adozona.hu
BH 1989.6.246
BH 1989.6.246
Ha a felmondás indokai nem felelnek meg a valóságnak, és a felmondásra kizárólag a dolgozó közérdekű bejelentése, valamint a munkáltató vezető beosztású dolgozójával való ellentéte miatt került sor, a munkaügyi vitát eldöntő szervnek a felmondást hatálytalanítania kell. (Mt. 26. §, 29. §, MK 95. sz.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1985. július l-jétől állt az alperes alkalmazásában, és az ipari főágathoz tartozó technológiai ágazatnak volt a vezetője. Az alperes elnöke az 1987. április 16-án kelt intézkedésével - az alperes termelőszövetkezet vezetősége döntése értelmében - munkaviszonyát 1987. május 15. napjára felmondta, és a felmondási időre a munkavégzés alól felmentette. A felmondást azzal indokolta, hogy a felperes által irányított tevékenység az elvárt eredményt a felperesnek felróható okból nem hozta...
BH 1989.6.246 Ha a felmondás indokai nem felelnek meg a valóságnak, és a felmondásra kizárólag a dolgozó közérdekű bejelentése, valamint a munkáltató vezető beosztású dolgozójával való ellentéte miatt került sor, a munkaügyi vitát eldöntő szervnek a felmondást hatálytalanítania kell. (Mt. 26. §, 29. §, MK 95. sz.)
A felperes 1985. július l-jétől állt az alperes alkalmazásában, és az ipari főágathoz tartozó technológiai ágazatnak volt a vezetője. Az alperes elnöke az 1987. április 16-án kelt intézkedésével - az alperes termelőszövetkezet vezetősége döntése értelmében - munkaviszonyát 1987. május 15. napjára felmondta, és a felmondási időre a munkavégzés alól felmentette. A felmondást azzal indokolta, hogy a felperes által irányított tevékenység az elvárt eredményt a felperesnek felróható okból nem hozta, indokolatlan az inproduktív létszám abban a tevékenységi körben, továbbá nem működött közre az üzemág eredményessé tétele érdekében.A felperesnek a felmondás hatálytalanítására irányuló kérelmét a szövetkezet döntőbizottsága a határozatával elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a felmondás indoka valós és alapos.
A felperes a határozat megváltoztatása, munkaviszonya helyreállítása, elmaradt munkabére és a felmondással összefüggésben keletkezett kára megfizetése iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Előadta, hogy a felmondást közvetlenül megelőzően két alkalommal tett közérdekű bejelentést az alperes elnökénél az által vezetett ágazat gazdaságossá tétele érdekében, és e bejelentésekben felhívta a figyelmet a főágazatvezető visszaéléseire is. A felmondás e bejelentéseinek a megtorlása.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. A felmondás hatályban tartását kizárólag létszámcsökkentés miatt kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolásának lényege szerint a felmondás alakilag megfelel az Mt-ben írt előírásoknak, ugyanakkor a felperes felmondási tilalom alatt nem állt a felmondás kiadásakor. A felmondási ok - az átszervezés miatti létszámcsökkentés ténye - valós és alapos. A felperes és a főágazatvezető között megromlott viszony az alperest legfeljebb motiválhatta a felperes személye kiválasztásakor. A felmondás nem áll összefüggésben a felperes közérdekű bejelentéseivel sem.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a határozatlan időre létesített munkaviszonyt felmondással mind a munkáltató, mind a dolgozó bármikor megszüntetheti. A (2) bekezdés szerint a munkáltatónak a felmondást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie.
A munkaügyi bíróság az ítélete indokolásában helytállóan utalt a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 95. számú állásfoglalására. Az ítélkezési gyakorlat szerint a felmondás indokolásának több követelménynek kell megfelelnie, így valósnak és alaposnak kell lennie. Emellett vizsgálni kell azt is, hogy a munkáltató az egyébként alakszerűen szabályos felmondásában a felmondás jogát társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolta-e, hogy a felmondásra nem azért került-e sor, mert a dolgozó helytálló bírálatot gyakorolt, közérdekű észrevételt, bejelentést tett, s eltávolítása nem megtorló célú-e.
E körben a munkaügyi bíróság széleskörű bizonyítást folytatott le, de annak eredményét nem okszerűen értékelte. A per adatai szerint a felperes mind az alperes elnökéhez, mind az alperes termelőszövetkezetfelügyeleti hatóságához közérdekű bejelentést tett. Ennek célja az általa vezetett ágazat gazdaságosabbá tétele, de egyben felhívta az alperes figyelmét K. A. főágazatvezető szabálytalanságaira, visszaéléseire is. Az alperes elnöke 1987. április 15-én megjelent a részlegnél K. A-val, és tisztázni akarta a felperes bejelentésének tartalmát. A megbeszélés eredményre nem vezetett, K. A. kijelentette, nem hajlandó a felperessel tovább dolgozni. Az alperes elnöke erre felhívta a felperest, hogy mondjon fel, amire a felperes nem volt hajlandó. Ekkor közölte vele az alperes elnöke, hogy akkor a termelőszövetkezet fogja felmondani a munkaviszonyát.
Kétségtelen, hogy az alperes termelőszövetkezet veszteséges volt az előző évben, és a megyei tanács elnöke, valamint az alperes elnöke között 1987. februárjában egy megállapodás-tervezet jött létre a veszteség felszámolására és az ágazatok gazdaságossá tételére. Az alperes elnöke csak 1987. április 27-én készítette el azt az intézkedési tervet, amelyet május 11-én kívánt a vezetőség elé terjeszteni, és amelynek egyik pontja bizonyos létszámcsökkentéseket elhatározott.
Megállapítható tehát, hogy 1987. április 16-án nem létezett még olyan jóváhagyott, létszámcsökkentést előirányzó intézkedési terv, amely a felperes munkakörét érintette volna. A felmondásra a felperes közérdekű bejelentése miatt, K. A. védelmében került sor. E következtetést alátámasztja az is, hogy a munkaügyi per alatt K. A. bejelentést tett a felperes ellen közveszélyes munkakerülés miatt. Megtiltotta a megidézett tanúknak a bíróság előtt való megjelenését. Ezt a tényt is már csak akkor tisztázhatta a bíróság, amikor a felperes közérdekű bejelentése kivizsgálásának eredményeként K. A. munkaviszonya az alperesnél megszűnt.
K. Gy., az alperes gazdaságvezetője tanúként azt is vallotta, hogy 1987-ben az ipari főágazaton belüli négy ágazat felépítési rendszerében változtatás nem történt, nem alakították ki az önelszámoltató egységeket. A perben feltárt e bizonyítékokat értékelve megállapítható, hogy a fel-mondás oka - a felmondás időpontjában - nem volt valós és alapos, a felperes munkaviszonya nem vált tarthatatlanná az alperesnél, a felmondásra kizárólag közérdekű bejelentése és a főágazatvezetővel való ellentéte miatt került sor. Az alperes tehát nem társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolta a felmondás jogát.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a szövetkezeti döntőbizottság határozatát megváltoztatva az alperes felmondó intézkedését hatályon kívül helyezte, az elmaradt munkabér tekintetében pedig a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(M. törv. 1. 10 298/1988. sz.)