adozona.hu
BH 1989.4.167
BH 1989.4.167
A munkavédelmi szabályok megtartása és az ehhez fűződő, a társadalombiztosítás szervével szembeni megtérítési felelősség szempontjából a munkáltató megbízottjának azt a személyt kell tekinteni, aki köteles volt az adott munka megszervezéséről, a biztonságos munkakörülmények megteremtéséről, a balesetmentes munkavégzésről gondoskodni (1975. évi II. tv. 108. §, MK 46. sz.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes alkalmazásában álló T. M. 1986. április 28-án a sertéskarám kapujára gömbvasrácsot hegesztett. A kaput egy vasbaknak támasztotta. Munkatársa, F. M. a munkavégzésnél segédkezett, fogta a kaput, hogy annak eldőlését megakadályozza. Eközben azonban a fejét elfordította, hogy védje a szemét a hegesztés fényétől. Így kellő időben nem észlelhette a kapunak a vasbakról való lecsúszását, a vasbak feldőlését, amely a lábára esett, és csonttörést okozott.
Az alperes munkavédelmi mulasztás m...
BH 1989.4.167 A munkavédelmi szabályok megtartása és az ehhez fűződő, a társadalombiztosítás szervével szembeni megtérítési felelősség szempontjából a munkáltató megbízottjának azt a személyt kell tekinteni, aki köteles volt az adott munka megszervezéséről, a biztonságos munkakörülmények megteremtéséről, a balesetmentes munkavégzésről gondoskodni (1975. évi II. tv. 108. §, MK 46. sz.)
A felperes alkalmazásában álló T. M. 1986. április 28-án a sertéskarám kapujára gömbvasrácsot hegesztett. A kaput egy vasbaknak támasztotta. Munkatársa, F. M. a munkavégzésnél segédkezett, fogta a kaput, hogy annak eldőlését megakadályozza. Eközben azonban a fejét elfordította, hogy védje a szemét a hegesztés fényétől. Így kellő időben nem észlelhette a kapunak a vasbakról való lecsúszását, a vasbak feldőlését, amely a lábára esett, és csonttörést okozott.Az alperes munkavédelmi mulasztás miatt a felperest kötelezte a fizetési meghagyásában F. M. gyógykezelésével kapcsolatos 10 742 forint költség megtérítésére.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott kereseti kérelmében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte, mert véleménye szerint a foglalkozási balesetet kizárólag a sérült dolgozó figyelmetlen munkavégzése okozta.
Az alperes arra hivatkozott, hogy a munkadarabot baleset megelőzése érdekében az elmozdulás ellen rögzíteni kellett volna, amit azonban a felperes megbízottja elmulasztott.
A munkaügyi bíróság a keresetnek helyt adott, és az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a balesetet kizárólag F. M. gondatlansága okozta, és hogy a munkadarabot nem lehetett rögzíteni.
Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett. A fellebbezésében foglaltak szerint a vaskaput két vasbakra kellett volna ráfektetni s ezáltal biztosítani a munkavégzés közbeni esetleges elmozdulástól. A felperes munkáltató mulasztást követett el azzal, hogy csupán egy vasbakot bocsátott rendelkezésre.
Az alperes a csatlakozó fellebbezésében előadta, hogy a hegesztést végző T. M. volt a munka irányítója, s mint ilyen, a munkáltató megbízottjának tekintendő, akinek a munka biztonságos megszervezése kötelessége lett volna.
A megyei bíróság az ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. Ezt azzal indokolta, hogy a munkavégzésnél két vasbakot nem lehetett használni, mert akkor a hegesztő dolgozó nem érte volna el a munkadarabot. A hegesztést végző T. M-et pedig nem tekintette a felperes munkáltató megbízottjának.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 108. §-a szerint a munkáltató akkor köteles megtéríteni a baleseti ellátás költségeit, ha terhére megállapítható, hogy a megbízottja munkavédelmi mulasztást követett el, és a baleset ennek a következménye. A megtérítési kötelezettség alól - a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 46. számú állásfoglalása szerint - mentesül azonban, ha a munkavédelmi mulasztást kizárólag a sérült dolgozó követte el.
A perben eljárt bíróságoknak azt kellett tisztázniuk, hogy a hegesztési munkafolyamat végzéséhez munkavédelmi szempontból megteremtették-e a kellő biztonságot, és hogy a két dolgozó közül tekinthető-e valamelyik a munkáltató megbízottjának, aki felelős az esetleges munkavédelmi mulasztásért.
A munkaügyi bíróság tárgyalásán a sérülést szenvedett F. M. előadta, hogy a hegesztést végző T. M. volt a munka irányítója, ő csak segédkezett neki. Ezt a tényt a per másodfokú tárgyalásán kiegészített bizonyítás anyaga sem döntötte meg. Erre figyelemmel kellett volna tehát a megyei bíróságnak vizsgálnia, hogy T. M. tekinthető-e a munkáltató megbízottjának. A kérdés nemleges eldöntésénél a megyei bíróság figyelmen kívül hagyta az ítélkezési gyakorlatot. E szerint azt a kérdést, hogy a megtérítési kötelezettség szempontjából kit kell a munkáltató megbízottjának tekinteni, mindig az adott esetre vonatkozóan kell vizsgálni és elbírálni. Azt kell tisztázni, hogy a balesetet okozó dolgozó olyan alkalmazott volt-e, akinek kötelessége volt az óvórendszabályt vagy óvóintézkedést foganatosítani, és így megbízottnak minősül-e. E tekintetben nem a szervezeti beosztás lényeges, hanem az, hogy a dolgozó az adott esetben és körülmények között a ténykedést feladatkörében végezte-e el. A munkáltató megbízottjának azt a személyt kell tekinteni, aki köteles volt a munka megszervezéséről, a biztonságos munkakörülmények megteremtéséről, a balesetmentes munkavégzésről gondoskodni.
T. M. mint a munka irányítója köteles volt a hegesztést úgy megszervezni, hogy annak végzése során kizárja a baleset lehetőségét. Ahhoz pedig, hogy a segédkező F. M. odafigyeljen a munkavégzés minden mozzanatára, védőszemüveget kellett volna viselnie (amellyel egyébként el is volt látva, de nem használta). T. M. belenyugodott abba, hogy segítőtársa védőszemüveg használata nélkül vegyen részt a hegesztési munkában, s miután fejét az ívfénytől elfordította, nem vehette észre a munkadarab elmozdulását. Ez a figyelmetlenség okozta a balesetet. Csakhogy ez elkerülhető lett volna, ha T. M. nemcsak maga használja a védőszemüveget, hanem annak használatát a munkatársától is megköveteli. Az adott körülmények között tehát T. M. a felperes munkáltató olyan megbízottjának minősül, aki a munkavégzés megszervezésénél nem tett eleget a szükséges munkavédelmi követelményeknek. Ekként pedig a felperes megtérítési kötelezettsége fennáll.
(M. törv. I. 10 207/1988. sz.)