pp. 356. §-ának (3) bekezdése szerint a munkaügyi bíróság előtti eljárásban viszontkeresetnek helye nincs. Az alperes azonban a határozat hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a tárgyaláson elismert, illetőleg közokirattal bizonyított követelés alapján beszámítási kifogást terjeszthet elő.
A felperes azonban nem tett elismerő nyilatkozatot az alperes szóban levő követelése tekintetében, az alperes ellenőrzőbizottsága által készített jegyzőkönyv pedig nem tekinthető közokiratnak, mert azt nem hatóság állította ki. Ennélfogva a beszámításhoz szükséges, az előbb említett két vagylagos feltétel közül egyik sem állapítható meg. Törvénysértő tehát a munkaügyi bíróság ítéletének az a rendelkezése, amelyben helyt adott az alperes beszámítási kifogásának.
(M. törv. I. 10 201/1988. sz.)