adozona.hu
BH 1989.7.287
BH 1989.7.287
A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére önmagában nem szolgál alapul, hogy a munkáltató a határozatot a jogerőre emelkedése előtt végrehajtotta [Mt. V. 78. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1981-től a felperes alkalmazásában állt mint a keverőüzem anyagraktárosa. A fegyelmi jogkör gyakorlója az 1987. szeptember 10-én kelt fegyelmi határozatával "2,50 Ft/óra alapbércsökkentés, valamint áthelyezés keverőüzemi betároló munkakörbe, meghatározatlan időre szólóan" fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fegyelmi határozatban azt rótta a terhére, hogy a rábízott műszaki anyagokkal és munkaruhákkal nem tudott elszámolni, és mintegy 110 esetben az átvevő dolgozó nevét "sk" megjelölés...
BH 1989.7.287 A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére önmagában nem szolgál alapul, hogy a munkáltató a határozatot a jogerőre emelkedése előtt végrehajtotta [Mt.</a> V. 78. § (3) bek.].
Az alperes 1981-től a felperes alkalmazásában állt mint a keverőüzem anyagraktárosa. A fegyelmi jogkör gyakorlója az 1987. szeptember 10-én kelt fegyelmi határozatával "2,50 Ft/óra alapbércsökkentés, valamint áthelyezés keverőüzemi betároló munkakörbe, meghatározatlan időre szólóan" fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fegyelmi határozatban azt rótta a terhére, hogy a rábízott műszaki anyagokkal és munkaruhákkal nem tudott elszámolni, és mintegy 110 esetben az átvevő dolgozó nevét "sk" megjelöléssel maga írta alá az anyagkiadási bizonylatra. Jogtalanul vett fel 1028 forint értékű munkaruhát, és további kárt okozott azzal, hogy két dolgozó nem ismerte el a munkaruha felvételét. 1987. augusztus 18-án igazolatlanul hiányzott, ezt a jelenléti íven nem tüntette fel, sőt az üzemvezetőt is félrevezette, és a munkabérét is felvette. A felperes az említett határozat indokolási részében kötelezte az alperest a vállalatot ért 6363 forint kár megtérítésére is. A legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabásától az alperes két kiskorú gyermeke miatt tekintett el.A munkaügyi döntőbizottság az alperes kérelmére hozott határozatával az áthelyezés fegyelmi büntetést hatályában tartotta, de mellőzte az órabér csökkentését. A kártérítés mértékét 1446 forintra szállította le.
A határozat ellen a felperes munkáltató nyújtott be keresetlevelet a munkaügyi bírósághoz, és a döntőbizottság határozatának a megváltoztatásával a fegyelmi határozat hatályában tartását - tehát e vonatkozásban az alperes kérelmének az elutasítását -, a kártérítés mértékének pedig 5600 forintban való megállapítását kérte. Előadta, hogy az alperes ellen a terhére értékelt fegyelmi vétségek miatt büntető eljárás is indult, amelynek során az alperes 5600 forint értékben ismerte el munkaruhák elsikkasztását.
Az alperes a kártérítési felelősségét elismerte, bejelentette, hogy a felperes 1446 forintot levont tőle, de a különbözetként mutatkozó 4229 forintot önként, egyösszegben 1988. május 4-én fizette be. Ezt meghaladóan a keresetét elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és az alperest mentesítette a kártérítési kötelezettség, illetve a fegyelmi büntetés alól. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felperes jogszabálysértően járt el, amikor a fegyelmi és kártérítési határozatok jogerőre emelkedése előtt azokat végrehajtotta. Ez a körülmény mindkét határozat hatályon kívül helyezését indokolja.
Az ítéletnek a kártérítés körében hozott rendelkezése ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 nap alatt fizessen meg 6363 forintot. Mellőzte az ítéletnek az 5675 forint viszafizetéséről szóló rendelkezését. Az ítélet indokolásának lényege, hogy az alperes a kártérítési felelősségét elismerte, és teljesített, és az idő előtti részbeni levonás nem indokolja a mentesülését.
A munkaügyi bíróság ítéletének a fegyelmi határozatra vonatkozó rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az alperes a társadalmi tulajdont súlyosan károsító fegyelmi vétséget elkövette anyagi előnyszerzés érdekében. Fegyelmi vétsége bűncselekményt is képezett, a városi bíróság a bűnösségét folytatólagosan elkövetett sikkasztás vétségében, valamint magánokirat-hamisítás vétségében megállapította, és őt megbüntette. Az is tény, hogy az alperes az újabb fegyelmi vétségek elkövetésekor fegyelmi büntetés hatálya alatt állt, munkahelyi italozás miatt az 1986. június 30-án kelt fegyelmi határozattal az év végi részesedése 50 %-át a felperes megvonta.
Az alperes lényegében nem vitatta, hogy a terhére rótt fegyelmi vétséget elkövette, s hogy emiatt őt a büntető bíróság megbüntette.
Az alperes bizalmi munkakört töltött be a felperesnél, fokozott mértékben képezte kötelezettségét a társadalmi tulajdon megóvása. Cselekményét részben a saját maga javára anyagi haszonszerzés céljából követte el. Fegyelmi vétsége súlyos megítélés alá esik, a kívánt nevelő cél és megelőzés érdekében a felperes által kiszabott fegyelmi büntetés megalapozott és indokolt volt. Önmagában az a körülmény, hogy a munkáltató a fegyelmi határozatot annak jogerőre emelkedése előtt végrehajtotta, nem nyújt alapot a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére és arra, hogy a fegyelmi vétség következményei alól az alperes mentesüljön.
Mind a munkaügyi döntőbizottságnak, mind a munkaügyi bíróságnak az ügyben elfoglalt álláspontja törvénysértő.
(M. törv. I. 10 355/1988. sz.)