adozona.hu
BH+ 2013.6.254
BH+ 2013.6.254
A tisztességtelen piaci magatartást megvalósító tevékenység ideiglenes szüneteltetetése esetén a 6 hónapos elévülési határidő el sem kezdődik, mert a tevékenység ideiglenes szüneteltetése a tevékenység abbahagyásaként nem értékelhető [1996. évi LVII. tv. (Tptv.) 86. § a) és b) pontja, 88. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2005-től kezdődően gyártja és forgalmazza Magyarországon a T. elnevezésű ponthegesztett kerítés termékcsaládot. A termékre 2008. május 6-án védjegy oltalmat is szerzett.
A peres felek között 2005. április 3-án létrejött megállapodás alapján az alperes székhelyén forgalmazta a felperes T. elnevezésű termékcsaládját. 2007 végén az alperes a termékek forgalmazását beszüntette, majd 2008 januárjától maga is megkezdte a ponthegesztett kerítések gyártását és forgalmazását ugyancsak T. n...
BH+ 2013.6.254 A tisztességtelen piaci magatartást megvalósító tevékenység ideiglenes szüneteltetetése esetén a 6 hónapos elévülési határidő el sem kezdődik, mert a tevékenység ideiglenes szüneteltetése a tevékenység abbahagyásaként nem értékelhető [1996. évi LVII. tv. (Tptv.) 86. § a) és b) pontja, 88. § (1) és (2) bek.].
A felperes 2005-től kezdődően gyártja és forgalmazza Magyarországon a T. elnevezésű ponthegesztett kerítés termékcsaládot. A termékre 2008. május 6-án védjegy oltalmat is szerzett.A peres felek között 2005. április 3-án létrejött megállapodás alapján az alperes székhelyén forgalmazta a felperes T. elnevezésű termékcsaládját. 2007 végén az alperes a termékek forgalmazását beszüntette, majd 2008 januárjától maga is megkezdte a ponthegesztett kerítések gyártását és forgalmazását ugyancsak T. néven, további névkiegészítő elemek alkalmazásával.
A felperes a jogerős ítéletben szereplő tényállás szerint az alperes honlapjáról, majd 2009. május 6-án próbavásárlás útján szerzett tudomást arról, hogy az alperes azonos néven kerítést forgalmaz.
2009. június 17-én írásban felszólította, hogy hagyjon fel a T. terméknév alatti drótkerítés forgalmazásával, adjon számot a tevékenység abbahagyásáig elért árbevételről.
Az alperes a T. szóvédjegy törlését kérte 2009. július 7-én, majd 2009. július 14-én erről a felperest tájékoztatta, valamint arról is, hogy a Tetra "névhasználatát ideiglenesen szünetelteti". Ezt követően 2009. szeptember 9-én az alperes egyezségi ajánlatot tett, melyben vállalta a törlési kérelem visszavonását továbbá 1 200 000 Ft licenciadíj megfizetését a felperes részére. A felperes 2009. szeptember 18-án kérte, hogy adjon számot a tevékenység abbahagyásáig elért árbevételről, az értékesítési folyamatban résztvevők személyéről. Ennek hiányában 6 000 000 Ft + áfa összegű licenciadíjat igényelt. Az utolsó levélváltásokra 2009 októberében került sor a jogerős részítéletben szereplő tényállás szerint, az egyezségi tárgyalások 2010 januárjáig tartottak.
A felperes 2010. április 8-án előterjesztett keresetében kérte, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. § és 6. §-ában foglaltakra tekintettel a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes jogsértő magatartást követett el azzal, hogy a felperes által forgalmazott ponthegesztett kerítést a felperes termékével azonos néven hozta forgalomba. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes tisztességtelen piaci magatartást valósított meg azáltal, hogy a felperes által gyártott és T. néven forgalmazott termékek elnevezésére használt T. néven hozta forgalomba saját ponthegesztett kerítés termékét. Eltiltotta továbbá az alperest a további jogsértéstől.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részítéletnek tekintette és azt a perköltség leszállításán túlmenően helybenhagyta. Részítélete indokolásában a felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadóan kifejtette, hogy az alperes jogosult volt a fellebbezésben elévülési kifogást előterjeszteni. Hivatkozott arra, hogy Tpvt. 88. § (1) bekezdésében írt, a tisztességtelen piaci magatartást megvalósító magatartás tanúsításától számított 6 hónapos határidő elévülési jellegű, a határidő elmulasztása kimenthető. Kifejtette, a Tpvt. 88. § (2) bekezdése szerint folyamatosan gyakorolt magatartás esetén az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a kifogásolt magatartás, helyzet, állapot fennáll. A bizonyítékok mérlegelésével az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértő magatartást az alperes nem hagyta abba. Végleges abbahagyásnak a 2009. július 14-i levélben tett nyilatkozat, miszerint az alperes "a jogvita végleges lezárásáig ideiglenesen szünetelteti" a Tetra név használatát, nem tekinthető. Az egyezségi tárgyalások alapján is az állapítható meg, hogy az alperes a Tetra elnevezés használatáról nem tett le, hiszen azért licenciadíj megfizetését is vállalta volna. A kifogásolt magatartást az alperes nem hagyta abba, így az elévülés meg sem kezdődött. Érdemben egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy a jogsértés megvalósult, és indokolt volt a Tpvt. 86. § a) és b) pontjai szerinti intézkedés alkalmazása.
A jogerős részítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a részítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte.
Kifejtette, a követelés elévült. A felperes már 2008 januárjában értesült az alperes névhasználatáról, azt hosszabb időn keresztül nem kifogásolta. 2009. június 17-én szólította fel a névhasználat felhagyására. A felszólításra az alperes abbahagyta a T. nevű kerítések forgalmazását. Amennyiben a 2009. szeptember 18-i levél a jogellenes magatartás abbahagyására felszólító levélnek minősülne, mely álláspontot nem fogadta el az alperes, abban az esetben is az elévülés 2010. március 18-án bekövetkezett. Hangsúlyozta, az elévülés a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Erre pedig 2009. június 17-én került sor. Önmagában az, hogy az alperes akként nyilatkozott, miszerint a névhasználatot szünetelteti, nem jelenti, nem cáfolja a fenti tényt. Amennyiben a felek közötti levelezés olyan egyezségi tárgyalásoknak tekintendő, mely az elévülés nyugvásához vezetne, ez esetben a felperes követelése 2010. január 31-én évült el.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában történő fenntartását kérte, hangsúlyozta egyebek mellett azt, hogy bizonyításra került, miszerint az alperes a Tetra nevet a per ideje alatt is használta.
A Kúria a jogerős részítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, vizsgálhatta [Pp. 275. § (2) bekezdés] és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek.
Az alperes felülvizsgálati kérelemében nem vitatta, hogy tisztességtelen piaci magatartást követett el, csak azt állította, hogy a felperes követelése elévült. Ezért a jogvita eldöntése szempontjából annak volt perdöntő jelentősége, hogy az alperes a jogellenes magatartást 2009 júniusában - állításának megfelelően abbahagyta-e, avagy csak ideiglenesen szüneteltette. Amennyiben ugyanis megállapítható, hogy az alperes a tisztességtelen piaci magatartást abbahagyta, a Tpvt. 88. § (2) bekezdése értelmében ez időponttól veszi kezdetét a Tpvt. 88. § (1) bekezdésében meghatározott 6 hónapos elévülési határidő.
A perben eljárt bíróságok egyezően, a bizonyítékok mérlegelésével arra a következtetésre jutottak, miszerint - a felperes által előadottakkal szemben - az alperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a tiltott tevékenységet 2009. június 17-én abbahagyta. A Kúria töretlen joggyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére csak kivételesen van lehetőség, ha a bizonyítékok mérlegelésére iratellenesen, a logika alapvető szabályait megsértve került sor. Iratellenes, illetve a logika alapvető szabályait sértő mérlegelés azonban a perben nem volt megállapítható.
A perben eljárt bíróságok helyesen mutattak rá, hogy a tiltott tevékenység ideiglenes szüneteltetése nem tekinthető a tevékenység abbahagyásának, mindaddig, amíg az alperes a tiltott tevékenység folytatását csak ideiglenesen szünetelteti, az elévülési határidő meg sem kezdődik. A Pp. 164. § (1) bekezdése alapján az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a tiltott tevékenység folytatását abbahagyta, illetve mikor. E bizonyítási kötelezettségének azonban az alperes nem tett eleget, ahogy arra a perben eljárt bíróságok nem iratellenesen rámutattak. Önmagában G. E.-nek a 2011. április 5-i tárgyaláson tett, majd a 2009. július 14-i levelében cáfolt nyilatkozata nem alkalmas az alperes állításának bizonyítására, ahogy a csatolt levélváltások sem. Figyelemmel arra, hogy az elévülési határidő még bizonyítottan nem kezdődött el, az elévülés nyugvásának megszakadásának kérdésével a Kúriának érdemben nem kellett foglalkoznia, tekintve, hogy az el nem kezdődött elévülési határidő nyugvása, megszakadása nem értelmezhető.
A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős részítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.118/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt 8.G.40.104/2010/3. számon indult perben a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.357/2011/3. számon hozott részítélete ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
r é s z í t é l e t e t:
A Kúria a jogerős részítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12 700 (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.
Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A felperes 2005-től kezdődően gyártja és forgalmazza Magyarországon a T. elnevezésű ponthegesztett kerítés termékcsaládot. A termékre 2008. május 6-án védjegy oltalmat is szerzett.A peres felek között 2005. április 3-án létrejött megállapodás alapján az alperes székhelyén forgalmazta a felperes T. elnevezésű termékcsaládját. 2007. év végén az alperes a termékek forgalmazását beszüntette, majd 2008 januárjától maga is megkezdte a ponthegesztett kerítések gyártását és forgalmazását ugyancsak T. néven, további névkiegészítő elemek alkalmazásával.
A felperes a jogerős ítéletben szereplő tényállás szerint az alperes honlapjáról, majd 2009. május 6-án próbavásárlás útján szerzett tudomást arról, hogy az alperes azonos néven kerítést forgalmaz.
2009. június 17-én írásban felszólította, hogy hagyjon fel a T. terméknév alatti drótkerítés forgalmazásával, adjon számot a tevékenység abbahagyásáig elért árbevételről.
Az alperes a T. szóvédjegy törlését kérte 2009. július 7-én, majd 2009. július 14-én erről a felperest tájékoztatta, valamint arról is, hogy a T. "névhasználatát ideiglenesen szünetelteti". Ezt követően 2009. szeptember 9-én az alperes egyezségi ajánlatot tett, melyben vállalta a törlési kérelem visszavonását továbbá 1 200 000 Ft licencia díj megfizetését a felperes részére. A felperes 2009. szeptember 18-án kérte, hogy adjon számot a tevékenység abbahagyásáig elért árbevételről, az értékesítési folyamatban résztvevők személyéről. Ennek hiányában 6 000 000 Ft + ÁFA összegű licencia díjat igényelt. Az utolsó levélváltásokra 2009 októberében került sor a jogerős részítéletben szereplő tényállás szerint, az egyezségi tárgyalások 2010 januárjáig tartottak.
A felperes 2010. április 8-án előterjesztett keresetében kérte, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 2. § és 6. §-ában foglaltakra tekintettel a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes jogsértő magatartást követett el azzal, hogy a felperes által forgalmazott ponthegesztett kerítést a felperes termékével azonos néven hozta forgalomba. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes tisztességtelen piaci magatartást valósított meg azáltal, hogy a felperes által gyártott és T néven forgalmazott termékek elnevezésére használt T néven hozta forgalomba saját ponthegesztett kerítés termékét. Eltiltotta továbbá az alperest a további jogsértéstől.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részítéletnek tekintette és azt a perköltség leszállításán túlmenően helybenhagyta. Részítélete indokolásában a felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadóan kifejtette, hogy az alperes jogosult volt a fellebbezésben elévülési kifogást előterjeszteni. Hivatkozott arra, hogy Tpvt. 88. § (1) bekezdésében írt, a tisztességtelen piaci magatartást megvalósító magatartás tanúsításától számított 6 hónapos határidő elévülési jellegű, a határidő elmulasztása kimenthető. Kifejtette, a Tpvt. 88. § (2) bekezdése szerint folyamatosan gyakorolt magatartás esetén az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a kifogásolt magatartás, helyzet, állapot fennáll. A bizonyítékok mérlegelésével az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértő magatartást az alperes nem hagyta abba. Végleges abbahagyásnak a 2009. július 14-i levélben tett nyilatkozat, miszerint az alperes "a jogvita végleges lezárásáig ideiglenesen szünetelteti" a T név használatát, ilyennek nem tekinthető. Az egyezségi tárgyalások alapján is az állapítható meg, hogy az alperes a T elnevezés használatáról nem tett le, hiszen azért licencia díj megfizetését is vállalta volna. A kifogásolt magatartást az alperes nem hagyta abba, így az elévülés meg sem kezdődött. Érdemben egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban, hogy a jogsértés megvalósult, és indokolt volt a Tpvt. 86. § a) és b) pontjai szerinti intézkedés alkalmazása.
A jogerős részítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a részítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének megváltoztatását és a felperesi kereset elutasítását kérte. Kifejtette, a követelés elévült. A felperes már 2008 januárjában értesült az alperes névhasználatáról, azt hosszabb időn keresztül nem kifogásolta. 2009. június 17-én szólította fel a névhasználat felhagyására. A felszólításra az alperes abbahagyta a T nevű kerítések forgalmazását. Amennyiben a 2009. szeptember 18-i levél a jogellenes magatartás abbahagyására felszólító levélnek minősülne, mely álláspontot nem osztotta az alperes, abban az esetben is az elévülés 2010. március 18-án bekövetkezett. Hangsúlyozta, az elévülés a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Erre pedig 2009. június 17-én került sor. Önmagában az, hogy az alperes akként nyilatkozott, miszerint a névhasználatot szünetelteti, nem jelenti, nem cáfolja a fenti tényt. Amennyiben a felek közötti levelezés olyan egyezségi tárgyalásoknak tekintendő, mely az elévülés nyugvásához vezetne, ez esetben a felperesi követelés 2010. január 31-én évült el.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős részítélet hatályában történő fenntartását kérte, hangsúlyozta egyebek mellett azt, hogy bizonyításra került, miszerint az alperes a T nevet a per ideje alatt is használta.
A Kúria a jogerős részítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, vizsgálhatta [Pp. 275. § (2) bekezdés] és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek.
Az alperes felülvizsgálati kérelemében nem vitatta, hogy tisztességtelen piaci magatartást követett el, csak azt állította, hogy a felperes követelése elévült. Ezért a jogvita eldöntése szempontjából annak volt perdöntő jelentősége, hogy az alperes a jogellenes magatartást 2009 júniusában - állításának megfelelően abbahagyta-e, avagy csak ideiglenesen szüneteltette. Amennyiben ugyanis megállapítható, hogy az alperes a tisztességtelen piaci magatartást abbahagyta, a Tpvt. 88. § (2) bekezdése értelmében ezen időponttól veszi kezdetét a Tpvt. 88. § (1) bekezdésében meghatározott 6 hónapos elévülési határidő.
A perben eljárt bíróságok egyezően, a bizonyítékok mérlegelésével arra a következtetésre jutottak, miszerint - a felperes által előadottakkal szemben - az alperesnek nem sikerült bizonyítania, hogy a tiltott tevékenységet 2009. június 17-én abbahagyta. A Kúria töretlen joggyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban, mint rendkívüli jogorvoslati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére csak kivételesen van lehetőség, ha a bizonyítékok mérlegelésére iratellenesen, a logika alapvető szabályait megsértve került sor. Iratellenes, illetve a logika alapvető szabályait sértő mérlegelés azonban a perben nem volt megállapítható.
A perben eljárt bíróságok helyesen mutattak rá, hogy a tiltott tevékenység ideiglenes szüneteltetése nem tekinthető a tevékenység abbahagyásának, mindaddig, amíg az alperes a tiltott tevékenység folytatását csak ideiglenesen szünetelteti, az elévülési határidő meg sem kezdődik. A Pp. 164. § (1) bekezdése alapján az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a tiltott tevékenység folytatását abbahagyta, illetve mikor. Ezen bizonyítási kötelezettségének azonban az alperes nem tett eleget, ahogy arra a perben eljárt bíróságok nem iratellenesen rámutattak. Önmagában G E-nek a 2011. április 5-i tárgyaláson tett, majd a 2009. július 14-i levelében cáfolt nyilatkozata nem alkalmas az alperesi állítás bizonyítására, ahogy a csatolt levélváltások sem. Figyelemmel arra, hogy az elévülési határidő még bizonyítottan nem kezdődött el, az elévülés nyugvásának megszakadásának kérdésével a Kúriának érdemben nem kellett foglalkoznia, hiszen az el nem kezdődött elévülési határidő nyugvása, megszakadása nem értelmezhető.
A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős részítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése folytán irányadó Pp. 78. § (1) bekezdés alkalmazásával kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, melynek összegét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) és (5) bekezdése alkalmazásával, ÁFA-val növelt összegben határozott meg.
Budapest, 2013. március 21.
Dr. Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr. Vezekényi Ursula sk. előadó-bíró, Dr. Osztovits András sk. bíró
(Kúria Gfv. VII. 30.118/2012.)