adozona.hu
BH+ 2013.4.154
BH+ 2013.4.154
Könyvsorozat korábbi köteteihez megtévesztően hasonló külsővel más kiadó részéről történő kiadásával megvalósított jellegbitorlás miatt elmaradt haszon megtérítése iránti igény elbírálása [1996. évi LVII. tv. 6. §, 86. §, Ptk. 355. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes és a G. Bt. 2000. február 21-én kiadói és felhasználási szerződést kötött az Z. Lexikon hat kötetének kiadására. A G. Bt. vállalta a hat kötet címszó anyagának összeállítását, míg a felperes a kézirat előkészítésétől a könyv megjelenéséig szükséges munkálatok megszervezését. Az első öt kötet vonatkozásában a szerződések teljesültek. A G. Bt. 2003. július 10-től 2004. január 10-ig készre jelentette a felperesnek a VI. kötet szóc...
BH+ 2013.4.154 Könyvsorozat korábbi köteteihez megtévesztően hasonló külsővel más kiadó részéről történő kiadásával megvalósított jellegbitorlás miatt elmaradt haszon megtérítése iránti igény elbírálása [1996. évi LVII. tv. 6. §, 86. §, Ptk. 355. §].
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes és a G. Bt. 2000. február 21-én kiadói és felhasználási szerződést kötött az Z. Lexikon hat kötetének kiadására. A G. Bt. vállalta a hat kötet címszó anyagának összeállítását, míg a felperes a kézirat előkészítésétől a könyv megjelenéséig szükséges munkálatok megszervezését. Az első öt kötet vonatkozásában a szerződések teljesültek. A G. Bt. 2003. július 10-től 2004. január 10-ig készre jelentette a felperesnek a VI. kötet szócikkeit is. Ezt a felperes elfogadta és szerzői díjként kifizetett 6 743 555 forintot, valamint előlegként átutalt 2 062 500 forintot. A G. Bt. azonban nem adta át a kéziratot a felperesnek, majd ezt követően a felperes a szerződést, szerződésszegésre hivatkozással felmondta, és tájékoztatta a felperest, hogy 2007-ben a VI. kötetet az alperes kiadásában jelenteti meg.A Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.632/2010/6. számú ítéletével kötelezte a G. Bt.-t és - mögöttes felelősként - a beltagját, hogy fizessenek meg a felperesnek 8 806 055 forint kártérítést, mert szerződéses kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért az ellenszolgáltatás nélkül maradt szerzői díj és előleg visszafizetésére kötelesek.
A Fővárosi Bíróság 2009. november 13-án meghozott jogerős ítéletével a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 6. §-a alapján megállapította, hogy az alperes jellegbitorlást követett el azzal, hogy az Z. Lexikon VI. kötetét olyan jellegzetes külsővel hozta forgalomba, amely megtévesztően hasonlít a felperes által korábban forgalomba hozott I-V. kötetek külső megjelenéséhez.
A felperes jelen perben benyújtott keresetében a Tpvt. 86. § (2) bekezdése alapján 11 788 164 forint elmaradt vagyoni előny megfizetésére kérte kötelezni az alperest azzal, hogy bár a műre vonatkozó szerzői díjat megfizette, a VI. kötetet még sem állt módjában kiadni, mert az alperes már ugyanolyan külsővel megjelentette azt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 11 788 164 forint főkövetelést és 2008. szeptember 30. napjától annak késedelmi kamatát, továbbá 2 385 950 forint perköltséget.
Kifejtette, hogy a jogerős ítélettel igazolta a felperes az alperes felróható jogellenes magatartását. Utalt a Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolására is, miszerint a felperes és a másik perbeli szerző közötti szerződéses jogviszony nem szűnt meg a kötetek kiadására, ezért a VI. kötet kiadásának joga is megillette a felperest. A szerzőkkel fennállt jogviszony teljesítése azáltal vált lehetetlenné, hogy az alperes időközben megjelentette a VI. kötetet. A vagyonnövekedés mértékét a szakértői véleményre alapította és a keresetben meghatározott összeggel egyezően állapította meg.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, a fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1 540 400 forint együttes első- és másodfokú perköltséget.
A másodfokú bíróság határozata indokolásában kifejtette, hogy az állított károkozó magatartás jogellenes volt, azt a 15.G.40.320/2008. számú perben jogerős ítélettel megállapított jellegbitorlás ténye önmagában igazolta.
Megállapította, hogy a felperes hivatkozásával szemben nem azért nem adhatta ki a VI. kötetet, mert azt az alperes már azonos külsővel kiadta, hanem azért, mert a szerzők a felperesnek nem adták át a kiadáshoz szükséges címszavakat. A Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.632/2010/6. számú ítélet indokolása csupán azt tartalmazza, hogy annak a pernek az alperesei nem tettek eleget a szerződéses kötelezettségüknek. Az a megállapítás, hogy a jelen perbeli alperes kiadása folytán a felek közötti szerződés teljesítése egyben lehetetlenné vált, nem a jelen per alperesére vonatkozott, mert a felek közötti szerződés teljesítése vált lehetetlenné és a felperes a szerződésben biztosított kizárólagos kiadói jogát már nem tudta gyakorolni. Ellenkező értelmezés mellett sem szolgálhatna az ítélet a jelen per alperesének hátrányára, mivel ő abban a perben peres félként nem vett részt. Okozati összefüggés hiányában nem kellett azzal foglalkozni, hogy valójában érte-e kár a felperest, és az alperes magatartása mennyiben tekinthető felróhatónak. A jogerős ítélet arra is utalt, hogy a felperesnek azt is igazolnia kellett volna, hogy mindent megtett a vagyoni előny megszerzése érdekében. Ennek a követelménynek önmagában nem felel meg a szerzői jogdíjak kifizetése, illetve az előleg visszaszerzése érdekében tett intézkedések. A felperesnek azt kellett volna bizonyítania a perben, hogy 2004. és 2007. között mit tett a kötet kiadása érdekében, illetve hogy a megváltozott gazdasági körülmények ellenére is sikeres lett volna a könyv kiadása. Mindezek alapján a felróhatóságot vagy a Ptk. 355. § (4) bekezdése szerinti feltételek megvalósulását és az összegszerűséget nem kellett vizsgálni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Érvelése szerint jogszabálysértő módon vizsgálta az ítélőtábla a kártérítés négy konjunktív elemét. A kár elmaradt haszon formájában jelentkezett, amelyet a szakértői vélemény összegszerűen is megállapított. Az alperes magatartása a másodfokú bíróság megállapítása szerint is jogellenes volt, azonban a kár vizsgálatát mellőzte. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.632/2010/6. számú ítéletére, amely szerint a kiadó és a szerző közötti szerződés teljesítése lehetetlenné vált, és annak következtében, hogy a jelen per alperese a kötetet megjelentette, a felperes kizárólagos kiadói jogait nem tudta már gyakorolni.
Előadta, hogy az alperes magatartása nem tesz eleget a Ptk. 4. §-ában meghatározott jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelő joggyakorlás követelményének.
Állította, hogy minden tőle elvárhatót megtett a kiadás érdekében. A 2004. évi felperes általi V. kötet kiadása és a VI. kötet 2007. évi alperes általi kiadása között a gazdasági körülmények pedig érdemben nem változtak, ezért utóbbiból is ugyanannyi példányt tudott volna értékesíteni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint az alperes részéről nem állapítható meg jogellenes magatartás, illetve a jogellenes magatartás és a felperes állított kára között okozati összefüggés nem áll fenn. Vitatta a kártérítési igény összegszerűségét is.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes elmaradt haszon iránti igényét.
A felperes keresetében a Tpvt. 6. §-ának megsértésére tekintettel a Tpvt. 86. § (2) bekezdés e) pontján keresztül alkalmazandó Ptk. 355. § (4) bekezdése alapján kérte a sorozat VI. kötete kiadásának meghiúsulása miatt elmaradt haszon megtérítésére kötelezni az alperest.
A Ptk. 355. § (1) bekezdése értelmében a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A (4) bekezdés szerint kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
A 15.G.40.320/2008. számú ügyben meghozott jogerős ítélet a Tpvt. 6. §-a alapján a jellegbitorlást a jellegzetes külső használata, és nem a VI. kötet alperes által történt kiadása miatt állapította meg.
A felperesnek azonban nem az okozhatott kárt, hogy a VI. kötetet más kiadó hasonló külsővel adta ki, hanem önmagában a kiadás elmaradása.
Az is megállapítható, hogy a VI. kötet alperes általi kiadása jogszerű volt, mert arra maga a szerző adott engedélyt.
Tehát azt, hogy a felperes kiadja a VI. kötetet, nem az akadályozta meg, hogy az alperes hasonló, jellegsértő borítóval jelentette meg a könyvet, hanem az, hogy kiadta. Erre azonban a szerzőtől kapott jogot a vele kötött szerződés alapján, így e magatartása nem volt felróható.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította a szerző felmondásának jogszerűtlenségét, azonban - ahogyan erre a jogerős ítélet helytállóan mutatott rá - ez az alperesre és az általa megszerzett jogra nem terjedt ki, mert a kiadási jog tekintetében a felperes és az alperes között nincs jogviszony.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdésének megfelelően hatályában fenntartotta. (Kúria Pfv.IV.20.417/2012.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Bíróság előtt 15.G.40.896/2010. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.273/2011/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 42. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 275 000 (kétszázhetvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.
Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes és a G. Bt. 2000. február 21-én kiadói és felhasználási szerződést kötött az Z. Lexikon hat kötetének kiadására. A G. Bt. vállalta a hat kötet címszó anyagának összeállítását, míg a felperes a kézirat előkészítésétől a könyv megjelenéséig szükséges munkálatok megszervezését. Az első öt kötet vonatkozásában a szerződések teljesültek. A G. Bt. 2003. július 10-től 2004. január 10-ig készre jelentette a felperesnek a VI. kötet szócikkeit is. Ezt a felperes elfogadta és szerzői díjként kifizetett 6 743 555 forintot, valamint előlegként átutalt 2 062 500 forintot. A G. Bt. azonban nem adta át a kéziratot a felperesnek, majd ezt követően a felperes a szerződést, szerződésszegésre hivatkozással felmondta, és tájékoztatta a felperest, hogy 2007-ben a VI. kötetet az alperes kiadásában jelenteti meg.A Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.632/2010/6. számú ítéletével kötelezte a G. Bt-t és - mögöttes felelősként - a beltagját, hogy fizessenek meg a felperesnek 8 806 055 forint kártérítést, mert szerződéses kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért az ellenszolgáltatás nélkül maradt szerzői díj és előleg visszafizetésére kötelesek.
A Fővárosi Bíróság 2009. november 13-án meghozott jogerős ítéletével a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 6. §-a alapján megállapította, hogy az alperes jellegbitorlást követett el azzal, hogy az Z. Lexikon VI. kötetét olyan jellegzetes külsővel hozta forgalomba, amely megtévesztően hasonlít a felperes által korábban forgalomba hozott I-V. kötetek külső megjelenéséhez.
A felperes jelen perben benyújtott keresetében a Tpvt. 86. § (2) bekezdése alapján 11 788 164 forint elmaradt vagyoni előny megfizetésére kérte kötelezni az alperest azzal, hogy bár a műre vonatkozó szerzői díjat megfizette, a VI. kötetet még sem állt módjában kiadni, mert az alperes már ugyanolyan külsővel megjelentette azt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 11 788 164 forint főkövetelést és 2008. szeptember 30. napjától annak késedelmi kamatát, továbbá 2 385 950 forint perköltséget.
Kifejtette, hogy a jogerős ítélettel igazolta a felperes az alperes felróható jogellenes magatartását. Utalt a Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolására is, miszerint a felperes és a másik perbeli szerző közötti szerződéses jogviszony nem szűnt meg a kötetek kiadására, ezért a VI. kötet kiadásának joga is megillette a felperest. A szerzőkkel fennállt jogviszony teljesítése azáltal vált lehetetlenné, hogy az alperes időközben megjelentette a VI. kötetet. A vagyonnövekedés mértékét a szakértői véleményre alapította és a keresetben meghatározott összeggel egyezően állapította meg.
Az első fokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, a fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1 540 400 forint együttes első- és másodfokú perköltséget.
A másodfokú bíróság határozata indokolásában kifejtette, hogy az állított károkozó magatartás jogellenes volt, azt a 15.G.40.320/2008. számú perben jogerős ítélettel megállapított jellegbitorlás ténye önmagában igazolta.
Megállapította, hogy a felperes hivatkozásával szemben nem azért nem adhatta ki a VI. kötetet, mert azt az alperes már azonos külsővel kiadta, hanem azért, mert a szerzők a felperesnek nem adták át a kiadáshoz szükséges címszavakat. A Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.632/2010/6. számú ítélet indokolása csupán azt tartalmazza, hogy annak a pernek az alperesei nem tettek eleget a szerződéses kötelezettségüknek. Az a megállapítás, hogy a jelen perbeli alperes kiadása folytán a felek közötti szerződés teljesítése egyben lehetetlenné vált, nem a jelen per alperesére vonatkozott, mert a felek közötti szerződés teljesítése vált lehetetlenné és a felperes a szerződésben biztosított kizárólagos kiadói jogát már nem tudta gyakorolni. Ellenkező értelmezés mellett sem szolgálhatna az ítélet a jelen per alperesének hátrányára, mivel ő abban a perben peres félként nem vett részt. Okozati összefüggés hiányában nem kellett azzal foglalkozni, hogy valójában érte-e kár a felperest, és az alperes magatartása mennyiben tekinthető felróhatónak. A jogerős ítélet arra is utalt, hogy a felperesnek azt is igazolnia kellett volna, hogy mindent megtett a vagyoni előny megszerzése érdekében. Ennek a követelménynek önmagában nem felel meg a szerzői jogdíjak kifizetése, illetve az előleg visszaszerzése érdekében tett intézkedések. A felperesnek azt kellett volna bizonyítania a perben, hogy 2004. és 2007. között mit tett a kötet kiadása érdekében, illetve hogy a megváltozott gazdasági körülmények ellenére is sikeres lett volna a könyv kiadása. Mindezek alapján a felróhatóságot vagy a Ptk. 355. § (4) bekezdése szerinti feltételek megvalósulását és az összegszerűséget nem kellett vizsgálni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Érvelése szerint jogszabálysértő módon vizsgálta az ítélőtábla a kártérítés négy konjunktív elemét. A kár elmaradt haszon formájában jelentkezett, amelyet a szakértői vélemény összegszerűen is megállapított. Az alperes magatartása a másodfokú bíróság megállapítása szerint is jogellenes volt, azonban a kár vizsgálatát mellőzte. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.632/2010/6. számú ítéletére, amely szerint a kiadó és a szerző közötti szerződés teljesítése lehetetlenné vált, és annak következtében, hogy a jelen per alperese a kötetet megjelentette, a felperes kizárólagos kiadói jogait nem tudta már gyakorolni.
Előadta, hogy az alperes magatartása nem tesz eleget a Ptk. 4. §-ában meghatározott jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelő joggyakorlás követelményének.
Állította, hogy minden tőle elvárhatót megtett a kiadás érdekében. A 2004. évi felperes általi V. kötet kiadása és a VI. kötet 2007. évi alperes általi kiadása között a gazdasági körülmények pedig érdemben nem változtak, ezért utóbbiból is ugyanannyi példányt tudott volna értékesíteni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint az alperes részéről nem állapítható meg jogellenes magatartás, illetve a jogellenes magatartás és a felperes állított kára között okozati összefüggés nem áll fenn. Vitatta a kártérítési igény összegszerűségét is.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes elmaradt haszon iránti igényét.
A felperes keresetében a Tpvt. 6. §-ának megsértésére tekintettel a Tpvt. 86. § (2) bekezdés e) pontján keresztül alkalmazandó Ptk. 355. § (4) bekezdése alapján kérte a sorozat VI. kötete kiadásának meghiúsulása miatt elmaradt haszon megtérítésére kötelezni az alperest.
A Ptk. 355. § (1) bekezdése értelmében a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A (4) bekezdés szerint kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
A 15.G.40.320/2008. számú ügyben meghozott jogerős ítélet a Tpvt. 6. §-a alapján a jellegbitorlást a jellegzetes külső használata, és nem a VI. kötet alperes által történt kiadása miatt állapította meg.
A felperesnek azonban nem az okozhatott kárt, hogy a VI. kötetet más kiadó hasonló külsővel adta ki, hanem önmagában a kiadás elmaradása.
Az is megállapítható, hogy a VI. kötet alperes általi kiadása jogszerű volt, mert arra maga a szerző adott engedélyt.
Tehát azt, hogy a felperes kiadja a VI. kötetet, nem az akadályozta meg, hogy az alperes hasonló, jellegsértő borítóval jelentette meg a könyvet, hanem az, hogy kiadta. Erre azonban a szerzőtől kapott jogot a vele kötött szerződés alapján, így e magatartása nem volt felróható.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította a szerző felmondásának jogszerűtlenségét, azonban - ahogyan erre a jogerős ítélet helytállóan mutatott rá - ez az alperesre és az általa megszerzett jogra nem terjedt ki, mert a kiadási jog tekintetében a felperes és az alperes között nincs jogviszony.
Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdésének megfelelően hatályában fenntartotta.
A Pp. 78. § (1) bekezdése és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (2) és (5) bekezdése szerint a pervesztes felperest kötelezte az alperes jogi képviseletének ellátásával felmerült felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére.
Budapest, 2012. szeptember 26.
Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád sk. bíró
(Kúria Pfv. IV. 20.417/2012.)