adozona.hu
BH+ 2012.11.486
BH+ 2012.11.486
A szakszervezet nem igényelheti, hogy az ellenőrzési tevékenysége során felmerült költségét a munkáltató megtérítse [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 28. § (1) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes szakszervezet keresetében a 2009. június 12-i és június 18-i munkaügyi ellenőrzés során felmerült költsége címén 82 340 forint megtérítésére kérte kötelezni az alperes munkáltatót.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság a jogvita elbírálására irányadó 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) rendelkezései alapján megállapította, hogy a törvény előírja a fegyveres szerv együttműködési kötelezettségét, felsorolja a szakszervezeti jogosultságok...
BH+ 2012.11.486 A szakszervezet nem igényelheti, hogy az ellenőrzési tevékenysége során felmerült költségét a munkáltató megtérítse [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 28. § (1) bekezdés].
A felperes szakszervezet keresetében a 2009. június 12-i és június 18-i munkaügyi ellenőrzés során felmerült költsége címén 82 340 forint megtérítésére kérte kötelezni az alperes munkáltatót.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság a jogvita elbírálására irányadó 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) rendelkezései alapján megállapította, hogy a törvény előírja a fegyveres szerv együttműködési kötelezettségét, felsorolja a szakszervezeti jogosultságokat, és részletesen kitér arra, hogy a fegyveres szervet milyen konkrét kötelezettségek terhelik a szakszervezettel való együttműködésre vonatkozóan. A jogszabály nem tesz említést a szakszervezeti ellenőrzés során felmerült költségek megfizetéséről, ezért jogszabályi kötelezés híján a felperes jogszerűen az ezzel kapcsolatban felmerülő költsége megtérítését az alperestől nem kérhette (Hszt. 28. §, 29. §, 32. §).
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az ítélet indokolása szerint a munkáltatónak a szakszervezettel szemben jogszabály által meghatározott kötelezettségeit nem lehet olyan kiterjesztő módon értelmezni, ahogyan azt felperes teszi. A szakszervezet ellenőrzési tevékenységével kapcsolatban felmerült "egyéb" költségek megfizetésére az alperes nem köteles.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú ítélet keresete szerinti megváltoztatását kérte.
Érvelése szerint a Hszt. - hasonlóan az Mt.</a>-hez - 28. § (1) bekezdésében előírja, hogy a fegyveres szerv köteles biztosítani az érdekképviseleti szerv működésének feltételeit. A szakszervezet a Hszt. 29. § (2) bekezdés alapján jogosult - többek között - tagjait a szolgálati viszonyt érintő körben a szervezeti egységgel szemben képviselni. A Hszt. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján a szervezeti egységnél minden olyan kérdésben jogosult tájékoztatást kérni, amely a hivatásos állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális, és kulturális érdekeivel kapcsolatos. Nincs arra vonatkozóan jogszabályi korlátozás, hogy a szakszervezet a működési körében felmerült milyen költségeit érvényesítheti a munkáltatóval szemben. Ezért nem lehet olyan jogkövetkeztetést levonni, hogy a munkahelyi ellenőrzéssel kapcsolatos költség nem minősül a szakszervezet jogszerű és céljainak megfelelő, törvényes működésével összefüggésben felmerült költségnek.
Az Mvt. 75. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdése alapján a munkáltató köteles biztosítani a munkavédelmi képviselő jogainak gyakorlásához szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai és anyagi feltételeket.
Mindebből következően a szakszervezet ellenőrzési jogosultságának gyakorlásával összefüggő valamennyi működési, anyagi és technikai feltételt biztosítania kell a munkáltatónak. Az ettől eltérő gyakorlat szűkítő jogértelmezést jelentene.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes az első-, és a másodfokú eljárásban a Munka törvénykönyve és a Munkavédelmi törvény rendelkezéseinek megjelölésével a keresete jogalapját kívánta azzal alátámasztani, hogy e törvények is a Hszt.-hez hasonlóan szabályozzák a működési költség megtérítésére vonatkozó munkáltatói kötelezettséget. Az eljáró bíróságok a Hszt.-nek a felperes által hivatkozott rendelkezéseit - az előbbiekkel összevetve - helyesen értelmezték, és helytálló jogkövetkeztetést vontak le a kereset megalapozatlanságára nézve.
A Hszt. 28. § (1) bekezdése előírja a munkáltató részére az érdekképviseleti szerv működési feltételeinek biztosítását. Erre nézve azonban külön nevesíti a munkáltatói kötelezettségeket. A működés feltételei között a helyiségek használatának biztosítására, a tájékoztatások, a felhívások, a tevékenységével kapcsolatos adatok közzétételének biztosítására vonatkozó kötelezettséget rögzíti. A működés költségeinek megtérítését azonban nem írja elő.
A Munkavédelmi törvénynek a munkavédelmi képviselővel kapcsolatos előírásait nem lehet a felperes vonatkozásában alkalmazni. Az Mvt. 70/A. § rendelkezéseiből ugyanis megállapítható, hogy a munkavédelmi képviselő nem azonos helyzetű az egyesületi törvény hatálya alá tartozó érdekképviseleti szervvel, a szakszervezettel. A jogai gyakorlásához szükséges feltételeket az Mvt. 75. § rendelkezései alapján a munkáltatónak kell biztosítani, a költségeinek fedezésére bevétellel (pl. tagdíj) nem rendelkezik.
Miután a felülvizsgálati kérelemben foglaltak jogszabálysértés megállapítására nem adtak alapot, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.178/2011.)