adozona.hu
BH 1989.4.165
BH 1989.4.165
Kirívóan súlyosan gondatlan a boltvezetőnek (helyettesének) az a mulasztása, hogy az ellátmány összegét meghaladó pénzkészletet - igazgatói utasítás ellenére - a boltban hagyja, és annak biztonságos helyen (lemezkazettában) való elhelyezéséről nem gondoskodik [Mt. V. 79. § (1) bek. b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes boltvezető-helyettes az alperes egyik boltjában. Az üzletbe 1986. december 11-ére virradóra ismeretlen tettes betört az ablak felfeszítésével, és az árukon kívül a pénztárgépből 35 600 forint készpénzt is eltulajdonított.
Az alperes az 1987. február 11-én hozott határozatával a felperest az Mt. V. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján 32 600 forint kártérítés megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes nem tartotta meg a műszakzáráskor az i...
BH 1989.4.165 Kirívóan súlyosan gondatlan a boltvezetőnek (helyettesének) az a mulasztása, hogy az ellátmány összegét meghaladó pénzkészletet - igazgatói utasítás ellenére - a boltban hagyja, és annak biztonságos helyen (lemezkazettában) való elhelyezéséről nem gondoskodik [Mt.</a> V. 79. § (1) bek. b) pont].
A felperes boltvezető-helyettes az alperes egyik boltjában. Az üzletbe 1986. december 11-ére virradóra ismeretlen tettes betört az ablak felfeszítésével, és az árukon kívül a pénztárgépből 35 600 forint készpénzt is eltulajdonított.Az alperes az 1987. február 11-én hozott határozatával a felperest az Mt.</a> V. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján 32 600 forint kártérítés megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes nem tartotta meg a műszakzáráskor az igazgatói utasítás rendelkezéseit, 3000 forintnál több ellátmányt hagyott az üzletben.
A felperesnek a kártérítés megfizetésének kötelezettsége alól való mentesülésére irányuló kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította. A felperes ennek megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével részben megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és a kártérítész összegét 6450 forintra mérsékelte, egyúttal a teljesítésre két havi részletfizetési kedvezményt adott. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes részéről a kirívóan súlyos gondatlanság nem jöhet szóba. A boltot előírás szerint zárta be, az ablakon és a pénztárgépen voltak feszítési nyomok, a betörő tehát ezeket felfeszítette. A felperes megszegte a pénzkezelésre vonatkozó előírásokat, amikor 3000 forintot meghaladó készpénzt tartott az üzletben. Ez a magatartása a termelési, gazdálkodási, illetőleg ellenőrzési feladatok ellására körében gondatlan károkozásnak minősül [Mt.</a> V. 79. § (1) bek) a) pont]. A jogszabály előírása szerint ezért másfél havi átlagkeresete összegéig tartozik kártérítési felelősséggel.
Az Mt 60. §-a alapján kármegosztást kellett alkalmazni, mert az alperes az ablakot nem szerelte fel ráccsal, hiányzott a riasztóberendezés, és a váltópénz biztonságos elzárása sem volt megoldott. Páncélszekrény is később került az egységbe.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét helytálló indokai alapján hagyta helyben. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt.</a> V. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a dolgozó a kirívóan súlyos gondatlansággal, illetve gondatlan bűncselekménnyel okozott kárért 6 havi átlagkeresete erejéig felelős.
Az alperes igazgatója utasításban szabályozta az üzletek pénzkezelésének rendjét. A szabálytalanságok megszüntetése érdekében elrendelte, hogy a lemezkazettával vagy páncélszekrénnyel ellátott egységekben a záráskor visszamaradó pénzösszeg nem lehet több az ellátmány összegénél. Ha esetleges betörés alkalmával az ellátmányon felül pénzt visznek el, annak megtérítési kötelezettsége a boltvezetőt terheli. A záráskor tehát a bevételt hiánytalanul postára kell adni, és csak az ellátmány maradhat az egységben. Az utasítás az ellátmány őrzését is külön szabályozta. Eszerint a páncélszekrények, a lemezkazetták kulcsait az üzletvezetők nem hagyhatják a boltban, hanem azt magukhoz kell venniük.
A perben megállapítható volt, hogy a felperes és üzletvezető társai ismerték ezt az igazgatói utasítást. A felperes ennek ellenére a napi záráskor a bevételt teljes összegben nem adta postára, és a 3000 forint összegű ellátmányt sem helyezte kazettába. A pénztárgép fiókjában hagyta a 35 600 forint összeget, és a fiókot bezárta. Ezzel a magatartásával többszörösen megszegte a munkáltatója utasítását, és az adott eset körülményei mellett kirívóan súlyos gondatlan mulasztást követett el, arra is figyelemmel, hogy az üzletbe ezt megelőzően már többször betörtek.
Az ellátmány őrzésének körülményei és e körben az alperes közrehatása azért nem értékelhető a felperes javára, mert vétkes magatartásával - a bevétel feladásának elmulasztásával - maga idézte elő a nagyösszegű kárt.
Magatartása és eljárása ennélfogva kirívóan súlyos gondatlansággal okozott kárnak minősül. Az eljárt bíróságnak ezzel ellentétes álláspontja téves. Ebből a szempontból teljesen közömbös, hogy a felperes üzletvezető-helyettesi beosztására tekintettel felelős beosztásúnak minősül-e, mert a kárt nem ellenőrzési vagy gazdálkodási feladatai ellátása körében okozta.
Mindezekhez képest tévedtek az eljárt bíróságok akkor is, amikor kármegosztást alkalmaztak.
(M. törv. II. 10 188/1988. sz.)