adozona.hu
BH 1989.6.251
BH 1989.6.251
A szövetkezet átalányelszámolásos részlegében dolgozó tagjának a szövetkezettel szemben fennálló tartozása tárgyában hozott munkaügyi bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye [Pp. 358. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes ipari igazgatója az 1986. augusztus 14-én kelt határozatával 117 870 forint átalánydíj megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapította, hogy az 1986. május 31-én felszámolt felújító átalányelszámolásos részlegnél a fennállása alatt 766 154 forint átalánybefizetési hiány keletkezett, s ezért a felperes közreműködése arányában felel.
A felperes teljes mentesülésre irányuló kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság a határozatával elutasította, ezért a felperes annak megváltoztatása...
BH 1989.6.251 A szövetkezet átalányelszámolásos részlegében dolgozó tagjának a szövetkezettel szemben fennálló tartozása tárgyában hozott munkaügyi bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye [Pp. 358. § (2) bek.].
Az alperes ipari igazgatója az 1986. augusztus 14-én kelt határozatával 117 870 forint átalánydíj megfizetésére kötelezte a felperest. Megállapította, hogy az 1986. május 31-én felszámolt felújító átalányelszámolásos részlegnél a fennállása alatt 766 154 forint átalánybefizetési hiány keletkezett, s ezért a felperes közreműködése arányában felel.A felperes teljes mentesülésre irányuló kérelmét a szövetkezeti döntőbizottság a határozatával elutasította, ezért a felperes annak megváltoztatása iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperes szövetkezeti döntőbizottságának határozatát hatályon kívül helyezte, és a felperest lényegében mentesítette az átalánydíj megfizetésének kötelezettsége alól. Kötelezte az alperest, hogy a felperesnek - képviselője kezeihez - fizessen meg 5400 forint perköltséget 15 nap alatt, az államnak pedig külön felhívásra 7072 forint illetéket és 3721 forint szakértői díjat.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes 1986. április 2-án betegállományba került, így az átalánydíjas részlegben végig nem dolgozott. A beszerzett szakértői vélemény szerint 1986. január 1-je előtt az átalánydíjas részleg más összetételben működött, a befizetési hiány túlnyomóan erre az időre esik. Az alperes nem volt képes az 1985. évi veszteség elkülönítésére a szakértő felhívására sem, de az évközi elszámolások sem felelnek meg a 26/1981. (IX. 29.) PM-MüM számú együttes r. 4. §-ában előírtaknak. Emiatt - figyelemmel a szakértői megállapításokra - a felperes terhére kimutatott tartozás számszakilag nem igazolható, így felelősségre sem állapítható meg. Nem indokolta meg, hogy a részleg tagjainak előtte folyamatban levő hasonló pereiben keletkezett, eltérő szakértői véleményeket, az alperes kérelme ellenére miért hagyta figyelmen kívül.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Pp. 358. §-ára utalva kizárta, minthogy a felperes alkalmazottja volt az alperesnek.
A munkaügyi bíróság ítéletének a fellebbezés kizártságát tartalmazó tájékoztatása ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen fellebbezés lehetőségét a Pp. 358. §-a szabályozza.
Az előzőekben felhívott jogszabály (2) bekezdése szerint szövetkezeti tagsági vitában nincs helye fellebbezésnek, ha a vita tárgya a tag munkavégzése vagy az érte járó díjazás mértéke. Az adott ügyben az alperes - az átalánydíjas részleg felszámolásával egyidőben megejtett teljeskörű elszámolás eredményeként - a felperest a be nem fizetett átalánydíjért tette felelőssé. A felperes mentesülésre irányuló kérelme, illetve az alperes által támasztott igény jogcíme a Pp. 358. §-ának (2) bekezdése alá nem vonható.
A munkaügyi bíróság tévesen állapította meg, hogy a felperes alkalmazottja volt a termelőszövetkezetnek. Az átalánydíjas részleg elszámolási iratai szerint az alperes tagja volt a termelőszövetkezetnek, sőt az egész részlegnek csupán egy fő volt az alkalmazottja.
Mindebből az is következik, hogy a munkaügyi bíróság ítélete ellen a fellebbezés megengedett, a munkaügyi bíróság a jogorvoslat lehetőségét törvénysértően zárta ki.
(M. törv. I. 10 261/1988. sz.)