adozona.hu
BH 2013.3.76
BH 2013.3.76
Lényeges eljárási szabálysértés, ha a tanács összetételében bekövetkezett változáskor a folytatólagos tárgyaláson a tanács elnöke az iratokat nem ismerteti, ezt a tárgyalási jegyzőkönyvben nem rögzíti [Pp. 144. §, 252. § (2) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1992. augusztus 1-jétől állt az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban.
Az alperes 2008. január 30-án közölt felmentésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2008. augusztus 31. napjával megszüntette.
A felperes a keresetében kérte a felmentés jogellenességének megállapítását és az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását. Ezen túlmenően nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elut...
BH 2013.3.76 Lényeges eljárási szabálysértés, ha a tanács összetételében bekövetkezett változáskor a folytatólagos tárgyaláson a tanács elnöke az iratokat nem ismerteti, ezt a tárgyalási jegyzőkönyvben nem rögzíti [Pp. 144. §, 252. § (2) bekezdés].
A felperes 1992. augusztus 1-jétől állt az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban.Az alperes 2008. január 30-án közölt felmentésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2008. augusztus 31. napjával megszüntette.
A felperes a keresetében kérte a felmentés jogellenességének megállapítását és az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását. Ezen túlmenően nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az illeték kivételével helybenhagyta.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének történő helyt adást, vagy az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a periratokból megállapíthatóan az elsőfokú eljárásban több alkalommal változott a bírói tanács összetétele, a tárgyalások azonban erre tekintet nélkül kerültek megtartásra és ülnökként részt vett az eljárásban az alperes egyik munkavállalója is. Mindezek hozzájárulhattak a kereset elutasításához.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes már az elsőfokú eljárás során - az el nem bírált - 26. sorszámú jegyzőkönyv-kijavítási kérelmében sérelmezte a 2009. október 27-én megtartott tárgyalás jegyzőkönyvének tartalmával kapcsolatban, hogy "az ülnökök személyében az előző tárgyalás óta történt változást figyelmen kívül hagyja, és a vonatkozó tényeket valótlanul rögzíti".
A Pp. 144. §-a szerint ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács nem azokból a bírákból áll, akik a perben már korábban eljártak, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.
Az elsőfokú eljárásban a bíróság a fenti eljárási szabály megsértésével sem a 11., sem pedig a 17. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben nem rögzítette a tanácsváltozás tényét és nem került sor iratismertetésre sem. Az addigi eljárásban részt nem vevő ülnökök nem ismerhették meg a korábban keletkezett iratokat.
A 2009. október 27-én kelt jegyzőkönyv iratellenesen rögzíti, hogy az előző tárgyalás óta a tanács összetételében nem történt változás, ugyanis az egyik ülnök személye ismét változott. Ennek ellenére a Pp. 144. §-ában meghatározott módon iratismertetésre ismét nem került sor. A fentiek szerint a munkaügyi bíróság több esetben tartott úgy tárgyalást, hogy a tárgyaláson részt vevő ülnökök az eljárási szabálynak megfelelő módon nem ismerték az előzményi iratokat. E tekintetben helytállóan hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy ez a körülmény befolyásolhatta a kereseti kérelmének elbírálását, így lényeges eljárási szabálysértésnek minősül.
A Pp. 252. § (2) bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése.
A másodfokú bíróság ennek ellenére a fenti hivatalból is vizsgálandó körülményt figyelmen kívül hagyva hozta meg a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyó jogerős döntését.
A felperes a 2009. május 15-én érkezett 19. sorszámú beadványában megállapítási keresetet terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a foglalkoztatásra irányuló jelenlegi jogviszonya közalkalmazotti jogviszony, amely 2008. szeptember 1-jétől fennáll. Az eljárt bíróságok a felperesnek ezt a kérelmét nem tekintették önálló kereseti kérelemnek, a felmentési idő lejártát követő időszakkal csak a felmentés jogellenességének körében foglalkoztak. A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolásában a felperes felmentés utáni jogviszonyának a jellegével annyiban foglalkozott, hogy az mennyiben támasztja alá azt a felmentés jogellenességének bizonyítására szolgáló hivatkozást, amely szerint a felmentés után is volt lehetőség a felperes alperesnél történő további foglalkoztatására.
Helytállóan hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy e kereseti kérelme kapcsán a bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdésébe ütköző módon nem tájékoztatta a feleket a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, ennek megfelelően a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatására sem került sor.
Mindezekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a munkaügyi bíróságnak tisztáznia kell, hogy a felperes pontos kereseti kérelme mire irányul, amennyiben megállapítási keresetet is előterjeszt, vizsgálni kell azt is, hogy ennek a Pp. 123. §-ában írt feltételei fennállnak-e.
A kereseti kérelem tartalmának megfelelően a feleket a Pp. 3. § (3) bekezdése szerint tájékoztatni kell a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének a következményeiről.
Amennyiben az eljárás során a tanács összetétele megváltozik, úgy a Pp. 144. §-a szerint kell ismertetni a korábban keletkezett iratokat és az ismertetés megtörténtét a Pp. 117. §-ára tekintettel a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
Amennyiben a megismételt eljárásban az eljáró tanácsnak az alperes volt alkalmazottja is a tagja, úgy nyilatkoztatni kell a felperest az ezzel összefüggő kifogása kapcsán, hogy azt kizárási kérelemként [Pp. 23. § (1) bekezdés e) pont] terjeszti-e elő.
(Kúria Mfv. I. 10.853/2011.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria a Fővárosi Bíróság 49.Mf.634.994/2010/4. számú jogerős ítélete ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2012. december 17. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
v é g z é s t :
A Kúria a Fővárosi Bíróság 49.Mf.634.994/2010/4. számú ítéletét a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 29.M.1176/2008/25. számú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.A felülvizsgálati eljárás illetékét 330.000 (háromszázharmincezer) forintban állapítja meg.
I n d o k o l á s :
A felperes 1992. augusztus 1-jétől állt az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban magánénekes munkakörben.Az alperes főigazgatója a 2007. december 5. napján kelt 8/2007. számú főigazgatói utasításban az alperes szervezeti egységeiben engedélyezett létszámok, álláshelyek meghatározásáról, valamint létszámcsökkentés és átszervezés elrendeléséről rendelkezett. A főigazgató utasítása azt tartalmazta, hogy az alperes szervezeti egységeinek álláshelyeit az utasításhoz mellékelt táblázatban foglaltaknak megfelelően határozza meg, a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontnak megfelelően létszámcsökkentést, átszervezést rendel el, és az Oktatási és Kulturális Minisztérium által engedélyezett 908 fős létszámból 33,75 álláshelyet további intézkedésig zárol.
A létszámcsökkentés végrehajtásának előkészítése során az egyes szervezeti egységek vezetői tettek javaslatot a létszámcsökkentéssel érintett dolgozók személyére. A felperest foglalkoztató egység vezetője a felperest is a létszámcsökkentéssel érintett közalkalmazottak körébe sorolta.
Az alperes a 2007. december 5-én kelt levelében a Kjt. 30/C. §-a alapján arról tájékoztatta a felperest, hogy a Kjt. 30/A. §-a szerint munkakör felajánlását kérheti, továbbá a Kjt. 30/B. §-ára történő hivatkozással értesítette arról, hogy várhatóan kiknek a közalkalmazotti jogviszonyát szünteti meg a létszámcsökkentés keretében. Ennek megfelelően a kinevezés-módosítással megállapítható munkaidő mértékének a felső határát napi 24 órában határozta meg.
A felperes a 2007. december 9-én kelt levelében kérte a munkakör felajánlását. E levelében utalt arra is, hogy az alperes téves adatközléssel tett eleget a Kjt. 30/C. § (1) bekezdés b) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségének, amely akadályozta őt az ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlásában.
Az alperes a 2007. december 21-én kelt levelében arról értesítette a felperest, hogy a részére jogszabály alapján felajánlható munkakör nincs, továbbá tájékoztatta arról is, hogy a megváltozott körülményekre tekintettel a kinevezés-módosítással megállapítható munkaidő mértékének felső határát napi 20 órában határozza meg.
Az alperes a dátum nélküli 2008. január 30-án közölt felmentésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2008. augusztus 31. napjával megszüntette. A felmentés indokolása szerint a felmentésre azért került sor, mert a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontnak megfelelően a 8/2007. számú főigazgatói utasításban a főigazgató, mint az alperesi központi költségvetési szerv vezetője létszámcsökkentést rendelt el. A felmentés indokolása tartalmazza, hogy a felperes kérte a Kjt. 30/A. § szerinti munkakör felajánlást, azonban sem az alperesnél, sem az Oktatási és Kulturális Minisztérium által fenntartott más, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál a felperes iskolai végzettségének és szakképesítésének megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs. Az indokolás rögzíti azt is, hogy mivel a felperes a Kjt. 30/C. § szerinti tájékoztatásra a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével nem kívánt élni, ezért a további foglalkoztatására az alperesnél nincs lehetőség.
Az alperes művészeti igazgatója a vezetőség döntése alapján 2008. márciusában illetve júniusában felkérte a felperest, hogy a 2008/2009-es évadban nyolc előadásban működjön közre. E tárgykörben a felek 2008. október 7-én írásban vállalkozási szerződést kötöttek.
Az alperes 2009. januárjában a honlapján a felperest mint az "előadásain fellépő nyugdíjas magánénekest" tüntette fel.
A felperes a keresetében kérte a felmentés jogellenességének megállapítását és az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását. Ezen túlmenően nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.
A felperes a jogellenesség körében hivatkozott arra, hogy az alperes nem minősül központi költségvetési szervnek, a főigazgató a létszámcsökkentésre vonatkozó utasítás meghozatala előtt nem egyeztetett a közalkalmazotti tanáccsal, a döntését nem tette közzé a felmentést megelőzően, a csoportos létszámcsökkentés szabályainak betartására nem került sor, elektronikus nyilvántartás az alperes fenntartójánál nem működött, az állásfelajánlás csak formális volt, a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségéről pedig nem volt megfelelő a tájékoztatás. Az alperesnél lehetőség volt a további foglalkoztatására, és ténylegesen az alperes őt közalkalmazottként foglalkoztatta tovább a felmentést követően is.
A rendeltetésellenes joggyakorlás kapcsán utalt az alperes főigazgatójával fennálló elszámolási vitára, a nem vagyoni kártérítés körében pedig arra, hogy a jogellenes felmentés komoly lelki gyötrelmet okozott a számára és hátrányosan érintette az is, hogy az alperes a honlapján nyugdíjas művészként tüntette fel.
A felperes a 19., valamint a 23. sorszámú keresetpontosításban kérte annak megállapítását, hogy 2008. szeptember 1-jétől kezdődően közalkalmazotti jogviszonyban állt, kérte továbbá, hogy kötelezze a bíróság az alperest a foglalkoztatásra irányuló szabályok betartására.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 29.M.1176/2008/25. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a le nem rótt kereseti illeték megfizetésére.
Az ítélet indokolása szerint az alperes az Alapító Okiratban rögzítettek szerint központi költségvetési szerv, a főigazgató önállóan dönthetett a létszámcsökkentésről.
A közalkalmazotti tanács Kjt. 16. § (2) bekezdésében foglalt véleményezési jogköre nem sérült, az alperesnek a felperessel magát az utasítást nem kellett közölnie, a felmentésből annak indoka világosan kiderült, a célszerűségét pedig nem vizsgálhatta a bíróság. Nem volt megállapítható, hogy csoportos létszámcsökkentésre került sor, maga a felperes is úgy nyilatkozott, hogy nem vitatja azt, hogy a ténylegesen megszüntetett jogviszonyok száma nem érte el az ehhez szükséges mértéket.
Az, hogy nem volt elektronikus nyilvántartás, még nem bizonyítja azt, hogy valójában volt felajánlható másik munkakör, a felperesnek sem volt erre vonatkozó tényállítása.
Az alperes jogszabályszerűen járt el a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségéről való tájékoztatás során is, mivel a Kjt. 30/C. §-a szerint az elosztható munkaidő mértékének a felső határát megjelölte.
Az alperesnél történő továbbfoglalkoztatás megvalósítása kapcsán a felperes sem állította, hogy az alperes mással új közalkalmazotti jogviszonyt létesített a felmentését követően, az pedig nem volt bizonyított, hogy az alperes a felperest közalkalmazottként foglalkoztatta tovább. A felperes azt sem bizonyította, hogy a vállalkozási szerződés megkötésekor a felek szándéka közalkalmazotti jogviszony létesítésére irányult, és azt sem, hogy a jogviszony tartalmi elemei a közalkalmazotti jogviszony sajátosságait hordozzák. A felperes által ellátott speciális feladat természetéből következik, hogy a vállalkozási szerződés keretében is az alperes előírása szerint kellett a próbákon és az előadásokon részt venni.
A tanúvallomások nem támasztották alá azt, hogy az alperes részéről rendeltetésellenes joggyakorlás valósult meg, és a felperes felmentésére azért került sor, mert az alperes főigazgatójával elszámolási vitája volt.
Tekintettel arra, hogy nem volt megállapítható az, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, a bíróság a jogellenes felmentéssel összefüggő nem vagyoni kártérítésre vonatkozó igényt nem vizsgálta. A felperes nem tudta igazolni azt a nem vagyoni hátrányt sem, amely azzal összefüggésben következett be, hogy az alperes a honlapján nyugdíjasként tüntette fel.
A felperes az ítélet kiegészítése iránt terjesztett elő kérelmet hivatkozva arra, hogy a munkaügyi bíróság nem döntött a 2008/2009-es évadban fennállt jogviszonyának közalkalmazotti jogviszonnyá történő minősítésére irányuló kereseti kérelméről.
A munkaügyi bíróság a 29.M.1176/2008/32. számú végzésével az ítélet kiegészítése iránti kérelmet elutasította hivatkozva arra, hogy a 25. sorszámú ítélet rendelkező részéből megállapíthatóan minden kereseti kérelem elutasítására sor került.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság a 49.Mf.634.994/2010/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az illeték kivételével helybenhagyta, az illeték összegét felemelte és kötelezte a felperest a le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére is.
Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítás lefolytatását követően helyesen rögzítette a tényállást és helytálló az abból levont jogi következtetése, valamint az arra alapított érdemi döntése is. A felperes a fellebbezésében megváltoztatta a keresetét, amikor a felmentés jogellenessége kapcsán olyan körülményekre (védett kor, a felmentés keltezésének hiánya) hivatkozott, ami az elsőfokú eljárásnak nem volt tárgya.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes mint központi költségvetési szerv főigazgatója jogszerűen dönthetett a fenntartóval való egyeztetés nélkül a létszámcsökkentés kérdésében, amelyet az alperes az eljárás során okirattal igazolt. Nem nyert bizonyítást a csoportos létszámcsökkentés ténye, valamint az sem, hogy rendeltetésellenes joggyakorlásra került sor az alperes részéről.
Azzal a fellebbezési kérelemmel összefüggésben, ami annak megállapítására irányult, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya 2008. szeptember 1-jétől az alperesnél megszakítás nélkül folytatódott, a másodfokú bíróság szintén egyetértett az elsőfokú ítéletben kifejtettekkel, miszerint nem bizonyított az, hogy az alperes a felperest valójában nem polgári jogi jogviszonyban, hanem közalkalmazottként foglalkoztatta tovább. E körben a bizonyítás kötelezettsége a felperest terhelte, amelynek nem tudott eleget tenni.
A felperes a jegyzőkönyv kijavítására vonatkozó kérelmét, valamint az eljárás szabálytalansága, illetve elhúzódása miatti kifogását az elsőfokú eljárás befejezéséig terjeszthette volna elő, ezt követően erre már nincs lehetőség, így a másodfokú bíróság a fellebbezés ezzel összefüggő érvelését nem vette figyelembe.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének történő helyt adást, vagy az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.
Álláspontja szerint a másodfokú bíróság téves jogértelmezéssel döntött, amikor a Pp. 247. § (1) bekezdésére hivatkozva nem vizsgálta azt a semmisségi okot, hogy a felmentésen nem szerepelt dátum, mivel a semmisséget hivatalból kellett volna észlelni és ez a 2/2010. (VI.28.) PK vélemény 4. pontja szerint a másodfokú bíróságnak is kötelezettsége lett volna.
Az alperes nem tartozik a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti körbe, mert a döntéshozó nem lehet azonos a döntés végrehajtójával. A csoportos létszámcsökkentés megítélése körében a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközően járt el a másodfokú bíróság, nem vette figyelembe a felperes eljárás során előadott nyilatkozat módosításait. A főigazgatói utasítás tartalmából megállapítható, hogy az álláshelyek zárolására került sor, azokat nem szüntették meg. A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 60. § (1)-(3) bekezdése szerint csak az álláshely megszüntetés minősül létszámcsökkentésnek.
Az annak megállapítására irányuló felperesi kérelem kapcsán, hogy a közalkalmazotti jogviszonya 2008. szeptember 1-jétől megszakítás nélkül folytatódott, az eljárt bíróságok a Pp. 3. § (3) bekezdésébe ütköző módon nem tájékoztatták a feleket a bizonyítandó kérdésekről, a bizonyítási kötelezettségről. Az elsőfokú bíróság indokolás nélkül mellőzte B. T. tanúkénti meghallgatását, aki a továbbfoglalkoztatásra vonatkozó egyeztetést a felperessel lefolytatta.
A felperes az elsőfokú eljárásban okiratokkal, valamint a közalkalmazotti tanács elnökének tanúvallomásával bizonyította, hogy az alperes változatlan munkavégzési feltételekkel közalkalmazottként foglalkoztatta tovább. Tévedett a másodfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a felperesnek kell bizonyítania azt, hogy a foglalkoztatására közalkalmazotti jogviszonyban került sor.
Tévedtek a perben eljárt bíróságok akkor is, amikor a személyiségi jog sérelme körében kárnak csak a bizonyított vagyoni hátrány bekövetkezését ítélték meg. A felperes valósnál idősebb életkorára történő utalás sértette a felperes jóhírnevét.
Az alperes magatartása az Mt. 4. § (2) bekezdésébe ütköző nem rendeltetésszerű joggyakorlást valósított meg, amennyiben a munkaórában történő részmunkaidő meghatározása jogszerű volt ugyan, de a felperes kinevezési okmányában szereplő munkaidő meghatározással nem volt összevethető.
A periratokból megállapíthatóan az elsőfokú eljárásban több alkalommal változott a bírói tanács összetétele, a tárgyalások azonban erre tekintet nélkül kerültek megtartásra és ülnökként részt vett az eljárásban az alperes egyik munkavállalója is. Mindezek hozzájárulhattak a kereset elutasításához.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes már az elsőfokú eljárás során - az el nem bírált - 26. sorszámú jegyzőkönyv-kijavítási kérelmében sérelmezte a 2009. október 27-én megtartott tárgyalás jegyzőkönyvének tartalmával kapcsolatban, hogy "az ülnökök személyében az előző tárgyalás óta történt változást figyelmen kívül hagyja, és a vonatkozó tényeket valótlanul rögzíti".
A Pp. 144. §-a szerint ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács nem azokból a bírákból áll, akik a perben már korábban eljártak, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.
Az elsőfokú eljárásban a bíróság a fenti eljárási szabály megsértésével sem a 11., sem pedig a 17. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben nem rögzítette a tanácsváltozás tényét és nem került sor iratismertetésre sem. Az addigi eljárásban részt nem vevő ülnökök nem ismerhették meg a korábban keletkezett iratokat.
A 2009. október 27-én kelt jegyzőkönyv iratellenesen rögzíti, hogy az előző tárgyalás óta a tanács összetételében nem történt változás, ugyanis az egyik ülnök személye ismét változott. Ennek ellenére a Pp. 144. §-ában meghatározott módon iratismertetésre ismét nem került sor. A fentiek szerint a munkaügyi bíróság több esetben tartott úgy tárgyalást, hogy a tárgyaláson részt vevő ülnökök az eljárási szabálynak megfelelő módon nem ismerték az előzményi iratokat. Etekintetben helytállóan hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy ez a körülmény befolyásolhatta a kereseti kérelmének elbírálását, így lényeges eljárási szabálysértésnek minősül.
A Pp. 252. § (2) bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése.
A másodfokú bíróság ennek ellenére a fenti hivatalból is vizsgálandó körülményt figyelmen kívül hagyva hozta meg a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyó jogerős döntését.
A felperes a 2009. május 15-én érkezett 19. sorszámú beadványában megállapítási keresetet terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a foglalkoztatásra irányuló jelenlegi jogviszonya közalkalmazotti jogviszony, amely 2008. szeptember 1-jétől fennáll. Az eljárt bíróságok a felperesnek ezt a kérelmét nem tekintették önálló kereseti kérelemnek, a felmentési idő lejártát követő időszakkal csak a felmentés jogellenességének körében foglalkoztak. A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolásában a felperes felmentés utáni jogviszonyának a jellegével annyiban foglalkozott, hogy az mennyiben támasztja alá azt a felmentés jogellenességének bizonyítására szolgáló hivatkozást, amely szerint a felmentés után is volt lehetőség a felperes alperesnél történő további foglalkoztatására.
Helytállóan hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy e kereseti kérelme kapcsán a bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdésébe ütköző módon nem tájékoztatta a feleket a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, ennek megfelelően a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatására sem került sor.
Mindezekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a munkaügyi bíróságnak tisztáznia kell, hogy a felperes pontos kereseti kérelme mire irányul, amennyiben megállapítási keresetet is előterjeszt, vizsgálni kell azt is, hogy ennek a Pp. 123. §-ában írt feltételei fennállnak-e.
A kereseti kérelem tartalmának megfelelően a feleket a Pp. 3. § (3) bekezdése szerint tájékoztatni kell a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének a következményeiről.
Amennyiben az eljárás során a tanács összetétele megváltozik, úgy a Pp. 144. §-a szerint kell ismertetni a korábban keletkezett iratokat és az ismertetés megtörténtét a Pp. 117. §-ára tekintettel a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
Amennyiben a megismételt eljárásban az eljáró tanácsnak az alperes volt alkalmazottja is a tagja, úgy nyilatkoztatni kell a felperest az ezzel összefüggő kifogása kapcsán, hogy azt kizárási kérelemként [Pp. 23. § (1) bekezdés e) pont] terjeszti-e elő.
A Kúria a felülvizsgálati eljárás illetékét a Pp. 275. § (5) bekezdése alapján csak megállapította azzal, hogy annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság fog dönteni.
Budapest, 2012. december 17.
Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Gál Attila s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró
(Kúria, Mfv.I.10.853/2011.)