adozona.hu
BH 2013.5.134
BH 2013.5.134
I. A munkáltatónak egyes szakszervezeti jogosultságokat érintő intézkedése megnevezésétől függetlenül tartalma alapján kifogás tárgya lehet [régi Mt. 23. §] II. Szakszervezeti tevékenység végzése céljából a munkáltatóhoz annak előzetes értesítésével lehet belépni [régi Mt. 19/A. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett munkáltató 2010. szeptember 10-ei keltezéssel a nála működő szakszervezetek részére tájékoztató levelet küldött, amelyben az együttműködés során érvényesülő alapelveket kívánta rögzíteni. A kérelmező szakszervezet a pontokba rendezett elvek közül kifogásában az 5. pontban foglalt ellenőrzési és bejárási jog tekintetében rögzített munkáltatói feltételeket sérelmezte. Eszerint a szakszervezet képviselője a kérelmezett székhelyére, telephelyeire, áruházaiba a szakszervezeti jogok g...
BH 2013.5.134 I. A munkáltatónak egyes szakszervezeti jogosultságokat érintő intézkedése megnevezésétől függetlenül tartalma alapján kifogás tárgya lehet [régi Mt. 23. §]
II. Szakszervezeti tevékenység végzése céljából a munkáltatóhoz annak előzetes értesítésével lehet belépni [régi Mt. 19/A. §]
A kérelmezett munkáltató 2010. szeptember 10-ei keltezéssel a nála működő szakszervezetek részére tájékoztató levelet küldött, amelyben az együttműködés során érvényesülő alapelveket kívánta rögzíteni. A kérelmező szakszervezet a pontokba rendezett elvek közül kifogásában az 5. pontban foglalt ellenőrzési és bejárási jog tekintetében rögzített munkáltatói feltételeket sérelmezte. Eszerint a szakszervezet képviselője a kérelmezett székhelyére, telephelyeire, áruházaiba a szakszervezeti jogok gyakorlása rendeltetésszerű céljából beléphet, azonban annak tervezett időpontja előtt legalább tizenöt nappal a belépés helyéről, idejéről, céljáról, várható időtartamáról, a belépő személyéről, az ellenőrizni kívánt dokumentumokról a kérelmezettet tájékoztatni kell. A kérelmezett további öt napon belül válaszolhat a megkeresésre. A kérelmezett a belépést megtagadhatja a megjelölttől eltérő időpontban érkezőtől, illetőleg a tájékoztatás elmaradása esetén. A bejárás során a cég dolgozója vagy a biztonsági őr kíséri és felügyeli a szakszervezet képviselőjét, aki a munkavállalóknak csak a tájékoztatásban meghatározott körével tárgyalhat és a szakszervezet felhívásait, információt a munkáltató által kijelölt táblán teheti közzé.A kérelmező annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett 2010. szeptember 10-ei keltezésű, szakszervezetekre vonatkozó munkáltatói intézkedésének 5. pontjára vonatkozó szakszervezeti kifogás az Mt. 23. § (1) bekezdése alapján jogszerű, ezért az intézkedés hivatkozott pontjának megsemmisítését indítványozta annak jogsértő voltára figyelemmel.
A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmet elutasította.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az Mt. 19/A. §-ára figyelemmel az értesítésnek előzetesnek kell lenni, tehát a munkáltatónak hivatalos tudomással kell rendelkeznie arról, hogy az érintett nem munkavállalói létszámba tartozó szakszervezeti képviselő a munkáltató területére mikor kíván belépni és ott tevékenységet folytatni. A bíróság nem tudott megállapítani olyan jellegű munkáltatói magatartást, amely e körben jogszabályba ütközött volna, és amely a kérdéses szakszervezet vonatkozásában jogszabálysértést valósított volna meg.
Az ellenőrzési jog gyakorlására vonatkozóan a törvény annak gyakorlati megvalósítása tekintetében nem tartalmaz teljes körű iránymutatást. A jogszabály nem rögzít olyan jellegű tilalmat, amely értelmében a szakszervezeti tisztségviselő az esetleges ellenőrzési jogának gyakorlásánál a munkáltató kijelölt képviselője jelenlétében végezze a tevékenységet. Amennyiben a gyakorlati alkalmazás során a munkáltató részéről olyan magatartás merülne fel, amely a szakszervezeti jogok csorbításához, vagy pedig a szakszervezet jogaiban történő akadályozásához vezetne, ebben az esetben a konkrét jogsértés birtokában lenne a szakszervezet abban a helyzetben, hogy erre hivatkozással kifogással éljen. Jelen tényállás mellett azonban a bíróság nem állapított meg jogsértést.
Érvelése szerint az a tény, hogy a munkáltató kijelölt helyen biztosítja a szakszervezet részére az esetleges tájékoztatási lehetőséget, a jogszabályi követelménynek eleget tesz. Az érintett rendelkezés ugyanis nem tartalmaz egyéb korlátozást, kizárólag azt mondja, hogy a szakszervezet képviseletében eljáró személy a belépés során jogosult a kijelölt táblára információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat közzétenni. Így a bíróság ezen kifogásolt pont tekintetében sem talált jogszabálysértést (Mt. 24. §).
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a kérelmezett 2010. november 9-én kelt szakszervezetekre kiadott tájékoztatójának 5. pontja jogellenes.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a biztonsági őrrel történő kísértetés alkalmas arra, hogy a szakszervezet vagy a képviseletében eljáró személy helytelen megítélését idézze elő, valamint hogy a munkavállalókban gyanakvást, bizalmatlanságot, félelmet keltsen. A biztonsági őr "kísérete és felügyelete" tekintetében rögzített munkáltatói alapelv tehát a kérelmezett által közölt formában és terjedelemben az Mt. 3. § (1) bekezdésébe és a 4. § (1) és (2) bekezdésébe ütközik, tehát jogszabálysértő.
Az Mt. 19/A. § (1) bekezdés szerinti előzetes értesítés azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató területére a munkáltató tudomása nélkül ne léphessen be vele munkaviszonyban nem álló személy. Ez az értesítési kötelezettség azonban eltúlzott mértékű (15 + 5 nap) határidők megjelölésével, ésszerűtlen feltételek szabásával (pl. a belépés várható időtartamának bejelentése), a belépés egyéb korlátozásával nem eredményezheti az Mt. 22. § (3) és (4) bekezdéseiben foglalt szakszervezeti jogosultságok gyakorlásának megnehezítését vagy szükségtelen akadályoztatását.
A kérelmező a fellebbezésében kiemelten sérelmezte a tájékoztatási forma (kijelölt tábla) kizárólagos meghatározását. Az Mt. 24. § (1) bekezdése a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy biztosítsa annak lehetőségét, miszerint a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye. E körben a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a hivatkozott jogszabály megsértését jelenti, ha a kérelmezett a lehetőség biztosítása helyett azzal korlátozza a szakszervezetet, hogy kizárólagossá teszi az általa kijelölt információ közlési módot. A kérelmezett a közzététel körében köteles tűrni minden, a helyben szokásos vagy egyébként megfelelő, a munkáltató tevékenységét nem sértő vagy akadályozó közlési módot.
A kérelmezett felülvizsgálati kérelme a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalára irányult.
A felülvizsgálati érvelés szerint a sérelmezett munkáltatói levél nem minősül olyan intézkedésnek, amely ellen az Mt. 23. § (1) bekezdése szerint a szakszervezet kifogással élhetne, az nem tekinthető munkáltatói intézkedésnek, kizárólag az együttműködés kereteit kívánta lefektetni. Másrészt az abban foglaltak nem voltak jogszabálysértőek, amit az is bizonyít, hogy a másik szakszervezet a levélben foglaltakat elfogadta.
A másodfokú bíróság jogszabályba ütközően állapította meg a kérelmezetti jogsértést, és végzésével tévesen utalt az Mt. 23. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, valamint a Pp. 3. § (3) bekezdésében és 164. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra.
Az Mt. 4. §-ába ütköző rendeltetésellenes joggyakorlást a másodfokú bíróság jogszabálysértően állapította meg.
A jogszabály nem határozza meg, hogy az előzetes értesítésnek hány nappal kell megelőznie a tervezett belépést, a jogirodalom szerint ennek határidejét célszerű a feleknek meghatározni.
A szakszervezeti tájékoztatások közlésének feltételeivel kapcsolatban a másodfokú bíróság ugyancsak jogszabálysértő álláspontra helyezkedett. A bírói gyakorlat szerint nem emelhető kifogás, ha a munkáltató a közzététel olyan módját biztosítja, amelyet maga is alkalmaz a munkavállalóknak címzett információk, felhívások stb. közlése során (pl. faliújság, hirdetőtábla).
A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására irányult.
Hivatkozása szerint megalapozatlan azon kérelmezetti hivatkozás, mely szerint a munkáltató részéről nem történt intézkedés, csak egy munkáltatói levél került megküldésre.
A törvény nem ír elő semmilyen határidőt a bejelentésre, nincs előzetes értesítési kötelezettség kikötve, így jogosan kérték a munkáltatótól a törvény adta lehetőséggel élve az azonnali adatkérést.
Az ellenkérelem szerint a faliújságon történő közzététel nem elégséges, a szakszervezet a saját címéről semmilyen információt küldeni a munkáltatónál szokásos elektronikus levelezés formájában a mai napig nem tud.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A perbeli időben hatályos Mt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. A 29. § (1) bekezdése értelmében a 23. §-ban biztosított jog a munkáltatónál reprezentatívnak minősülő szakszervezetet illeti meg. A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 23. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói intézkedés (mulasztás) jogszabályban foglalt rendelkezést sért.
A kérelmezett alaptalanul állította a felülvizsgálati kérelmében, hogy a sérelmes munkáltatói levél nem minősül olyan intézkedésnek, amely ellen az Mt. 23. § (1) bekezdés szerinti kifogással lehetne élni.
A munkáltató által kiadott tájékoztató iratnak nem az elnevezése (levél) értékelendő, hanem annak tartalma volt vizsgálat tárgyává tehető. A kérelmezett ebben pedig olyan intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek a szakszervezetek számára bizonyos megszorításokat, előírásokat tartalmazott, így a kifogás előterjesztésének nem volt jogszabályi akadálya.
A munkáltatói tájékoztatás szerint "a bejárás során a szakszervezet képviseletében eljáró személy(eket) az áruház dolgozója, vagy a biztonsági őr kíséri és felügyeli". A kérelmezett eljárása nem jogellenes amiatt, hogy a biztonsági őr személyét is feltüntette - nem elsődlegesen - azok között, akik a belépő szakszervezetet képviselő személy kíséretét elláthatják. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a működési rendre vonatkozó szabályok ezt maguk is előírhatják (pl. balesetveszély miatt). Önmagában a biztonsági őr szükség szerinti igénybevétele pedig nem alkalmas sem bizalmatlanság, sem félelem keltésére, figyelemmel az Mt. 19/A. § (2) bekezdésében foglaltakra is.
Az Mt. 19/A. § (1) bekezdés szerinti előzetes értesítés azt a célt szolgálja, hogy illetéktelen személy ne léphessen a munkáltató területére annak engedélye nélkül. A jogszabály nem határozza meg, hogy a szakszervezet ezen értesítésének hány nappal kell megelőznie a tényleges látogatást és vizsgálódást, azonban a 15 + 5 napban meghatározott időpont egyeztetés eltúlzottnak nem tekinthető. Az a kérelmezői álláspont, hogy nincs "előzetes értesítési kötelezettség kikötve", ellentétes az Mt. 19/A. § (1) bekezdésében foglaltakkal. A kérelmező az általa rögzített előzetes értesítés időtartama körében azonban nem zárkózott el annak más módon, rövidebb határidőben történő meghatározásától sem. A kérelmezett volt az, aki a további tárgyalásokat nem kívánta folytatni, és ragaszkodott az előzetes bejelentés nélküli belépéshez, amit a jogszabály nem tesz lehetővé a számára.
Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye.
A sérelmezett intézkedés szerint "a szakszervezet képviseletében eljáró személy jogosult a belépés során az áruházban, a székhelyen, fióktelepen, telephelyen kijelölt táblára információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat közzétenni".
A kérelmező az eljárás során nem bizonyította, hogy a "kijelölt táblán" való közzététel nem felel meg a törvényben előírt, a munkáltatónál szokásos közzétételi módozatnak. A felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott arra is, hogy a munkáltató tájékoztatója a személyes találkozás és tárgyalás lehetőségét is biztosította a szakszervezet képviseletében eljáró személy és a kérelmezetti munkavállaló között, ezáltal is lehetővé téve az információáramlást.
Minderre figyelemmel az elsőfokú bíróság állapította meg helytállóan, hogy a munkáltató intézkedése nem sértett jogszabályt, a kérelmezett alaptalanul sérelmezte a munkáltatói tájékoztató levél 5. pontjában foglaltakat.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
(Kúria Mfv. I. 10.204/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Fővárosi Bíróság 55.Mpk.fv.637.426/2011/3. számú végzésével jogerősen elbírált ügyében az említett másodfokú határozat ellen a kérelmezett által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t :
A Kúria a Fővárosi Bíróság 55.Mpk.fv.637.426/2011/3. számú végzését hatályon kívül helyezi és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 12.Mpk.50.090/2011/2. számú végzését helybenhagyja.Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg a kérelmezettnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint és 2.700 (kettőezer-hétszáz) forint áfa együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.
A felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.
A kérelmezett a lerótt 35.000 (harmincötezer) forint illetéket visszaigényelheti.
I n d o k o l á s :
A kérelmezett 2010. szeptember 10-ei keltezéssel a nála működő szakszervezetek részére tájékoztató levelet küldött, amelyben az együttműködés során érvényesülő alapelveket kívánta rögzíteni. A kérelmező a pontokba rendezett elvek közül kifogásában az 5. pontban foglalt ellenőrzési és bejárási jog tekintetében rögzített munkáltatói feltételeket sérelmezte. Eszerint a szakszervezet képviselője a kérelmezett székhelyére, telephelyeire, áruházaiba a szakszervezeti jogok gyakorlása rendeltetésszerű céljából beléphet, azonban annak tervezett időpontja előtt legalább tizenöt nappal a belépés helyéről, idejéről, céljáról, várható időtartamáról, a belépő személyéről, az ellenőrizni kívánt dokumentumokról a kérelmezettet tájékoztatni kell. A kérelmezett további öt napon belül válaszolhat a megkeresésre. A kérelmezett a belépést megtagadhatja a megjelölttől eltérő időpontban érkezőtől, illetőleg a tájékoztatás elmaradása esetén. A bejárás során az áruház dolgozója vagy a biztonsági őr kíséri és felügyeli a szakszervezet képviselőjét, aki a munkavállalóknak csak a tájékoztatásban meghatározott körével tárgyalhat és a szakszervezet felhívásait, információt a munkáltató által kijelölt táblán teheti közzé.A kérelmező annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett 2010. szeptember 10-ei keltezésű, szakszervezetekre vonatkozó munkáltatói intézkedésének 5. pontjára vonatkozó szakszervezeti kifogás az Mt. 23. § (1) bekezdése alapján jogszerű, ezért az intézkedés hivatkozott pontjának megsemmisítését indítványozta annak jogsértő voltára figyelemmel.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 12.Mpk.50.090/2011/2. számú végzésével a kérelmet elutasította és a kérelmezőt perköltség fizetésére kötelezte.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az Mt. 19/A. §-ára figyelemmel az értesítésnek előzetesnek kell lenni, tehát a munkáltatónak hivatalos tudomással kell rendelkeznie arról, hogy az érintett nem munkavállalói létszámba tartozó szakszervezeti képviselő a munkáltató területére mikor kíván belépni és ott tevékenységet folytatni. A bíróság nem tudott megállapítani olyan jellegű munkáltatói magatartást, amely e körben jogszabályba ütközött volna, és amely a kérdéses szakszervezet vonatkozásában jogszabálysértést valósított volna meg.
Az ellenőrzési jog gyakorlására vonatkozóan a törvény annak gyakorlati megvalósítása tekintetében nem tartalmaz teljes körű iránymutatást. A jogszabály nem rögzít olyan jellegű tilalmat, amely értelmében a szakszervezeti tisztségviselő az esetleges ellenőrzési jogának gyakorlásánál a munkáltató kijelölt képviselője jelenlétében végezze a tevékenységet. Amennyiben a gyakorlati alkalmazás során a munkáltató részéről olyan magatartás merülne fel, amely a szakszervezeti jogok csorbításához, vagy pedig a szakszervezet jogaiban történő akadályozásához vezetne, ebben az esetben a konkrét jogsértés birtokában lenne a szakszervezet abban a helyzetben, hogy erre hivatkozással kifogással éljen. Jelen tényállás mellett azonban a bíróság nem tudott megállapítani jogsértést.
Az információ közzététele kapcsán a munkaügyi bíróság utalt az Mt. 24. §-ában foglaltakra. Érvelése szerint az a tény, hogy a munkáltató kijelölt helyen biztosítja a szakszervezet részére az esetleges tájékoztatási lehetőséget, a jogszabályi követelménynek eleget tesz. Az érintett rendelkezés ugyanis nem tartalmaz egyéb korlátozást, kizárólag azt mondja, hogy a szakszervezet képviseletében eljáró személy a belépés során jogosult a kijelölt táblára információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat közzétenni. Így a bíróság ezen kifogásolt pont tekintetében sem talált jogszabálysértést.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 55.Mpk.fv.637.426/2011/3. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és megállapította, hogy a kérelmezett 2010. november 9-én kelt szakszervezetekre kiadott tájékoztatójának 5. pontja jogellenes. Kötelezte a kérelmezettet első- és másodfokú illeték viselésére.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a biztonsági őrrel történő kísértetés alkalmas arra, hogy a szakszervezet vagy a képviseletében eljáró személy helytelen megítélését idézze elő, valamint hogy a munkavállalókban gyanakvást, bizalmatlanságot, félelmet keltsen. A biztonsági őr "kísérete és felügyelete" tekintetében rögzített munkáltatói alapelv tehát a kérelmezett által közölt formában és terjedelemben az Mt. 3. § (1) bekezdésébe és a 4. § (1) és (2) bekezdésébe ütközik, tehát jogszabálysértő.
Az Mt. 19/A. § (1) bekezdés szerinti előzetes értesítés azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató területére a munkáltató tudomása nélkül ne léphessen be vele munkaviszonyban nem álló személy. Ez az értesítési kötelezettség azonban eltúlzott mértékű (15 + 5 nap) határidők megjelölésével, ésszerűtlen feltételek szabásával (pl. a belépés várható időtartamának bejelentése), a belépés egyéb korlátozásával nem eredményezheti az Mt. 22. § (3) és (4) bekezdéseiben foglalt szakszervezeti jogosultságok gyakorlásának megnehezítését vagy szükségtelen akadályoztatását.
A kérelmező a fellebbezésében kiemelten sérelmezte a tájékoztatási forma (kijelölt tábla) kizárólagos meghatározását. Az Mt. 24. § (1) bekezdése a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy biztosítsa annak lehetőségét, miszerint a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye. E körben a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a hivatkozott jogszabály megsértését jelenti, ha a kérelmezett a lehetőség biztosítása helyett azzal korlátozza a szakszervezetet, hogy kizárólagossá teszi az általa kijelölt információ közlési módot. A kérelmezett a közzététel körében köteles tűrni minden, a helyben szokásos vagy egyébként megfelelő, a munkáltató tevékenységét nem sértő vagy akadályozó közlési módot. Az Mt. 24. § (1) bekezdésének jogellenes módon történő kiterjesztése, ha a közlési mód mellett a közlés tartalmát is meghatározza a munkáltató az általa jogszabályba ütközőnek tartott felhívások eltávolításával.
A kérelmezett felülvizsgálati kérelme a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére és a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalára irányult a kérelmező perköltségben való marasztalása mellett.
A felülvizsgálati érvelés szerint a sérelmezett munkáltatói levél nem minősül olyan intézkedésnek, amely ellen az Mt. 23. § (1) bekezdése szerint a szakszervezet kifogással élhetne, az nem tekinthető munkáltatói intézkedésnek, kizárólag az együttműködés kereteit kívánta lefektetni. Másrészt az abban foglaltak nem voltak jogszabálysértőek, amit az is bizonyít, hogy a másik szakszervezet a levélben foglaltakat elfogadta.
A felülvizsgálati hivatkozás szerint a sérelmezett munkáltatói levélben szó sincs "elsősorban biztonsági őrrel történő felügyeletről", ilyet a munkáltatói levél nem tartalmaz, ezzel ellentétes gyakorlatot a kérelmező még csak meg sem kísérelt bizonyítani.
A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a munkáltató a telephelyen belül megszabhatja a képviselő mozgását, előírhatja, hogy a munkavállalókkal, illetve más szakszervezeti képviselőkkel hol találkozhat. A szakszervezet érdekében eljáró személy mozgása különösen munkabiztonsági, illetve titokvédelmi szempontok alapján korlátozható.
A másodfokú bíróság jogszabályba ütközően állapította meg a kérelmezetti jogsértést, és végzésével tévesen utalt az Mt. 23. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, valamint a Pp. 3. § (3) bekezdésében és 164. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra.
A másodfokú bíróság végzésében jogszabálysértésként a kérelmezett Mt. 4. §-ába ütköző rendeltetésellenes joggyakorlást megvalósító magatartására hivatkozott. E körben irányadó a Legfelsőbb Bíróság EBH.2005.1238. szám alatt közzétett elvi határozata, amely szerint "a rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján a bíróság az alakilag jogszerűnek minősülő joggyakorlást az adott ügyben bizonyított sajátos körülmények alapján jogellenesnek minősítheti". A kérelmezett álláspontja szerint a kérelmező a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, így a fenti határozat is alátámasztja a másodfokú bíróság döntésének jogszabálysértő voltát.
Az Mt. 19/A. § (1) bekezdése előírja, hogy a szakszervezetnek előzetesen értesítenie kell a munkáltatót, ha a szakszervezet érdekében eljáró, a munkáltatóval munkaviszonyban nem álló személy a munkáltató területére kíván belépni. Nem felel meg a jogalkotó akaratának és a jogszabály nyelvtani értelmezésének sem az, amit a kérelmező beadványában ír. Eszerint a szakszervezet maradéktalanul eleget tenne előzetes értesítési kötelezettségének, ha közvetlenül az ellenőrzés előtt bejelenti a munkáltató képviselőjének az ellenőrzés tényét.
A jogszabály nem határozza meg, hogy az előzetes értesítésnek hány nappal kell megelőznie a tervezett belépést, a jogirodalom szerint ennek határidejét célszerű a feleknek meghatározni.
A kérelmezett álláspontja szerint "szereptévesztésben" van a szakszervezet, amely magát hatóságként, kvázi rendőrségként kezeli, és azt állítja, hogy az Mt. 22. § szerinti információszerzési, ellenőrzési joga azonos azzal, hogy bármikor, bárhova előzetes bejelentés nélkül beléphet.
A szakszervezeti tájékoztatások közlésének feltételeivel kapcsolatban a másodfokú bíróság ugyancsak jogszabálysértő álláspontra helyezkedett. A bírói gyakorlat szerint nem emelhető kifogás, ha a munkáltató a közzététel olyan módját biztosítja, amelyet maga is alkalmaz a munkavállalóknak címzett információk, felhívások stb. közlése során (pl. faliújság, hirdetőtábla).
A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályában való fenntartására és a kérelmezett perköltségben való marasztalására irányult.
Hivatkozása szerint megalapozatlan azon kérelmezetti hivatkozás, mely szerint a munkáltató részéről nem történt intézkedés, csak egy munkáltatói levél került megküldésre.
A kérelmező rosszhiszeműen állította, hogy hatósági jogosítványokat kívánna megszerezni és hatóság módjára ellenőrizni.
A törvény nem ír elő semmilyen határidőt a bejelentésre, nincs előzetes értesítési kötelezettség kikötve, így jogosan kérték a munkáltatótól a törvény adta lehetőséggel élve az azonnali adatkérést.
Az ellenkérelem szerint a faliújságon történő közzététel nem elégséges, a szakszervezet a saját címéről semmilyen információt küldeni a munkáltatónál szokásos elektronikus levelezés formájában a mai napig nem tud.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A perbeli időben hatályos Mt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. A 29. § (1) bekezdése értelmében a 23. §-ban biztosított jog a munkáltatónál reprezentatívnak minősülő szakszervezetet illeti meg. A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 23. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói intézkedés (mulasztás) jogszabályban foglalt rendelkezést sért.
A kérelmezett alaptalanul állította a felülvizsgálati kérelmében, hogy a sérelmes munkáltatói levél nem minősül olyan intézkedésnek, amely ellen az Mt. 23. § (1) bekezdés szerinti kifogással lehetne élni.
A munkáltató által kiadott tájékoztató iratnak nem az elnevezése (levél) értékelendő, hanem annak tartalma volt vizsgálat tárgyává tehető. A kérelmezett ebben pedig olyan intézkedéseket fogalmazott meg, amelyek a szakszervezetek számára bizonyos megszorításokat, előírásokat tartalmazott, így a kifogás előterjesztésének nem volt jogszabályi akadálya.
A munkáltatói tájékoztatás szerint "a bejárás során a szakszervezet képviseletében eljáró személy(eket) az áruház dolgozója, vagy a biztonsági őr kíséri és felügyeli" (1/F/2. számú beadvány 3. oldal). A kérelmezett eljárása nem jogellenes amiatt, hogy a biztonsági őr személyét is feltüntette - nem elsődlegesen - azok között, akik az áruházba belépő szakszervezetet képviselő személy kíséretét elláthatják. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a működési rendre vonatkozó szabályok ezt maguk is előírhatják (pl. balesetveszély miatt). Önmagában a biztonsági őr szükség szerinti igénybevétele pedig nem alkalmas sem bizalmatlanság, sem félelem keltésére, figyelemmel az Mt. 19/A. § (2) bekezdésében foglaltakra is.
Az Mt. 19/A. § (1) bekezdés szerinti előzetes értesítés azt a célt szolgálja, hogy illetéktelen személy ne léphessen a munkáltató területére annak engedélye nélkül. A jogszabály nem határozza meg, hogy a szakszervezet ezen értesítésének hány nappal kell megelőznie a tényleges látogatást és vizsgálódást, azonban a 15 + 5 napban meghatározott időpont egyeztetés eltúlzottnak nem tekinthető. Az a kérelmezői álláspont, hogy nincs "előzetes értesítési kötelezettség kikötve", ellentétes az Mt. 19/A. § (1) bekezdésében foglaltakkal. A kérelmező az általa rögzített előzetes értesítés időtartama körében azonban nem zárkózott el annak más módon, rövidebb határidőben történő meghatározásától sem. A kérelmezett volt az, aki a további tárgyalásokat nem kívánta folytatni, és ragaszkodott az előzetes bejelentés nélküli belépéshez, amit a jogszabály nem tesz lehetővé a számára (1/F/4. számú beadvány, 3. oldal 5. bekezdés).
Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelő módon közzétegye.
A sérelmezett intézkedés szerint "a szakszervezet képviseletében eljáró személy jogosult a belépés során az áruházban, a székhelyen, fióktelepen, telephelyen kijelölt táblára információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat közzétenni".
A kérelmező az eljárás során nem bizonyította, hogy a "kijelölt táblán" való közzététel nem felel meg a törvényben előírt, a munkáltatónál szokásos közzétételi módozatnak. A felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott arra is, hogy a munkáltató tájékoztatója a személyes találkozás és tárgyalás lehetőségét is biztosította a szakszervezet képviseletében eljáró személy és a kérelmezetti munkavállaló között, ezáltal is lehetővé téve az információáramlást (munkáltatói levél, 3. oldal).
Minderre figyelemmel az elsőfokú bíróság állapította meg helytállóan, hogy a munkáltató intézkedése nem sértett jogszabályt, a kérelmezett alaptalanul sérelmezte a munkáltatói tájékoztató levél 5. pontjában foglaltakat.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
A pervesztes kérelmező perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának (1) bekezdésén alapul, míg az illetéket az 1990. évi CXIII. törvény (Itv.) 5. §-ának (1) bekezdés b) pontja értelmében az állam viseli.
A kérelmezett által tévesen lerótt felülvizsgálati eljárási illeték az elsőfokú bíróságnál, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is benyújtandó kérelemmel visszaigényelhető.
Budapest, 2012. december 12.
Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró
(Kúria, Mfv.I.10.204/2012.)