adozona.hu
BH 1989.5.210
BH 1989.5.210
Munkaviszony keretében alkotott számítógépi programhoz fűződő szerzői jogi igény a megyei bíróság előtt érvényesíthető. Az ezzel összefüggő jogvita nem munkaügyi vita. Nincs helye keresetindításnak csupán annak megállapítása iránt, hogy a program elkészítése nem volt a dolgozó munkaköri kötelezettsége, ha a munkáltató szerzői jogdíjban való marasztalásának feltételei fennállanak [Pp. 23. § (1) bek. c) pont, 123. §, 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, PK 131. sz.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes tervezőintézetének alkalmazásában áll, tervezői munkakörben dolgozik. Munkaköri feladata volt a rendező pályaudvar rekonstrukció szervezési dokumentációjának elkészítése. Ehhez számítógépi programot készített. Mivel szerzői díjat az alperes - arra hivatkozva, hogy a program elkészítése a felperesnek munkaköri kötelessége volt - nem volt hajlandó fizetni, a felperes kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Annak megállapítását kérte, hogy az említett számítógépi ...
BH 1989.5.210 Munkaviszony keretében alkotott számítógépi programhoz fűződő szerzői jogi igény a megyei bíróság előtt érvényesíthető. Az ezzel összefüggő jogvita nem munkaügyi vita. Nincs helye keresetindításnak csupán annak megállapítása iránt, hogy a program elkészítése nem volt a dolgozó munkaköri kötelezettsége, ha a munkáltató szerzői jogdíjban való marasztalásának feltételei fennállanak [Pp. 23. § (1) bek. c) pont, 123. §, 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, PK 131. sz.].
A felperes az alperes tervezőintézetének alkalmazásában áll, tervezői munkakörben dolgozik. Munkaköri feladata volt a rendező pályaudvar rekonstrukció szervezési dokumentációjának elkészítése. Ehhez számítógépi programot készített. Mivel szerzői díjat az alperes - arra hivatkozva, hogy a program elkészítése a felperesnek munkaköri kötelessége volt - nem volt hajlandó fizetni, a felperes kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. Annak megállapítását kérte, hogy az említett számítógépi program elkészítése nem volt a munkaköri kötelessége. A munkaügyi döntőbizottság a kérelmét elutasította.A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felperes keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz, és annak megállapítását kérte, hogy a szóban levő számítógépi program elkészítése nem volt a munkaköri kötelessége.
A munkaügyi bíróság az ítéletében úgy rendelkezett, hogy "a felperes keresetének helyt ad, a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatja". Az ítéletének indokolásában - arra utalva, hogy a felperes munkaköri leírása nem foglalja magában a számítógépes hálótervezési programok kidolgozását - megállapította, hogy a felperes által végzett munka teljesítése nem volt a munkaköri kötelezettsége.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A per adataiból kitűnően a felperes a kereseti kérelmében kért megállapítással az alperessel szemben érvényesített díjigényét kívánta megalapozni, mert amennyiben tisztázódik, hogy a munkaviszonya keretében alkotott számítógépi program elkészítése nem volt a munkaköri kötelessége, művének felhasználása esetén jogos az igénye annak az alperes részéről történő díjazására. Ezt a megállapítást a felperes a munkaügyi vitákat eldöntő szervektől, a munkaügyi döntőbizottságtól, majd kérelmének az ott történt elutasítása után a munkaügyi bíróságtól kérte.
A felperesnek ez az igénye a művén, az általa készített számítógépi programon fennálló szerzői jogának védelmével függ össze.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 131. számú (régebbi számozása szerint 201. számú) állásfoglalása szerint mindazokat a pereket, amelyek a szerzői alkotás (mű) létrehozásával, felhasználásával (hasznosításával) és a szerzői jog védelmével kapcsolatos jogviszonyokból erednek, szerzői jogi pernek kell tekinteni.
A szerzői jogi perek a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. A munkaügyi vitákat eldöntő szerveknek tehát nem volt hatásköre a felperes szerzői jogi igényével kapcsolatos jogvita elbírálására. A munkaügyi bíróság ennek megfelelően helyesen akkor járt volna el, ha a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - utalva a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjára - megszünteti, és a munkaügyi döntőbizottság határozatát a Pp. 357. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezi, mivel a döntőbizottság is a hatáskörét túllépve járt el az ügyben.
A felperes tehát a munkaviszonya keretében alkotott számítógépi programhoz fűződő szerzői jogát az illetékes és hatáskörre rendelkező Fővárosi Bíróság előtt érvényesítheti, de megállapítás iránti keresetnek e bíróság előtt sincs helye a Pp. 123. §-a értelmében, mivel nincs akadálya annak, hogy teljesítést, az ellenérdekű fél szerzői jogdíj fizetésében való marasztalását kérje. A Pp.</a> felhívott rendelkezése szerint ugyanis megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.
(M. törv. I. 10 186/1988. sz.)