adozona.hu
BH+ 2012.12.529
BH+ 2012.12.529
A pirotechnikai termék a Robbanóanyagipari Biztonsági Szabályzat hatálya alá tartozik, az ilyen termékkel kapcsolatos valamennyi munkavégzésre irányadók a robbanás veszélyére tekintettel előírt munkavédelmi szabályok [1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 87. § (12) bekezdés, 2/1987. (II. 17.) IpM rendelet].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint 2006. június 14-én a felperes által üzemeltetett pirotechnikai termékeket tároló raktárban a leltározás ideje alatt nagy erejű robbanás történt, amely a raktár épületét megsemmisítette és a robbanás következtében négy személy meghalt. A balesettel összefüggésben az alperes munkavédelmi hatóság vizsgálatot folytatott.
Az alperes Felügyelőségének igazgatója határozatával az ellenőrzés során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatót 10 000 000 forint munkav...
BH+ 2012.12.529 A pirotechnikai termék a Robbanóanyagipari Biztonsági Szabályzat hatálya alá tartozik, az ilyen termékkel kapcsolatos valamennyi munkavégzésre irányadók a robbanás veszélyére tekintettel előírt munkavédelmi szabályok [1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 87. § (12) bekezdés, 2/1987. (II. 17.) IpM rendelet].
Az irányadó tényállás szerint 2006. június 14-én a felperes által üzemeltetett pirotechnikai termékeket tároló raktárban a leltározás ideje alatt nagy erejű robbanás történt, amely a raktár épületét megsemmisítette és a robbanás következtében négy személy meghalt. A balesettel összefüggésben az alperes munkavédelmi hatóság vizsgálatot folytatott.Az alperes Felügyelőségének igazgatója határozatával az ellenőrzés során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatót 10 000 000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta, és az ügyben felmerült szakértői díj megfizetésére kötelezte.
A határozat indokolása szerint a felperes eljárása során megszegte a 2/1987. (II. 17.) IPM rendelettel hatályba léptetett Robbanóanyagipari Biztonsági Szabályzat (RBSZ) 88. §-ába és 89. §-ába foglalt kötelezettségét. A raktárban túlnyomórészt nagy szikraérzékenységű pirotechnikai termékeket tároltak, s a dolgozók saját ruhájukban végezték munkájukat, amely sem a pirotechnikai eszközök raktárhelyiségében való tartózkodásra, sem az ottani munkavégzésre nem felelt meg, az elektrosztatikus feltöltődéshez vezethetett. A raktárhelyiség padozata aszfaltrétegből készült, amely szigetelőnek minősül, ennek alapján nem töltötte be a vezetőképes padló funkcióját és az elektrosztatikus feltöltés levezetésére nem volt lehetőség. Ily módon a felperes megsértette az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. § (2) és (3) bekezdéseit, 40. § (1) bekezdését, 42. § b) pontját, továbbá az 54. § (7) bekezdésének b) pontját.
A határozat bírságnövelő tényezőként értékelte, hogy a robbanás következtében négy személy meghalt, a munkáltató az egyéni védőeszköz juttatások rendjét nem foglalta írásba, két személy nem részesült munkavédelmi oktatásban, illetve munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, a munkavállalók nem tartották be a pirotechnikai anyagraktárak technológiai utasítását, a kockázatelemzés nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, a nagy erejű robbanás és a lökőhullám következtében az ipartelepen és a környező lakóövezetben tartózkodó személyek is veszélyeztetettek voltak, illetve egyéb hiányosságok is megállapításra kerültek.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú hatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A hatóság nem tartotta megalapozottnak a felperes eljárási kifogását, és érdemben helytállónak találta az elsőfokú határozatot.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte.
Álláspontja szerint az első, illetve másodfokon eljárt hatóságok tisztázatlan tényállásra alapítva hozták meg határozataikat, és ezekben olyan jogszabályhelyekre hivatkoztak, amelyek nem vonatkoztak a felperesi tényállásra.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem történt olyan eljárási szabálytalanság, amely az ügy érdemi elbírálása kihatott, a munkavédelmi bírságot nem a baleset bekövetkezéséért állapította meg a hatóság, a határozat azon alapult, hogy veszélyhelyzet állt fenn, amikor a munkavállalók számára az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet nem biztosították.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes másodfokú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezte. Megállapította, hogy a felek között elsődlegesen az volt vitás, hogy a felperes mely jogszabály alapján volt köteles végezni tevékenységét. Az alperesi határozatok a vizsgálat időszakában hatályban volt RBSZ-en alapultak, amely jogszabály 88. és 89. §-a előírja, hogy a munkáltatónak a robbanóanyagokkal történő munkavégzés során milyen körülményeket kell a munkavállalók részére biztosítani. Az alperes határozatában elsődlegesen e rendelkezések figyelmen kívül hagyását rótta a felperes terhére. A felperesi álláspont szerint a munkáltató tevékenységét nem az RBSZ., hanem a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet alapján volt köteles végezni. A perbeli raktárban a felperes nem robbanóanyagot, hanem pirotechnikai készterméket tárolt, és a kormányrendelet nem tette kötelezővé a elektrosztatikusan nem töltődő ruházat viselését, eszközök használatát. A bíróság a fenti jogszabályok értelmezése során figyelemmel volt a peres iratok között megtalálható szakértői véleményekre, illetve az adott ügy kapcsán indult büntetőeljárás során készült jegyzőkönyvek tartalmára és a meghozott ítéletre is, és ez alapján állapította meg, hogy a felperesi tevékenységre a 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet volt az irányadó.
A perben meghallgatott tanú akként nyilatkozott, hogy bár a raktár vonatkozásában rendelkezett engedéllyel robbanóanyag tárolására, ott ténylegesen nem helyeztek el robbanóanyagot, csak pirotechnikai termékeket. A kormányrendelet külön fejezete foglalkozik a pirotechnikai termékek tárolásának engedélyezésével, és ezen termékek tárolási előírásait annak 4. számú melléklete tartalmazza. A kormányrendelet 11. §-a (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a pirotechnikai termék gyártása, tárolása és megsemmisítése során kell a külön jogszabállyal kiadott RBSZ szabályait alkalmazni. A bíróság értelmezése szerint ezért az RBSZ a pirotechnikai termékek gyártására és a gyártással összefüggésben az alapanyagok tárolására és megsemmisítésére vonatkozott. Álláspontja szerint ezt támasztja alá az is, hogy az RBSZ hatálya alá a robbanóanyag és a robbanóanyagot tartalmazó termék gyártása és a gyártáshoz kapcsolódó kutatási kísérleti-vizsgálati, megsemmisítési tárolási, szállítási és egyéb tevékenység tartozik.
Mivel az alperes a felperes felelősségét az RBSZ alapján vizsgálta és állapította meg, határozatát a bíróság hatályon kívül helyezte és előírta, hogy a megismételt eljárásban azt kell megállapítania, hogy a felperes felelőssége a kormányrendelet alapján fennáll-e vagy sem.
Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és a felperes keresetét utasítsa el, másodlagosan pedig a hatályon kívül helyezést követően az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását indítványozta.
A kormányrendelet megalkotására a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés a) pontja alapján kapott felhatalmazás alapján került sor, a kormányrendeletben leírt hatósági feladatok a rendőrség feladat és hatáskörébe tartoznak. Annak szabályozási köre nem a munkaviszonyra, illetve a szervezett munkavégzésre irányult, a biztonsági követelmények műszaki biztonsági és nem munkavédelmi szempontból kerültek meghatározásra, az ott szabályozottak betartását nem a munkavédelmi hatóság ellenőrzi. Ennek megfelelően az alperes elsőfokú hatóságának a munkavédelmi ellenőrzés során nem feladata a kormányrendeletben előírtak betartásának ellenőrzése, és jogalkalmazása során ezt a szabályt nem alkalmazhatja.
Álláspontja szerint az ítélet indokolása a kormányrendelet 11. § (1) bekezdése vonatkozásában is pontatlan értelmezést adott. A bíróság értelmezése nem vette figyelembe a kormányrendelet 1. §-ában foglaltakat, illetve a jogszabály teljes szabályozását. Annak hatálya a polgári felhasználású pirotechnikai termékekre és azokkal kapcsolatos polgári célú pirotechnikai tevékenységekre, valamint hatósági felügyeletre terjed ki, amely nem azonos a munkavégzéssel.
Az RBSZ hatálya alá tartozik a "robbanóképes vagy a levegőtől elzártan is hevesen égő pirotechnikai termék (készítmény)". Az RBSZ hatálya nem kapcsolódik szükségszerűen a gyártási tevékenységhez. A robbanóképes pirotechnikai termékek a velük történő bármilyen munkavégzés során veszélyes anyagként vannak jelen, és robbanás veszélye nemcsak a gyártás során keletkezik, hanem a robbanóanyaggal végzett valamennyi munka alkalmával. Munkavédelmi szempontból a pirotechnikai termék (készítmény) veszélyes anyag, a munkahelyen fennálló robbanás veszélye pedig a munkáltató számára munkavédelmi kötelezettséget jelent. Ilyen kötelezettségeket állapít meg az ügyben alkalmazandó RBSZ is, amelyet munkavédelmi tárgyú Mt.</a> rendelet végrehajtására adtak ki.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint téved az alperes, amikor a pirotechnikai készterméket robbanóanyagnak tekinti, és annak tárolására a gyártására vonatkozó szabályokat kívánja alkalmazni. A felperesnek nem kellett a kormányrendelet alapján speciális védőruházatot biztosítani a munkát végző személyek számára, az a pirotechnikai termékkel kapcsolatos bizonyos szerelési munkálatok vonatkozásában kötelező, általában azonban nem. A robbanás bekövetkezte önmagában nem jelenti a munkavédelmi szabályok megsértését, a robbanás tényén túl a munkavédelmi szabályok megsértését is bizonyítani kell. A bíróság helyesen állapította meg, hogy a raktárban csak pirotechnikai termékek voltak, így annak a ténye, hogy a raktárban a meglévő engedély alapján lehetett volna tárolni robbanóanyagot is, nemcsak készterméket, önmagában nem alapozza meg az RBSZ alkalmazhatóságát.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az alperesi határozatok jogszerűségét felülvizsgáló munkaügyi bíróságnak a perben elsősorban abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes által végzett tevékenységre mely jogszabályi rendelkezések voltak az adott időszakban irányadóak. Helyesen hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy e kérdésben a bíróságnak a vizsgált jogszabályok teljes tartalmára figyelemmel kellett lennie, és nem mellőzhette azok rendszertani értelmezését sem.
A polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet hatálya annak 1. §-a szerint a polgári felhasználású pirotechnikai termékekre és azokkal kapcsolatos polgári célú pirotechnikai tevékenységre, valamint a hatósági felügyeletére terjed ki. Mivel a felperes tevékenysége során ilyen pirotechnikai termékeket raktározott, kezelt, e jogszabály hatálya nyilvánvalóan kiterjedt rá. A per során adat merült fel arra, hogy a megyei rendőr-főkapitányság képviseletében e szabály alapján végeztek rendszeresen hatósági ellenőrzést.
Osztotta a Kúria az alperes érvelését a vonatkozásban, hogy a kormányrendelet a pirotechnikai termékekkel kapcsolatos biztonsági követelményeket rögzíti az egészség, testi épség, illetve a természeti és épített környezet védelme érdekében, nem tartalmaz azonban rendelkezéseket a munkavédelem vonatkozásában, s a kormányrendelet szabályai betartását a munkavédelmi hatóság nem vizsgálja.
A Robbanóanyagipari Biztonsági Szabályzat kiadására a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet 2. §-a a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján került sor. Annak 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján a szabályzat hatálya alá tartozik a robbanóanyag és a robbanóanyagot tartalmazó termék. Az RBSZ mellékletének 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint robbanóanyagot tartalmazó terméknek tekintendő a robbanóképes vagy a levegőtől elzártan is hevesen égő pirotechnikai termék (készítmény). Az RBSZ a robbanóanyag fogalma alatt a robbanóanyagot és a robbanóanyagot tartalmazó terméket együtt érti, és a hatály kérdését nem szűkíti le a gyártási tevékenységre.
Osztotta a Kúria a felülvizsgálati kérelem azon álláspontját, mely szerint munkavédelmi szempontból a robbanóanyaggal történő munkavégzésnek van jelentősége, amely kapcsolódhat mind a gyártáshoz, mind az egyéb pirotechnikai termékkel történő munkavégzéshez. A robbanás veszélye nemcsak a gyártás során jelentkezhet, hanem a robbanóanyaggal végzett valamennyi munkavégzés során. Munkavédelmi szempontból a pirotechnikai termék (készítmény) - amely felrobbanthat - veszélyes anyag [Mvt. 87. § (12) bekezdés], a munkahelyi robbanás veszélye pedig a munkáltató számára fokozott munkavédelmi kötelezettséget jelent. Ilyen kötelezettséget tartalmaz a 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet felhatalmazása alapján annak végrehajtására kiadott RBSZ.
Mindezekből megállapítható, hogy a felperes tevékenységére a 2/1987. (II. 7.) IpM rendelettel közzétett robbanóanyagipari biztonsági szabályzatot is alkalmazni kell.
Ennek megfelelően a felperes tevékenységére mindkét jogszabály alkalmazandó, hiszen azok más-más védendő, szabályozandó kérdéskör tekintetében tartalmaznak szabályokat.
Ennek megfelelően a jogerős ítélet téves álláspontra helyezkedett, amikor kizárta a felperes tevékenysége vonatkozásában az RBSZ alkalmazását. A munkaügyi bíróság ítélete jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során a munkaügyi bíróságnak érdemben kell felülvizsgálnia a felperes kereseti kérelmét, s a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatását követően döntenie kell arról, hogy az alperes helyesen állapította-e meg a tényállást, és megfelelően értékelte-e a súlyosító és enyhítő körülményeket, és jogszerű határozatot hozott-e. (Kúria Mfv.II.10.437/2011.)