adozona.hu
EH 2013.06.M11
EH 2013.06.M11
Munkaügyi perben kizárólagos illetékesség megállapításának van helye, ennek törvényi feltételei hiányában azonban az általános illetékességi szabályok az irányadóak [Pp. 29. § (1) bek., 45. § (2) bek., 349. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2002. április 18-án kártérítés megfizetése iránti keresetet nyújtott be a városi bíróságon. A megyei bíróság 2011. szeptember 21-én kelt ítéletével az előtte folyamatban lévő perben B. Z. III. r. alperessel (jelen per alperesével) szemben előterjesztett keresetet elkülönítette, a városi bíróság ítéletét e vonatkozásban hatályon kívül helyezte és elrendelte a keresetlevél áttételét a munkaügyi bírósághoz. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy B. Z. 1999. november 29. napjától 20...
EH 2013.06.M11 Munkaügyi perben kizárólagos illetékesség megállapításának van helye, ennek törvényi feltételei hiányában azonban az általános illetékességi szabályok az irányadóak [Pp. 29. § (1) bek., 45. § (2) bek., 349. § (2) bek.].
A felperes 2002. április 18-án kártérítés megfizetése iránti keresetet nyújtott be a városi bíróságon. A megyei bíróság 2011. szeptember 21-én kelt ítéletével az előtte folyamatban lévő perben B. Z. III. r. alperessel (jelen per alperesével) szemben előterjesztett keresetet elkülönítette, a városi bíróság ítéletét e vonatkozásban hatályon kívül helyezte és elrendelte a keresetlevél áttételét a munkaügyi bírósághoz. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy B. Z. 1999. november 29. napjától 2001. július 18. napjáig a felperes alkalmazásában állt mint munkavállaló, így a kereset elbírálására a munkaügyi bíróság rendelkezik hatáskörrel.A városi bíróság jogerős végzésével a keresetlevelet áttette az F. Munkaügyi Bírósághoz, amely végzésével illetékességének hiányát állapította meg és a keresetlevelet a Gy. Munkaügyi Bírósághoz tette át.
A Gy. Munkaügyi Bíróság végzésével illetékességének hiányát állapította meg, a pert megszüntette és az iratokat felterjesztette az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriához.
Végzésében rámutatott arra, hogy a felek között létrejött munkaszerződés szerint az alperes teherautó-vezetőként állt a felperes alkalmazásában, a munkaszerződés szerinti tevékenységi és munkaköre "határátlépő távolsági forgalom" volt. A szerződés 9. pontja szerint illetékes bíróságként a Luxemburgi Munkaügyi Bíróságot jelölték meg.
A munkaügyi bíróság végzésében hivatkozott a Tanács 2000. december 22-ei, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendeletben (a továbbiakban: R.) szabályozottakra. Utalt annak 1. Cikk 1. pontjára, 20. Cikk
1. pontjára, valamint a 21. Cikkében megfogalmazottakra.
Ezen túlmenően hivatkozott a Pp. 349. §-ára, illetve a 349/B. § (2) bekezdésében foglaltakra.
Megállapította, hogy a Pp. 31. §-a szerint mindazokban a perekben, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége nincs megállapítva, a felperes a pert - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett a 32-41. §-okban meghatározott előfeltételek mellett az ott megjelölt bármelyik bíróság előtt megindíthatja. Kifejtette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, miszerint a per elbírálására a Győri Munkaügyi Bíróság rendelkezne illetékességgel. Az illetékességi területen a munkáltató nem rendelkezik székhellyel, szervezeti egységgel, és a munkavállaló sem itt végezte a munkáját.
Mindezeken túlmenően az sem állapítható meg, hogy a munkáltató belföldön rendelkezik bármilyen szervezeti egységgel, illetve a munkavállaló a munkaszerződés alapján belföldön végezte a munkáját. Így az áttételhez szükséges adatok hiányában a keresetlevél Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elutasításának volt helye. Mivel a keresetlevelet az alperes részére a városi bíróság már kézbesítette, a perindítás hatályai beálltak, ezért a bíróság a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntette. A bíróság illetékességének hiányáról döntött, és a Pp. 45. § (1)-(2) bekezdés alapján rendelkezett a peres ügy iratainak a Kúriához való megküldéséről az eljáró bíróság kijelölése érdekében.
Az illetékességi összeütközést a Kúria az F. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kijelölésével szüntette meg.
A Gy. Munkaügyi Bíróság tévesen hivatkozott jelen perben való alkalmazhatóság szempontjából a Tanács 2000. december 22-ei, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendeletben szabályozottakra. A joghatóság a keresetindítással rögzül. Az R. 66. Cikkének (1) bekezdése szerint pedig e rendelet kizárólag a hatálybalépését követően indított eljárásokra és alaki követelményeknek megfelelően elkészített vagy közokiratként nyilvántartásba vett okiratokra alkalmazható. A jelen esetben a kereset benyújtására 2002. április 18-án került sor, Magyarország pedig csak 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, így a csatlakozást megelőző időpont vonatkozásában a rendeletben szabályozottak nem voltak alkalmazhatóak.
Ugyanakkor a perbeli időben hatályos, a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 51. §-a szerint a munkaviszonyra azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagy később választottak. Ugyanezen tvr. 62/B. § (2) bekezdés a) pontja szerint azonban fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákra vonatkozó joghatósági kikötés nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót, illetve a munkavállalót a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságaitól eltérő, más bíróság előtt pereljék. Ebből következően a jogvita eldöntése során a magyar jogot kell alkalmazni és nem a felek által kikötött luxemburgi bíróság előtti eljárásnak van helye (részleges semmisség).
A Pp. 349/B. § (2) bekezdése szerint munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Az iratokból megállapíthatóan a felperesi cég székhelye Luxemburgban van, és nincs a munkáltatónak olyan telephelye vagy egyéb szervezeti egysége Magyarország területén, amelyhez az alperes munkavégzése köthető lenne.
A Pp. 29. §-ának (1) bekezdése szerint az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség). A munkaügyi perekben ugyan kizárólagos illetékesség megállapításának lenne helye, ennek a törvényi feltételei hiányában az általános illetékesség szabályai az irányadóak. Mivel az alperes állandó b.-i lakcímmel rendelkezik, a Kúria a Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eljárásra az F. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot jelölte ki, amely döntéséről a Gy. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot értesítette.
(Kúria Mpk. 10.115/2013.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria Fővárosi Munkaügyi Bíróság 15.M.1285/2012/3. számú, és a Győri Munkaügyi Bíróság 13.M.436/2012/6. számú végzésével keletkezett illetékességi összeütközés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Kúria eljáró bíróságul a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot jelöli ki.Elrendeli az iratoknak ehhez a bírósághoz történő megküldését.
Erről a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot értesíti.
I n d o k o l á s
A felperes 2002. április 18-án kártérítés megfizetése iránti keresetet nyújtott be a Győri Városi Bíróságon. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Gf.20.428/2011/4. számú, 2011. szeptember 21-én kelt ítéletével az előtte folyamatban lévő perben a III.r. alperessel (jelen per alperesével) szemben előterjesztett keresetet elkülönítette, a Győri Városi Bíróság G.22.678/2009/35. szám alatti ítéletét e vonatkozásban hatályon kívül helyezte és elrendelte a keresetlevél áttételét a Győri Munkaügyi Bírósághoz. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy B. Z. 1999. november 29. napjától 2001. július 18. napjáig a felperes alkalmazásában állt mint munkavállaló, így a kereset elbírálására a munkaügyi bíróság rendelkezik hatáskörrel.A Győri Városi Bíróság G.20.092/2012/2. számú jogerős végzésével a keresetlevelet áttette a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, amely 15.M.1285/2012/3. számú jogerős végzésével illetékességének hiányát állapította meg és a keresetlevelet a Győri Munkaügyi Bírósághoz tette át.
A Győri Munkaügyi Bíróság 13.M.436/2012/6. számú végzésével illetékességének hiányát állapította meg, a pert megszüntette és az iratokat felterjesztette az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriához.
Végzésében rámutatott arra, hogy a felek között létrejött munkaszerződés szerint az alperes teherautó-vezetőként állt a felperes alkalmazásában, a munkaszerződés szerinti tevékenységi és munkaköre "határátlépő távolsági forgalom" volt. A szerződés 9. pontja szerint illetékes bíróságként a Luxemburgi Munkaügyi Bíróságot jelölték meg.
A Győri Munkaügyi Bíróság végzésében hivatkozott a Tanács 2000. december 22-ei, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK. rendeletben (a továbbiakban: R.) szabályozottakra. Utalt annak 1. Cikk 1. pontjára, 20. Cikk 1. pontjára, valamint a 21. Cikkében megfogalmazottakra.
Ezen túlmenően hivatkozott a Pp. 349. §-ára, illetve a 349/B. § (2) bekezdésében foglaltakra.
Megállapította, hogy a Pp. 31. §-a szerint mindazokban a perekben, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége nincs megállapítva, a felperes a pert - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett a 32-41. §-okban meghatározott előfeltételek mellett az ott megjelölt bármelyik bíróság előtt megindíthatja. Kifejtette, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, miszerint a per elbírálására a Győri Munkaügyi Bíróság rendelkezne illetékességgel. Az illetékességi területen a munkáltató nem rendelkezik székhellyel, szervezeti egységgel, és a munkavállaló sem itt végezte a munkáját.
Mindezeken túlmenően az sem állapítható meg, hogy a munkáltató belföldön rendelkezik bármilyen szervezeti egységgel, illetve a munkavállaló a munkaszerződés alapján belföldön végezte a munkáját. Így az áttételhez szükséges adatok hiányában a keresetlevél Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elutasításának volt helye. Mivel a keresetlevelet az alperes részére a Győri Városi Bíróság már kézbesítette, a perindítás hatályai beálltak, ezért a bíróság a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntette. A bíróság illetékességének hiányáról döntött, és a Pp. 45. § (1) - (2) bekezdés alapján rendelkezett a peres ügy iratainak a Kúriához való megküldéséről az eljáró bíróság kijelölése érdekében.
Az illetékességi összeütközést a Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kijelölésével szüntette meg.
A Győri Munkaügyi Bíróság tévesen hivatkozott jelen perben való alkalmazhatóság szempontjából a Tanács 2000. december 22-ei, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK. rendeletben szabályozottakra. A joghatóság a keresetindítással rögzül. Az R. 66. Cikkének (1) bekezdése szerint pedig e rendelet kizárólag a hatálybalépését követően indított eljárásokra és alaki követelményeknek megfelelően elkészített vagy közokiratként nyilvántartásba vett okiratokra alkalmazható. A jelen esetben a kereset benyújtására 2002. április 18-án került sor, Magyarország pedig csak 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak, így a csatlakozást megelőző időpont vonatkozásában a rendeletben szabályozottak nem voltak alkalmazhatóak.
Ugyanakkor a perbeli időben hatályos, a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 51. §-a szerint a munkaviszonyra azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagy később választottak. Ugyanezen tvr. 62/B. § (2) bekezdés a) pontja szerint azonban fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákra vonatkozó joghatósági kikötés nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót, illetve a munkavállalót a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságaitól eltérő, más bíróság előtt pereljék. Ebből következően a jogvita eldöntése során a magyar jogot kell alkalmazni és nem a felek által kikötött luxemburgi bíróság előtti eljárásnak van helye (részleges semmisség).
A Pp. 349/B. § (2) bekezdése szerint munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett. Az iratokból megállapíthatóan a felperesi cég székhelye Luxemburgban van, és nincs a munkáltatónak olyan telephelye vagy egyéb szervezeti egysége Magyarország területén, amelyhez az alperes munkavégzése köthető lenne.
A Pp. 29. §-ának (1) bekezdése szerint az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség). A munkaügyi perekben ugyan kizárólagos illetékesség megállapításának lenne helye, ennek a törvényi feltételei hiányában az általános illetékesség szabályai az irányadóak. Mivel az alperes állandó budapesti lakcímmel rendelkezik, a Kúria a Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján az eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot jelölte ki, amely döntéséről a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot értesítette.
Budapest, 2013. március 27.
Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró
(Kúria, Mpk. 10.115/2013.)