adozona.hu
BH 2013.6.155
BH 2013.6.155
A perben vitás dolog értékének megváltozása nem jelenti egyben a pertárgy értékének változását, ezért nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a per tárgyának értéke a jogerős ítélet meghozatalakor nem haladja meg az egymillió forintot [Pp. 24. § (1) bek., 271. § (2) bek., 273. § (2) bek., 4/2008. PJE].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az örökhagyó és az I. r. alperes között 2008. január 1-jei keltezéssel jött létre 15 év időtartamra haszonbérleti szerződés az örökhagyó tulajdonát képező 2 hektár 1248 m2 területű, 30 AK értékű szántó művelési ágú - a továbbiakban: perbeli - ingatlanra vonatkozóan.
Emellett az I. rendű alperes és az örökhagyó 2008. szeptember 12. napján öröklési szerződést kötöttek a perbeli ingatlanra. A szerződésben az ingatlan értékét 300 000 forintban jelölték meg.
A felperesek mint a 2008. október 9-...
BH 2013.6.155 A perben vitás dolog értékének megváltozása nem jelenti egyben a pertárgy értékének változását, ezért nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a per tárgyának értéke a jogerős ítélet meghozatalakor nem haladja meg az egymillió forintot [Pp. 24. § (1) bek., 271. § (2) bek., 273. § (2) bek., 4/2008. PJE].
Az örökhagyó és az I. r. alperes között 2008. január 1-jei keltezéssel jött létre 15 év időtartamra haszonbérleti szerződés az örökhagyó tulajdonát képező 2 hektár 1248 m2 területű, 30 AK értékű szántó művelési ágú - a továbbiakban: perbeli - ingatlanra vonatkozóan.Emellett az I. rendű alperes és az örökhagyó 2008. szeptember 12. napján öröklési szerződést kötöttek a perbeli ingatlanra. A szerződésben az ingatlan értékét 300 000 forintban jelölték meg.
A felperesek mint a 2008. október 9-én elhunyt örökhagyó törvényes örökösei keresetükben az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását és ezzel összefüggésben az I. és II. r. alperest - akik házastársak - a visszajáró szolgáltatás megfizetésére kérték kötelezni.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felpereseknek az I. rendű alperessel szemben az öröklési szerződés érvénytelenségére irányuló keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta és megállapította, hogy a támadott öröklési szerződés érvénytelen.
A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az I. rendű alperes kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A felülvizsgálati kérelmére 36 000 forint eljárási illetéket rótt le és kérte az ügyben tárgyalás tartását.
A Kúria felhívására a felülvizsgálati kérelemben vitatott értéket 1 100 000 forintban jelölte meg. Ezt követően, újabb felhívásra további 30 000 forint eljárási illetéket lerótt bélyegben.
A felperesek ellenkérelme az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmének elutasítására irányult.
Az I. rendű alperes a felülvizsgálati tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az 1 100 000 forint összegű vitatott értéket a perbeli ingatlan jelenlegi forgalmi értékéhez igazodóan jelölte meg.
A Pp. 271. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a felülvizsgálati kérelem 2011. december 13-i előterjesztésekor hatályos rendelkezés szerint az egymillió forintot nem haladja meg.
Jelen esetben az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a vitatott értéket nem jelölte meg, a Kúria ezért e vonatkozásban a fentiek szerint hiánypótlásra hívta fel. Az arra adott válasz szerint 1 100 000 forintban meghatározott vitatott érték mellett a felülvizsgálat nem volt kizárt.
A Kúria a felpereseknek a felülvizsgálati tárgyalás kitűzését követően előterjesztett alaki ellenkérelmére tekintettel ismételten vizsgálta a per tárgyának értékét és az I. rendű alperes tárgyaláson tett nyilatkozatának figyelembevételével azt állapította meg, hogy a felülvizsgálat nem megengedett. A Pp. 24. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontjának alkalmazási kérdéseiről alkotott 4/2008. számú Polgári jogegységi határozat (PJE) II. pontjában foglaltak szerint a tartási, életjáradéki, valamint az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló perekben a pertárgy értékét a Pp. 24. § (1) bekezdésének általános szabálya alapján kell meghatározni.
A Pp. 24. § (1) bekezdése szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog - jelen esetben az ingatlan - értéke az irányadó.
A perbeli ingatlan értékét mint pertárgyértéket a Pp. 26. §-a alapján a felperesnek kell megjelölnie. Azt a bíróság abban az esetben határozza meg, ha a felperes által megjelölt érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy egyébként valószínűtlen, úgyszintén ha azt az alperes vitássá teszi. A felperesek ezt az értéket a szerződésben megjelölt 300 000 forinttal azonos összegben jelölték meg, és ennek az értéknek, illetve a II. rendű alperessel szemben előterjesztett marasztalási igényük szerinti összegnek a figyelembevételével rótták le az eljárási illetéket. Habár az eljárás folyamán többször hivatkoztak arra, hogy az ingatlan a szerződésben megjelölt értéknél jóval magasabb értékű, nem került sor az eljárásban a pertárgy értékének módosítására, és a kereseti illeték ahhoz igazodó kiegészítésére. Az I. rendű alperes maga volt az, aki a felpereseknek az ingatlan magasabb, 2 000 000 forintot is elérő értékére történő hivatkozását vitatta a hagyatéki eljáráshoz beszerzett adó- és értékbizonyítvány tartalmára hivatkozva, amely szerint a perbeli ingatlan értéke 240 000 forint. A felperesek ugyanakkor a másodfokú eljárásban csatoltak egy, a jegyző által a perbeli felhasználás céljára kiállított adó- és értékbizonyítványt, amely szerint a perbeli ingatlan egészének forgalmi értéke 750 000 forint. A másodfokú bíróság szintén nem változtatta meg a felperesek által a keresetlevélben megjelölt pertárgyértéket. Az eljárás úgy fejeződött be jogerősen, hogy a pertárgyérték az 1 000 000 forintot nem haladta meg. A perben felmerült adatok, nevezetesen a hagyatéki eljárásban és jelen per tartama alatt beszerzett adó- és értékbizonyítvány megállapításai is azt támasztják alá, hogy a perbeli ingatlan értéke az 1 000 000 forintot nem haladja meg.
A fentebb hivatkozott 4/2008. PJE úgy szól, hogy a Pp. 24. § (1) bekezdése szerinti követelés vagy más jog értéke alapján kell a pertárgy értékét számítani a fellebbezési, illetve a felülvizsgálati perérték meghatározásakor is. Ebből következően a rendkívüli perorvoslati eljárásban sem térhet el a per tárgyának értéke - a keresetfelemelés esetét kivéve - az elsőfokú eljárásban meghatározott pertárgyértéktől, amely mindig az érvényesített követelésének vagy vagyontárgynak, vagyoni értékű jognak a keresetlevél benyújtásakori értéke. A per tárgyának értékváltozása pedig a Kúria - korábban Legfelsőbb Bíróság - évtizedek óta egységes gyakorlata szerint (BH 1976.29.) nem jelenti a pertárgy értékének változását.
Az I. rendű alperes nyilatkozatából az volt megállapítható, hogy kizárólag a perbeli ingatlan időközbeni értékváltozása alapján jelölte meg a perértéket olyan összegben, amely mellett a felülvizsgálat megengedett. A perérték ekkénti számítására azonban a fentiekben kifejtettek szerint nincs lehetőség.
A fentiekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperesek alaki ellenkérelmének helyt adva hivatalból elutasította [Pp. 273. § (2) bek. a) pont].
(Kúria Pfv. I. 20.017/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2.Pf.20.602/2011/15. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az I. rendű alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő
v é g z é s t:
A Kúria az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasítja.Az I. rendű alperes kérelmére az általa lerótt 66.000 (Hatvanhatezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítésének van helye.
E végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az örökhagyó 2008. október 9. napján hunyt el.Az I. rendű felperes az örökhagyó testvére, a II. rendű felperes az örökhagyó testvérének a gyermeke, míg a II. rendű alperes szintén az örökhagyó testvérének gyermeke, valamennyien az örökhagyó törvényes örökösei.
Az I. rendű alperes és az örökhagyó között 2008. január 1-jei keltezéssel jött létre 15 év időtartamra haszonbérleti szerződés az örökhagyó tulajdonát képező M., 033/17. helyrajzi számú, összesen 2 hektár 1248 m? területű, 30 AK értékű szántó művelési ágú - perbeli - ingatlanra vonatkozóan.
Emellett az I. rendű alperes és az örökhagyó 2008. szeptember 12. napján öröklési szerződést kötöttek a perbeli ingatlanra. A szerződésben az ingatlan értékét 300.00 forintban jelölték meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felpereseknek az I. rendű alperessel szemben az öröklési szerződés érvénytelenségére irányuló keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét megváltoztatta és megállapította, hogy a támadott öröklési szerződés érvénytelen.
A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az I. rendű alperes kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A felülvizsgálati kérelmére 36.000 forint eljárási illetéket rótt le és kérte az ügyben tárgyalás tartását.
A Kúria felhívására a felülvizsgálati kérelemben vitatott értéket 1.100.000 forintban jelölte meg. Ezt követően, újabb felhívásra további 30.000 forint eljárási illetéket lerótt bélyegben.
A felperesek ellenkérelme az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmének elutasítására irányult.
Az I. rendű alperes a felülvizsgálati tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az 1.100.000 forint összegű vitatott értéket a perbeli ingatlan jelenlegi forgalmi értékéhez igazodóan jelölte meg.
A Pp. 271. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében nincs helye felülvizsgálatnak olyan vagyonjogi ügyben, amelyben a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték - jelenleg 3.000.000, de a felülvizsgálati kérelem 2011. december 13-i előterjesztésekor hatályos rendelkezés szerint - az 1.000.000 forintot nem haladja meg.
Jelen esetben az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a vitatott értéket nem jelölte meg, ezért a Kúria e vonatkozásban hiánypótlásra hívta fel. Az arra adott válasz szerint 1.100.000 forintban meghatározott vitatott érték mellett a felülvizsgálat nem volt kizárt.
A Kúria a felpereseknek a felülvizsgálati tárgyalás kitűzését követően előterjesztett alaki ellenkérelmére tekintettel ismételten vizsgálta a per tárgyának értékét és az I. rendű alperes tárgyaláson tett nyilatkozatának figyelembevételével azt állapította meg, hogy a felülvizsgálat nem megengedett. A Pp. 24. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontjának alkalmazási kérdéseiről alkotott 4/2008. számú Polgári Jogegységi Határozat (PJE) II. pontjában foglaltak szerint a tartási, életjáradéki, valamint az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítására és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására irányuló perekben a pertárgy értékét a Pp. 24. § (1) bekezdésének általános szabálya alapján kell meghatározni.
A Pp. 24. § (1) bekezdése szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog - jelen esetben az ingatlan - értéke az irányadó.
A perbeli ingatlan értékét mint pertárgyértéket a Pp. 26. §-a alapján a felperesnek kell megjelölnie. Azt a bíróság abban az esetben határozza meg, ha a felperes által megjelölt érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy egyébként valószínűtlen, úgyszintén ha azt az alperes vitássá teszi. A felperesek ezt az értéket a szerződésben megjelölt 300.000 forinttal azonos összegben jelölték meg, és ennek az értéknek, illetve a II. rendű alperessel szemben előterjesztett marasztalási igényük szerinti összegnek a figyelembevételével rótták le az eljárási illetéket. Habár az eljárás folyamán többször hivatkoztak arra, hogy az ingatlan a szerződésben megjelölt értéknél jóval magasabb értékű, nem került sor az eljárásban a pertárgy értékének módosítására, és a kereseti illeték ahhoz igazodó kiegészítésére. Az I. rendű alperes maga volt az, aki a felpereseknek az ingatlan magasabb, 2.000.000 forintot is elérő értékére történő hivatkozását vitatta a hagyatéki eljáráshoz beszerzett adó- és értékbizonyítvány tartalmára hivatkozva, amely szerint a perbeli ingatlan értéke 240.000 forint. A felperesek ugyanakkor a másodfokú eljárásban csatoltak egy, a M. város jegyzője által a perbeli felhasználás céljára kiállított adó- és értékbizonyítványt, amely szerint a perbeli ingatlan egészének forgalmi értéke 750.000 forint. A másodfokú bíróság szintén nem változtatta meg a felperesek által a keresetlevélben megjelölt pertárgyértéket. Az eljárás jogerősen úgy fejeződött be, hogy a pertárgyérték az 1.000.000 forintot nem haladta meg. A perben felmerült adatok, nevezetesen a hagyatéki eljárásban és jelen per tartama alatt beszerzett adó- és értékbizonyítvány megállapításai is azt támasztják alá, hogy a perbeli ingatlan értéke az 1.000.000 forintot nem haladja meg.
A fentebb hivatkozott 4/2008. PJE úgy szól, hogy a Pp. 24. § (1) bekezdése szerinti követelés vagy más jog értéke alapján kell a pertárgy értékét számítani a fellebbezési, illetve a felülvizsgálati perérték meghatározásakor is Ebből következően rendkívüli perorvoslati eljárásokban sem térhet el a per tárgyának értéke - a kereset felemelés esetét kivéve - az elsőfokú eljárásban meghatározott pertárgyértéktől, amely mindig az érvényesített követelésének vagy vagyontárgynak, vagyoni értékű jognak a keresetlevél benyújtásakori értéke. A per tárgyának értékváltozása pedig a Kúria - korábban Legfelsőbb Bíróság - évtizedek óta egységes gyakorlata szerint (BH 1976.29.) nem jelenti a pertárgy értékének változását.
Az I. rendű alperes nyilatkozatából az volt megállapítható, hogy kizárólag a perbeli ingatlan időközbeni értékváltozása alapján jelölte meg a perértéket olyan összegben, amely mellett a felülvizsgálat megengedett. A perérték ekkénti számítására azonban a fentiekben kifejtettek szerint nincs lehetőség.
A Pp. 273. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a felülvizsgálati kérelmet a Kúria az eljárás bármely szakában akkor is hivatalból elutasítja, ha - az a) pontban foglaltak szerint - felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.
A fentiekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperesek alaki ellenkérelmének helyt adva hivatalból elutasította.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) - 2011. december 31. napjáig hatályban volt és erre az eljárásra még irányadó - 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint az eljárás illetékmentes, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt - jelen esetben felülvizsgálati kérelmet - hivatalból elutasítja. Ezért az I. rendű alperes a rendelkező részben írtak szerint az általa lerótt 66.000 forint eljárási illeték visszaigénylésére jogosult az Itv. 80. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
A végzés ellen a Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak.
Budapest, 2012. november 28.
Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke s.k., Dr. Sarkadi Anikó előadó bíró s.k., Dr. Kiss Gábor bíró s.k.
(Kúria Pfv. I. 20.017/2012.)