adozona.hu
BH 2013.3.79
BH 2013.3.79
Ha a szakszervezet kérelme nem az üzemi tanács tagjának jelölésével, jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatos, a vita jogvitának nem minősülő érdekvita, ezért bírói úton nem érvényesíthető [1992. évi XXII. törvény 43. § (1) és (3) bekezdés, 54. §,].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező szakszervezet annak a megállapítását kérte, hogy a munkáltatónál az üzemi tanács választás érvénytelen, mert a munkáltató székhelyén nem hoztak létre külön üzemi tanácsot.
A munkaügyi bíróság nemperes eljárásban hozott végzésével megállapította, hogy a megtartott üzemi tanács választás érvénytelen.
A megállapított tényállás szerint a kérelmező reprezentatív szakszervezet, a kérelmező, valamint a kérelmezetti szakszervezetek is az M. zárt körűen működő részvénytársaság munkáltató...
BH 2013.3.79 Ha a szakszervezet kérelme nem az üzemi tanács tagjának jelölésével, jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatos, a vita jogvitának nem minősülő érdekvita, ezért bírói úton nem érvényesíthető [1992. évi XXII. törvény 43. § (1) és (3) bekezdés, 54. §,].
A kérelmező szakszervezet annak a megállapítását kérte, hogy a munkáltatónál az üzemi tanács választás érvénytelen, mert a munkáltató székhelyén nem hoztak létre külön üzemi tanácsot.A munkaügyi bíróság nemperes eljárásban hozott végzésével megállapította, hogy a megtartott üzemi tanács választás érvénytelen.
A megállapított tényállás szerint a kérelmező reprezentatív szakszervezet, a kérelmező, valamint a kérelmezetti szakszervezetek is az M. zárt körűen működő részvénytársaság munkáltatónál működtek.
A kérelmező jogi álláspontja az volt, hogy azért kell telephelyenként kiírni a választásokat, mert az egyetlen üzemi tanács létrehozása melletti döntés figyelmen kívül hagyta a munkavállalók arányos képviseleti jogát.
A munkaügyi bíróság végzése indokolásában kifejtette, miszerint a székhelyen az üzemi tanács választása az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 43. § (1) bekezdése alapján kötelező, illetve kötelező azon okból is, hogy ezen önálló telephelyen, részlegen a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladta. Az üzemi tanács választások azt eredményezték, hogy a munkáltató székhelyén a kérelmező szakszervezet reprezentativitása ellenére üzemi tanács tag nélkül maradt, mivel figyelmen kívül hagyták a székhelyhez kapcsolódó participációt, a külön üzemi tanács alakítási jogát és lehetőségét.
A munkaügyi bíróság kitért arra is, hogy a munkáltató székhelyén (önálló telephelyén) az Mt. 43. § (3) bekezdése szerinti, az Mt. 65. §-ában meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok az önálló telephely, részleg vezetőjét (a vezérigazgatót) részben, vagy egészben megillették, az SZMSZ szerint ő gyakorolta a munkáltatói jogkört. Mindezekre tekintettel az üzemi tanács választások ezen jogszabályokba is ütköztek. A levont jogkövetkeztetése szerint ezen jogszabályok megsértése olyan lényeges és az eredményre kiható szabálytalanságnak minősül, amely az üzemi tanács választás érvénytelenségét eredményezi.
A kérelmezettek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az eljárást megszüntette és az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte.
A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a munkaügyi bíróság végzése jogszabálysértő, mert tévesen szakszervezeti kifogásként bírálta el a kérelmező kérelmét.
A másodfokú bíróság szerint az Mt. 199. § (1) bekezdése a szakszervezetnek csak az e törvényből, vagy Kollektív Szerződésből származó igényének érvényesítése érdekében biztosítja a munkaügyi jogvita kezdeményezésének jogát. Az Mt. 54. §-a azonban az üzemi tanács választással összefüggésben kizárólag a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatban felmerült vita esetén teszi lehetővé az eredménytelen egyeztetést követően a munkaügyi bíróság előtti nemperes eljárás kezdeményezését. E körbe az Mt. 49-53. §-áig terjedően részletezett rendelkezések tartoznak, vagyis azok, amelyekről az M. Zrt. Üzemi Tanács Választási Szabályzata is minden részletre kiterjedően rendelkezett. Ezen a körön kívül esett a kérelmező szakszervezetnek az az érdeke és törekvése, hogy a munkáltatónál telephelyenként, de legalább az M. Zrt. székhelyén még egy üzemi tanácsot is szeretett volna alakítani.
Mindezekre tekintettel megállapította, hogy a munkaügyi bíróság olyan ügyben folytatott le nemperes eljárást és hozott érdemi döntést az alperesnél működő egész üzemi tanácsot érintően, illetve a munkavállalók részvételi jogára kihatóan, amelyben a törvény nem biztosítja a bírósági út lehetőségét.
A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
Jogszabálysértésként az Mt. 54. §-a, valamint 199. § (1) bekezdés és a Pp. 23. § (1) bekezdése megsértését jelölte meg.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak.
A másodfokú bíróság az Mt. 54. §-ában foglaltak helytálló értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmező által kezdeményezett eljárás jogvitának nem minősülő érdekvita, ezért a kérelmező által kért megállapítás bírói úton nem volt érvényesíthető.
Az Mt. 54. §-a szerint ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, 5 napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek 5 napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén e paragrafus szerint az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak 5 napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság 15 napon belül, nemperes eljárásban határoz.
A kérelmező kérelme - miszerint legalább két üzemi tanácsot válasszanak - megállapíthatóan nem a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatban felmerült vita, a kérelmező érvelésének helytállósága esetén sem eredményezhetné megalapozottan a megtartott azon választás érvénytelenségét, melynek következtében az M. Zrt. területén üzemi tanácsot választottak.
A Munka Törvénykönyve az üzemi tanács választására vonatkozó Mt. 43. § (1), valamint (3) bekezdésében írt kötelező szabályok ellenére azok sajátossága miatt a kötelezettség elmulasztása esetére hátrányos jogkövetkezményt nem állapít meg, ezért azok bírósági úton nem is kényszeríthetők ki. Mindezekre tekintettel a Kúria az elsőfokú és a jogerős végzés indokolásából mellőzi az érdemi döntéstől független ezzel összefüggő kifejtést.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést jogszabálysértés hiányában hatályában fenntartotta.
(Kúria Mfv. II. 10.892/2011.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Fővárosi Bíróság 51.Mpkfv.636.423/2011/3. számú végzésével jogerősen befejezett nemperes eljárásban az említett másodfokú végzés ellen a kérelmező által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
V é g z é s t
A Kúria a Fővárosi Bíróság 51.Mpkfv.636.423/2011/3. számú végzését hatályában fenntartja.I n d o k o l á s
A kérelmező a kérelmét eredetileg az I. rendű kérelmezett által 2010. november 15-én meghozott határozat ellen nyújtotta be és a határozat jogszabálysértő voltának megállapítását kérte arra hivatkozva, hogy az üzemi tanácsi választások során a munkáltató minden részlegénél, telephelyén külön üzemi tanácsot kell létrehozni. A kérelmező - miután 2011. január 10. és 16. közötti időszakban a munkáltatónál lebonyolították az üzemi tanács választásokat, amelyet 2011. január 18-án érvényessé és eredményessé nyilvánítottak, és 2011. február 1-jén megalakult az Üzemi Tanács - korábbi kérelmét kiegészítve annak a megállapítását kérte, hogy a munkáltatónál az Üzemi Tanács választás érvénytelen, mert a munkáltató székhelyén nem hoztak létre külön üzemi tanácsot.A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 27.Mpk.50.671/2010/51. számú végzésével megállapította, hogy a 2011. január 10. és 16-a közötti időszakban megtartott üzemi tanács választás érvénytelen. A felperes egyéb kérelmeit elutasította.
A megállapított tényállás szerint a kérelmező reprezentatív szakszervezet, a kérelmező, valamint a kérelmezetti szakszervezetek is a M. zártkörűen működő részvénytársaság munkáltatónál működnek. A munkáltatónak a székhelyén túlmenően további két telephelye, illetve egy fióktelepe van. Az üzemi tanács választáskor fennálló állapot szerint a munkáltatónál 11 tagú Központi Üzemi Tanács (KÜT) működött, amelybe a helyi üzemi tanácsok delegáltak tagokat. A kérelmező és a kérelmezett szakszervezetek az újabb üzemi tanácsi választások érdekében a KÜT kezdeményezésére megalakították az Üzemi Tanácsi Választási Bizottságot. Miután a választási bizottság képviselője értesítette a szakszervezeteket arról, hogy a M. Zrt. munkáltató területén egyszintű üzemi tanácsot kívánnak létrehozni, a kérelmező szakszervezet 2010. november 10-én egyeztetést kezdeményezett, de azon a szakszervezetek nem jutottak közös álláspontra, ezért az egyeztetést eredménytelennek nyilvánították. A választási bizottság 2010. november 15-én meghozott határozata azt tartalmazza, hogy a választási bizottság nem változtatta meg eredeti döntését, miszerint az üzemi tanácsi választások során egy üzemi tanács (11 tagú) kerüljön megválasztásra, illetve jöjjön létre a M. Zrt-nél.
2011. január 10. és 16-a közötti időszakban a munkáltatónál lebonyolították az üzemi tanács választásokat, amelyet 2011. január 18-án érvényessé és eredményessé nyilvánítottak és 2011. február 1-jén megalakult az új Üzemi Tanács.
A kérelmező jogi álláspontja az volt, hogy azért kell telephelyenként kiírni a választásokat, mert az egyetlen üzemi tanács létrehozása melletti döntés figyelmen kívül hagyta a munkavállalók arányos képviseleti jogát. Ezért legalább két üzemi tanácsot kell a munkáltatónál megválasztani, közülük az egyiket a M. Zrt. székhelyén, mivel ott 430 fő munkavállaló dolgozik. Jogi érvelése szerint ezután arányos delegálással hozható létre a 11 fős Központi Üzemi Tanács.
A munkaügyi bíróság végzése indokolásában kifejtette, miszerint a székhelyen az üzemi tanács választása az Mt. 43. § (1) bekezdése alapján kötelező, illetve kötelező azon okból is, hogy ezen önálló telephelyen, részlegen a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladta. Az üzemi tanács választások azt eredményezték, hogy a munkáltató székhelyén a kérelmező szakszervezet reprezentativitása ellenére üzemi tanács tag nélkül maradt, mivel figyelmen kívül hagyták a székhelyhez kapcsolódó participációt, a külön üzemi tanács alakítási jogát és lehetőségét.
A munkaügyi bíróság határozatának indokolása kitért arra is, hogy a munkáltató székhelyén (önálló telephelyén) az Mt. 43. § (3) bekezdése szerinti, az Mt. 65. §-ában meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok az önálló telephely, részleg vezetőjét (a vezérigazgatót) részben, vagy egészben megillették, az SZMSZ szerint ő gyakorolta a munkáltatói jogkört. Mindezekre tekintettel az üzemi tanács választások ezen jogszabályokba is ütköztek. Ezért a munkaügyi bíróság levont jogkövetkeztetése szerint ezen jogszabályok megsértése olyan lényeges és az eredményre kiható szabálytalanságoknak minősülnek, amelyek az üzemi tanács választás érvénytelenségét eredményezik. A munkaügyi bíróság a kérelmezőnek ezt meghaladóan előterjesztett, megállapításra irányuló kérelmeit a Pp. 123. §-ában foglaltakra utalással elutasította.
A kérelmezettek fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 51.Mpkfv.636.423/2011/3. számú végzésével az eljárást megszüntette és az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte.
A másodfokú bíróság a tényállást azzal egészítette ki, hogy a M. Zrt-nél a 2010. évit megelőzően 2007. évben volt üzemi tanács választás. A korábbi rendszerben a cég nagyobb méretéhez és a nagyobb munkavállalói létszámhoz képest területi alapon kerültek megválasztásra az üzemi tanácsok és a KÜT a területi delegáltakból állt. A M. Zrt-nél 2007. évre külön Üzemi Tanács Választási Szabályzat volt érvényben a választás lebonyolítására vonatkozóan. A 2010. évi üzemi tanács választások idején a M. Zrt. munkáltatónál nem volt hatályos Kollektív Szerződés és Üzemi Megállapodás sem. Az üzemi tanács választásra vonatkozóan egyedül hatályos rendelkezés a M. Zrt. Üzemi Tanács Választási Szabályzata volt 2010. november 15-től kezdődően.
A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint a munkaügyi bíróság végzése jogszabálysértő, mert tévesen szakszervezeti kifogásként bírálta el a kérelmező kérelmét, valamint ugyancsak tévesen úgy tekintette, hogy a kérelmező a 2011. február 11-én benyújtott kérelmében a 2010. november 19-ei kérelmét módosította, illetve pontosította.
A másodfokú bíróság megállapította, miszerint a kérelmező mindkét kérelme tartalma lényegében ugyanaz volt, azt sérelmezte, hogy a szakszervezetek és a Választási Bizottság nem határozott több, de legalább még a munkáltató központjában is létrehozandó üzemi tanács megalakításáról.
A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az Mt. 199. § (1) bekezdése a szakszervezeteknek csak az "e törvényből", vagy Kollektív Szerződésből származó igényének érvényesítése érdekében biztosítja a munkaügyi jogvita kezdeményezésének jogát. Az Mt. 54. §-a azonban az üzemi tanács választással összefüggésben kizárólag a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatban felmerült vita esetén teszi lehetővé az eredménytelen egyeztetést követően a munkaügyi bíróság előtti nemperes eljárás kezdeményezését. E körbe az Mt. 49-53. §-áig terjedően részletezett rendelkezések tartoznak, vagyis azok, amelyekről a M. Zrt. 2010. évre érvényes Üzemi Tanács Választási Szabályzata is minden részletre kiterjedően rendelkezett. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint ezen a körön kívül esett a kérelmező szakszervezetnek az az érdeke és törekvése, hogy a munkáltatónál telephelyenként, de legalább a M. Zrt. székhelyén még egy üzemi tanácsot is szeretett volna alakítani.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság megállapította, hogy a munkaügyi bíróság olyan ügyben folytatott le nemperes eljárást és hozott érdemi döntést az alperesnél működő egész üzemi tanácsot érintően, illetve a teljes munkavállalók részvételi jogára kihatóan, amelyben a törvény nem biztosítja a bírósági út lehetőségét. Ezért a nemperes eljárásokban is alkalmazandó Pp. 157. § a) pontja alapján - a Pp.130. § (1) bekezdés f) pontja második fordulatára is tekintettel - az eljárást megszüntette és a munkaügyi bíróság végzését a Pp. 251. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte.
A másodfokú bíróság a kifejtett jogi álláspontja mellett határozata indokolásában azt is részletezte, hogy jogszabálysértő a munkaügyi bíróság azon érvelése, mely szerint a munkáltató székhelye megfelelt az legalább 50 főt foglalkoztató önálló telephely feltételének.
A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
Jogszabálysértésként az Mt. 54. §-a, valamint 199. § (1) bekezdését és a Pp. 23. § (1) bekezdését jelölte meg, valamint utalt az 1/1999. Munkaügyi jogegységi határozatban foglaltakra is.
A kérelmező szerint a másodfokú döntés iratellenes is, mert tényként állapította meg, miszerint nem tisztázott, hogy a székhelyén a cégnek folyik-e valamilyen tevékenység és a székhelytől elkülönült önálló telephelynek minősítése értelmezhetetlen.
A kérelmező sérelmezte a jogerős határozat azon megállapítását, mely szerint az érdekelt felek a megállapodásuk létrehozása érdekében döntőbíró segítségét is igénybe vehetik, de egyik fél sem kérheti a bíróság döntését a jogvitának nem minősülő érdekvitájukban.
A felülvizsgálati érvelés szerint az Mt. 43. § (3) bekezdése nem tartalmazza azt a kitételt, hogy a feleknek a vitájuk eldöntésére döntőbírót kellene igénybe venni. A kérelmező szerint a munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy az üzemi tanáccsal kapcsolatos jogosítványok közül a székhely megfelelt a legalább 50 főt foglalkoztató önálló telephely feltételeinek, így az üzemi tanács választás az Mt. 43. § (1) bekezdése, az Mt. 43. § (3) bekezdése és az Mt. 65. §-a szerinti feltételek teljesülését nem vette figyelembe. Az üzemi tanács választások ezen jogszabályokba ütköztek, ezért az Üzemi Tanács Választási Bizottság létrehozása érvénytelen volt. A felperes szerint ezt a lényegi döntést egyetlen ellenérdekű fél sem cáfolta.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróság helyesen állapította meg, miszerint a kérelmező mind a két kérelmében tartalmilag ugyanazt sérelmezte, miszerint a kérelmezett Választási Bizottság és szakszervezetek nem határoztak több, de legalább két üzemi tanács létrehozásáról. A kérelmező kizárólag ezen az alapon támadta a 2011. januárban lezajlott üzemi tanács választás eredményét is.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az Mt. 54.§-ában foglaltak helytálló értelmezésével jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmező által kezdeményezett eljárás jogvitának nem minősülő érdekvita, ezért a kérelmező által kért megállapítás bírói úton nem volt érvényesíthető.
Az Mt. 54. §-a szerint ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, 5 napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek 5 napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén e paragrafus szerint az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak 5 napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság 15 napon belül, nemperes eljárásban határoz.
A kérelmező kérelme - miszerint legalább két üzemi tanácsot válasszanak - megállapíthatóan nem a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatban felmerült vita, a kérelmező érvelésének helytállósága esetén sem eredményezhetné megalapozottan a 2011. januárban megtartott azon választás érvénytelenségét, melynek következtében a M. Zrt. területén üzemi tanácsot választottak.
A Munka Törvénykönyve az üzemi tanács választására vonatkozó Mt. 43. § (1), valamint (3) bekezdésében írt kötelező szabályok ellenére azok sajátossága miatt a kötelezettség elmulasztása esetére hátrányos jogkövetkezményt nem állapít meg, ezért azok bírósági úton nem is kényszeríthetők ki. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzés indokolásából mellőzi az érdemi döntéstől független 5. oldal utolsó bekezdésében, valamint 6. oldal első bekezdésében foglalt részt, ezért a felülvizsgálati kérelem ezzel összefüggő érvelése is okafogyott.
A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárásban a kérelmezettek részéről költség nem merült fel, ezért ebben a kérdésben határozni nem kellett.
A felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
Budapest, 2012. december 5.
dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró
(Kúria, Mfv. II. 10.892/2011.)