BH+ 2012.12.519

Annak eldöntése, hogy az ún. támogatási szerződésből erdő jogvita polgári pernek minősül-e, attól függ, hogy a jogvitát közigazgatási határozat megelőzte-e, illetve hogy a Ket. szabályai alapján közigazgatási határozat hozható-e [Ptk. 1. §, 2003. évi LXXXVI. tv. (továbbiakban: 2003. évi Szht.) 4. § (12) bek., 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 21. § (1) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes jogelődje a T. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola 2002-2004. között támogatási szerződéseket kötött szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett szervezetekkel. E szerződések alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezett szervezetek az alperesnek nyújtott fejlesztési támogatás összegével csökkentették a tárgyévben az államnak fizetendő szakképzési hozzájárulásuk összegét.
A támogatási szerződések teljesítését, a támogatások felhasználását és nyilvántartását, valamint...

BH+ 2012.12.519 Annak eldöntése, hogy az ún. támogatási szerződésből erdő jogvita polgári pernek minősül-e, attól függ, hogy a jogvitát közigazgatási határozat megelőzte-e, illetve hogy a Ket. szabályai alapján közigazgatási határozat hozható-e [Ptk. 1. §, 2003. évi LXXXVI. tv. (továbbiakban: 2003. évi Szht.) 4. § (12) bek., 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 21. § (1) bek.].
Az alperes jogelődje a T. Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola 2002-2004. között támogatási szerződéseket kötött szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett szervezetekkel. E szerződések alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezett szervezetek az alperesnek nyújtott fejlesztési támogatás összegével csökkentették a tárgyévben az államnak fizetendő szakképzési hozzájárulásuk összegét.
A támogatási szerződések teljesítését, a támogatások felhasználását és nyilvántartását, valamint a beszerzett eszközök meglétét a felperes megbízottjai 2006. június 21-én az alperes jogelődjénél helyszíni vizsgálat során ellenőrizték. Az erről készült jelentés azt állapította meg, hogy az alperes jogelődje az átvett támogatásokból összesen 238 884 827 Ft-ot nem szabályszerűen használt fel.
A felperes keresetében kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest 238 884 527 Ft és annak járulékai megfizetésére. Kereseti kérelmének jogcímét a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. december 31-éig hatályos 2001. évi LI. törvény (2001. évi Szht.) és a 2004. január 1-jétől hatályos, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (2003. évi Szht.) rendelkezéseire, valamint e törvények végrehajtásáról szóló OM és SzMM rendeletek szabályaira alapította.
Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta a felperes perbeli legitimációját arra hivatkozással, hogy a felperes nem igazolta a jogosultságát a jogszerűtlenül felhasznált fejlesztési támogatások visszakövetelésére. Álláspontja szerint a felperes által hivatkozott OM rendelet, illetve a 292/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályai sem jogosítják fel a felperest a fejlesztési támogatások visszakövetelésére.
Az alperes a kereset összegét nem vitatta, a támogatási összegek átvételét elismerte. Vitatta azonban azt, hogy a támogatásokat nem szabályszerűen használta volna fel. Elévülésre is hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megítélése szerint sem a 2001. évi, sem a 2003. évi Szht. és végrehajtási rendeletei nem adnak a felperes számára olyan jogosultságot, amely alapján a támogatás visszafizetésére irányuló igényt érvényesíthetne, ezért a perben a felperes kereshetőségi joga hiányzott.
A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. Megítélése szerint a felperes egy közigazgatási jogi normában meghatározott szankciót kívánt érvényesíteni az alperessel szemben a polgári jogi jogviták eldöntésére hatáskörrel rendelkező bíróság előtt indított peres eljárásban. A felperes által érvényesíteni kívánt követelés nem magánjogi jogviszonyból származott, a felek között ugyanis ilyen nem jött létre. A felperes jogelődje az alperes jogelődje által kötött fejlesztési támogatási szerződéseknek nem volt alanya, ezeket a szerződéseket a támogatásban részesített alperesi jogelőd a szakképzési hozzájárulásra kötelezettekkel kötötte. Mindezek alapján a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a közhatalmi feladatkörében eljáró felperesi jogelőd és a felperes az alperesi jogelődnél a szakképzési hozzájárulás felhasználásáról szóló jogszabályokban meghatározott rendelkezések megtartásának ellenőrzése céljából a hatósági ellenőrzési eljárás valamennyi fogalmi elemének megfelelő eljárást folytatott, a perben pedig a hatósági ellenőrzési eljárásban megállapított jogszabálysértés közigazgatási normában előírt szankcióit kívánta érvényesíteni. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló jogszabályok egyike sem biztosítja "a közigazgatási szerv alapkezelőnek azt a jogot, hogy a végrehajtási rendeletekben meghatározott közigazgatási szankciók bármelyikét bírói úton érvényesíthesse az ellenőrzött szervezettel szemben". A polgári jogi perekben eljáró bíróság hatáskörét ebben a perben a Ptk. 1. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdés második mondata sem teremti meg, ezért a pert a bíróság hatáskörének hiányában - a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára is figyelemmel - a Pp. 157. § a) pontja alapján megszüntette.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős permegszüntető végzés hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy nem minden költségvetési szerv minősül automatikusan közhatalmi jogkörrel rendelkező szervnek, vagy hatóságnak, a másodfokú bíróság jogszabályba ütköző módon állapította meg azt, hogy a felperes közhatalmi jogkörrel rendelkező szerv. A felperes nem hatóság, hatósági jogkörrel és eszközökkel nem rendelkezik, így határozathozatali joga sincs, ezért a jogszerűtlenül felhasznált támogatások jogszabályokban megállapított szankcióinak egyedül a polgári per keretei között tud érvényt szerezni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős permegszüntető végzés hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a felperes a jogellenesen felhasznált támogatási összegek visszakövetelése során közhatalmi funkciót látott el, ezért igényét a polgári per keretei között nem érvényesítheti.
A felülvizsgálati eljárásban a Kúriának - a felülvizsgálati kérelemben írtakra figyelemmel - abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az adott jogvita elbírálása a polgári bíróság hatáskörébe tartozik-e, és nem vizsgálhatta, hogy a felperest kereshetőségi jog megilleti-e, illetve a kereset megalapozott-e. A Kúria nem fogadta el a másodfokú bíróság végzésében kifejtett jogi álláspontot az alábbi indokokra tekintettel.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezik a közigazgatási eljárás általános szabályairól. E törvény jelen eljárásban alkalmazandó 12. § (3) bekezdése felsorolja, hogy a törvény alkalmazása során mely közigazgatási szerveket kell hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező szervnek tekinteni. Sem a felperes, sem annak jogelődje a Ket. 12. § (3) bekezdés a), b)</a>, c) pontjában írt felsorolásban nem szerepel. A d) pont úgy rendelkezik, hogy közigazgatási hatóságnak minősül a nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott olyan egyéb szervezet, köztestület, vagy személy is, amelyet (akit) törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet jogosított fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására. A 12. § (4) bekezdése kimondja, hogy ilyen esetben meg kell határozni azokat az ügyeket, amelyekben a Ket. rendelkezései az irányadóak.
A másodfokú bíróság nem mutatott rá sem törvény, sem kormányrendelet olyan rendelkezésére, amely alapján a felperest, illetve annak jogelődjét közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására jogosult személynek kellene tekinteni és döntésének meghozatalára a Ket. rendelkezései lennének az irányadók.
A Kúria állandó joggyakorlata értelmében (EBH 2010/2/2237, BH 2009/12/361.) annak eldöntése, hogy az ún. támogatási szerződésekből eredő jogviták polgári pernek és ezáltal a polgári ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozónak minősülnek-e, attól függ, hogy a jogvitát közigazgatási határozat meghozatala megelőzte-e, illetve hogy a Ket. szabályai alapján közigazgatási határozat hozható-e. Ez utóbbi esetben a közigazgatási határozatot a Ket.-ben szabályozott jogorvoslati eszközökkel, illetve a Pp. XX. fejezetében szabályozott, közigazgatási per keretei között kell elbírálni. Közigazgatási határozat hiányában nincs olyan jogszabályi lehetősége a támogatási szerződést megkötő vagy annak végrehajtására, ellenőrzésére jogszabály rendelkezése alapján köteles szervezetnek, hogy az esetleges szerződésszegés következményei körében hatékonyan felléphessen. A 31/2001. (IX. 14.) OM rendelet 15. §-a, valamint a 2003. évi Szht. 4. § (12) bekezdése és a 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 21. § (1) bekezdése alapján a felperes a szakképzési hozzájárulás nyilvántartására, beszedésére és ellenőrzésére jogosult. A perbeli támogatási szerződések megkötését nem előzte meg közigazgatási határozat, azok a szerződő felek akaratautonómiáján alapulnak. A felperes az általa jogellenesen felhasználtnak tekintett szakképzési hozzájárulás tárgyában közigazgatási határozatot nem hozott, nem hozhatott arra való hatásköre hiányában. Ezért a perbeli követelés polgári jogi igénynek, polgári perben érvényesíthető követelésnek minősül a perben irányadó szabályozás mellett.
A másodfokú bíróság permegszüntető végzése nem felelt meg a jogszabályoknak, ezért azt a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdés első fordulata alkalmazásával hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem keretei között kell vizsgálnia az elsőfokú ítélet megalapozottságát, melynek keretében először a felperes kereshetőségi jogát kell vizsgálnia. (Kúria Pfv.VII.22.175/2011.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.