adozona.hu
BH 1989.6.248
BH 1989.6.248
Az év végi részesedés és a prémium megvonása fegyelmi büntetésként szabható ki, de a kollektív szerződés úgy is rendelkezhet, hogy az együtt jár az elbocsátás és áthelyezés büntetéssel (Mt. V. 71. §, Pp. 3. §).
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1984. május 2-től dolgozott az alperes munkáltatónál. 1986-tól kezdve előbb megbízott, majd kinevezett építési osztályvezető volt. A beosztásából adódó lehetőségekkel visszaélve a saját javára rendszeresen jogtalan anyagi előnyökre igyekezett szert tenni. Az ellenőrzések során ezek a tények ismertté váltak, ezért a munkáltató a felperest elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
A felperesnek a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmét a munkaügyi döntőbizottság ...
A felperesnek a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította.
A felperes ezért a munkaügyi döntőbizottsági határozat megváltoztatását kérte a munkaügyi bíróságtól. Kereseti kérelme a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére, munkaviszonyának helyreállítására s az alperesnek a prémium és nyereségrészesedés megfizetésére való kötelezésére irányult.
A munkaügyi bíróság az ítéletében széleskörű bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a felperes a terhére rótt cselekményeket megvalósítva a fegyelmi büntetés kiszabására okot adó fegyelmi vétséget elkövette. A bíróság ezért a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet elutasította. Helyt adott azonban a felperes prémium és nyereségrészesedés iránti kérelmének, és kötelezte az alperest 19 280 forint s ennek kamatai megfizetésére.
A munkaügyi bíróság ítéletének az alperes nyereségrészesedés és prémium fizetésére kötelező rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperest a munkáltató elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta és a munkaügyi bíróság ennek a büntetésnek a megalapozottságát állapította meg. Ilyen büntetés kiszabása esetére az Mt.</a> V. 71. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés előírja egyes - az Mt.</a> V. 71 §-ának (1) bekezdésében felsorolt - kedvezmények és juttatások egyidejű csökkentését vagy megvonását.
Kétségtelen, hogy a perben az alperes nem hivatkozott kifejezetten arra, hogy a vállalat kollektív szerződésében szerepel ilyen szabály. Tény az is, hogy maga a fegyelmi határozat sem tartalmaz az elbocsátás fegyelmi büntetéssel együttjáró prémium és nyereségrészesedés megvonására vonatkozó rendelkezést. A munkaügyi bíróság tárgyalásán azonban maga a felperes - aki beosztásánál fogva ismerhette a kollektív szerződés előírásait - úgy nyilatkozott, hogy "nyereségrészesedés megítélésem szerint abban az esetben megillet, ha a fegyelmi elbocsátás kiszabásának mellőzésére kerül sor". Ugyanekkor az alperes képviselője is hasonlóan nyilatkozott.
A bíróságnak - a Pp. 3. §-ában foglaltak szerint - az a kötelessége, hogy az igazság kiderítésére törekedjék, s ennek érdekében ha szükséges, akár hivatalból is bizonyítást rendeljen el. Ezért - az Mt.</a> V. 71. §-a (2) bekezdésének rendelkezése ismeretében - tisztáznia kellett volna, hogy mit tartalmaz az alperes vállalat kollektív szerződése elbocsátás és áthelyezés fegyelmi büntetések alkalmazása esetére. Ebből a célból fel kellett volna hívnia az alperest a kollektív szerződés becsatolására. Miután pedig a munkaügyi bíróság ezt elmulasztotta, nem volt abban a helyzetben, hogy az elbocsátás fegyelmi büntetés hatályban tartása mellett megalapozott döntést hozzon a felperes prémium és nyereségrészesedés iránti kereseti kérelme tárgyában.
Szükséges tehát új eljárás keretében annak tisztázása, hogy az alperes kollektív szerződésének van-e olyan rendelkezése, amely szerint az elbocsátás fegyelmi büntetéssel a prémium és a nyereségrészesedés megvonása is együtt jár. Amennyiben van ilyen rendelkezés, akkor a felperes keresetének e részét is el kell utasítani.
(M. törv. I. 10 285/1988. sz.)