adozona.hu
AVI 2012.9.107
AVI 2012.9.107
A forgalmi értéket az illetékhatóság is megállapíthatja, ám ennek eredményét a fél keresetében vitássá teheti (1990. évi XCIII. tv. 70. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2003. április 14. napján "Tulajdonjog átruházási szerződés és szövetkezeti tagsági megállapodás" megnevezéssel szerződést kötött az F. Kft.-vel (a továbbiakban: Kft.) és az Q. Kereskedelmi Termelő- és Termeltető Rt.-vel (a továbbiakban: Rt.). A szerződés szerint a Kft. a 41602 hrsz.-ú, kivett üzem megjelölésű, 1087 m2 alapterületű ingatlan tulajdonát képező 657/1087-ed részét (amelynek még az Rt. az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosa) 2004. augusztus 31. napjáig a fel...
AVI 2012.9.107 A forgalmi értéket az illetékhatóság is megállapíthatja, ám ennek eredményét a fél keresetében vitássá teheti (1990. évi XCIII. tv. 70. §)
A felperes 2003. április 14. napján "Tulajdonjog átruházási szerződés és szövetkezeti tagsági megállapodás" megnevezéssel szerződést kötött az F. Kft.-vel (a továbbiakban: Kft.) és az Q. Kereskedelmi Termelő- és Termeltető Rt.-vel (a továbbiakban: Rt.). A szerződés szerint a Kft. a 41602 hrsz.-ú, kivett üzem megjelölésű, 1087 m2 alapterületű ingatlan tulajdonát képező 657/1087-ed részét (amelynek még az Rt. az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosa) 2004. augusztus 31. napjáig a felperes használatába adta. A Kft. és az Rt. e szerződéssel kötelezettséget vállaltak arra, hogy a használat lejárta után: 2004. szeptember 1. napjával, amennyiben a felperes fizetési kötelezettségeinek teljes egészében eleget tesz, a tulajdoni hányadot (vagyoni hozzájárulás jogcímen) a felperes kizárólagos tulajdonába adják. A tulajdonjog megszerzésének feltétele, hogy a Kft. és az Rt. a földhivatali bejegyzéshez szükséges hozzájárulói nyilatkozatot kiadja.A szerződést a Kerületek Földhivatalához illetékkiszabás céljából 2005. január 10. napján nyújtották be.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2007. február 1. napján - megismételt eljárásban - meghozott fizetési meghagyásával a felperest 37 760 000 Ft forgalmi érték, mint illetékalap után, 10%-os illetékkulcs alkalmazásával 3 779 000 Ft illeték, ezen belül 3 779 000 Ft illetékelőleg megfizetésére kötelezte. Indokolása szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 3. §-ának (1) bekezdés a) pontja, 68. §-ának (1) bekezdése, 69. §-a, 70. §-ának (1)-(3) bekezdései alapján a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok, és a felperes nyilatkozata alapján állapította meg.
A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. július 18. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében vitatta az ingatlan hatóság által megállapított forgalmi értékét és az illeték mértékét. Álláspontja szerint az elsőfokú szerv nem megfelelő összehasonlító adatokat alkalmazott, az ingatlanban folyamatosan végzett felújításokat, értéknövelő beruházásokat nem helytállóan értékelte, a meghatározott forgalmi érték az egész ingatlanra vonatkozik, továbbá a megismételt eljárás során sem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének, mert az ingatlan tulajdonviszonyait nem tisztázta.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az Itv. 3. §-ának (6) bekezdése, 102. §-ának (1) bekezdés e) pontja alapján a felperes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége a szerződés hatályának beálltakor: 2004. szeptember 1-jén, a tulajdonszerzésekor keletkezett, és az általa, mint bérlő által végzett beruházásokat a hatóságnak a forgalmi érték meghatározása során figyelembe kellett vennie, ugyanis amikor bérlőből tulajdonossá vált, a beruházások folytán már egy magasabb értékű ingatlanrész tulajdonjogát szerezte meg.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a hatóság a forgalmi értéket jogszerű eljárás során és megfelelő összegben határozta meg. A helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv pedig kétséget kizáróan tartalmazza, hogy a 37 760 000 Ft az ingatlan felperes által megszerzett 657/1087-ed tulajdoni hányadának a forgalmi értéke, és nem az egész ingatlané.
A felperesnek a tulajdoni viszonyokra vonatkozó keresete is megalapozatlan, ugyanis e kérdést a hatóság vizsgálta, továbbá a tulajdonátruházók tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelem elutasítása az ingatlan tulajdoni lapján nem található.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. Álláspontja szerint az ítélet az Itv. 3. §-ában, 70. §-ában és 102. §-ában foglaltakat sérti, a felperes lényegében fenntartotta és megismételte a keresetében foglaltakat.
Az alperes nyilatkozatában az ítélet hatályában fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 272. §-ának (1) bekezdésében, 275. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül bizonyítás felvétele nélkül. Ezért a felperes által előterjesztett érdemi előkészítő iratoknak a felülvizsgálati kérelmet kiegészítő részeit, és az azokhoz csatolt okirati bizonyítékokat nem vizsgálhatta, és az ingatlanügyi hatóságot további iratok megküldéséért nem kereshette meg.
Az Itv. 68. § (1) bekezdés alapján a vagyonszerzési illeték alapjául a forgalmi érték szolgál. Az Itv. 102. §-ának (1) bekezdés e) pontjában meghatározott forgalmi értéket az Itv. 70. §-ában foglaltak szerint a hatóság is megállapíthatja, amelynek eljárását és eredményét az ügyfél keresetében vitathatja.
A perben a felperes a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettsége ellenére a forgalmi értékre vonatkozóan szakértő kirendelését nem kérte, az elsőfokú bíróság pedig a közigazgatási eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárást, és az eredményeként meghozott alperesi döntést a kereseti kérelem keretei között, a perben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jogszerűnek minősítette.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Az elsőfokú bíróság értékelte a közigazgatási eljárás teljes anyagát, a felek perbeli nyilatkozatait, beadványaikat, ily módon a bizonyítékokat a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése alapján a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint elbírálva állapította meg az adóhatóság eljárásának jogszerűségét, és az annak eredményeként meghatározott forgalmi értéknek a megfelelősségét.
Jogszabálysértést a megállapított tényállás iratellenessége, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat, ilyen jogsértést azonban a felülvizsgálati kérelem alapján a Legfelsőbb Bíróság nem állapított meg.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 221. §-ának (1) bekezdése szerint ítéletében részletesen megindokolta, miszerint az adóhatóság által meghatározott forgalmi értéket a felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a perben megcáfolni nem tudta. A felperes érvelése a felülvizsgálati eljárásban lényegében a bizonyítékok ismételt egybevetésére, felülmérlegelésére irányult, amire a Legfelsőbb Bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége.
Iratszerűen rögzítette az elsőfokú bíróság ítéletében, hogy a forgalmi érték megállapításáról készített, a közigazgatási iratok között megtalálható jegyzőkönyv szerint is a hatóság által meghatározott forgalmi érték csak az ingatlan 657/1087-ed részére vonatkozott.
Az elsőfokú hatóság a felperest az Itv. 77/A. §-ában foglaltak alapján illetékelőleg megfizetésére kötelezte. E jogszabályhelyben foglalt rendelkezések szerint az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vagyonszerző tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba még nem nyert bejegyzést (mert az eladó a tulajdonjogát fenntartotta). Az adóhatóságnak ezért nem volt feladata (a földhivatal helyett) a perbeli ingatlanra vonatkozó jogszerzések láncolatát vizsgálni, az alperes pedig határozatában, a meghozatalát megelőzően egy héttel kiadott tulajdoni lap másolatból tényszerűen rögzítette, hogy az ingatlan-nyilvántartásban az Rt. tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmének elutasítása széljegyként nem szerepelt. A felperesnek pedig az állami adóhatóság a megfizetett illetékelőleget 30 napon belül hivatalból visszatéríti, ha az illeték-visszatérítés feltételei fennállnak.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. I. 35.359/2008.)