adozona.hu
BH+ 2012.9.396
BH+ 2012.9.396
A szakszervezeti kifogás tárgyában tartott egyeztetésnek a kifogást benyújtó szakszervezet és a munkáltató között kell megtörténnie. Ezért nem sért jogszabályt a munkáltató, ha az érintett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatban megelőzően lefolytatott egyeztetésen részt vett más szakszervezeteket a kifogás egyeztetésére nem hívta meg [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 23. § (4) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett munkáltató az üzemanyag megtakarítás kifizetésének szabályzatáról szóló vezérigazgatói utasítás hatályon kívül helyezése tárgyában 2009. november 23-án és 2009. december 1-jén folytatott konzultációt a kérelmező szakszervezettel, az Üzemi Tanáccsal és a L. Egyesült Szakszervezettel.
A kérelmező 2009. december 6-án az Mt. 23. § (2) bekezdésére hivatkozva szakszervezeti kifogást nyújtott be a kérelmezetthez. Ebben kifogásolta a konzultációra szánt időtartam rövidségét, kevesellte...
BH+ 2012.9.396 A szakszervezeti kifogás tárgyában tartott egyeztetésnek a kifogást benyújtó szakszervezet és a munkáltató között kell megtörténnie. Ezért nem sért jogszabályt a munkáltató, ha az érintett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatban megelőzően lefolytatott egyeztetésen részt vett más szakszervezeteket a kifogás egyeztetésére nem hívta meg [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 23. § (4) bekezdés].
A kérelmezett munkáltató az üzemanyag megtakarítás kifizetésének szabályzatáról szóló vezérigazgatói utasítás hatályon kívül helyezése tárgyában 2009. november 23-án és 2009. december 1-jén folytatott konzultációt a kérelmező szakszervezettel, az Üzemi Tanáccsal és a L. Egyesült Szakszervezettel.A kérelmező 2009. december 6-án az Mt. 23. § (2) bekezdésére hivatkozva szakszervezeti kifogást nyújtott be a kérelmezetthez. Ebben kifogásolta a konzultációra szánt időtartam rövidségét, kevesellte az üggyel kapcsolatos háttéranyag mennyiségét, és sérelmezte, hogy hatástanulmányt nem kapott. Erre figyelemmel a konzultáció folytatását, további tárgyalások megtartására időpontjavaslatot, továbbá részletes háttéranyag és hatástanulmány biztosítását kérte.
A munkáltató 2009. december 9-én tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy a kifogásban foglaltakkal nem ért egyet. Az egyeztető tárgyalásra 2009. december 10-én került sor, amely nem járt eredménnyel. Erről a munkáltató 2009. december 16-án tájékoztatta a kérelmezőt.
A kérelmező a 2009. december 21-én benyújtott kérelmében kérte annak megállapítását, hogy a kérelmezett nem folytatta le jogszerűen a konzultációt, ezért a bíróság kötelezze a kérelmezőt a szabályszerű konzultációra, amelybe a nála működő valamennyi szakszervezetet, valamint az Üzemi Tanácsot is vonja be. Állapítsa meg a kérelmezett jogsértését figyelemmel arra, hogy a legutóbbi egyeztetésből a L. Egyesült Szakszervezetet és a R. Ü. D. Szakszervezetét, valamint az Üzemi Tanácsot kihagyták. Kérte a kérelmezett arra való kötelezését, hogy valamennyi szakszervezettel és Üzemi Tanáccsal véleményeztesse a tervezett intézkedését, és bocsásson rendelkezésre minden vonatkozó meglévő adatot, ideértve a hatástanulmányt is. Kérte az üzemanyag-megtakarítás megvonásáról szóló intézkedés felfüggesztését.
A munkaügyi bíróság végzésével a kérelmező kérelmét elutasította.
Megállapította, hogy a kérelmező az Mt. 21. § (2) bekezdése, és a 65. § (3) bekezdés a) pontja alapján 2009. november 23-án és december 1-jén konzultációt tartott, ahol részletesen megvitatták a tervezett intézkedést. A két konzultáció között a munkáltató a konzultációban résztvevők rendelkezésére bocsátotta az üzemanyag-megtakarításban részesülő munkavállalói csoportok létszámadatait, és az e címen kifizetett összegekről szóló kimutatást. Az első konzultáció 45 percig, míg a második konzultáció 1 óra 14 percen át tartott.
A munkaügyi bíróság a becsatolt emlékeztetőkből megállapította, hogy a konzultációk során érdemben vitatták meg a tervezett intézkedést, az érdekképviseletek az álláspontjukat kifejthették. A munkáltató a résztvevőknek biztosította az üggyel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat, dokumentumokat. Már a konzultáció során is akként nyilatkozott, hogy az ügyben nem készített előzetes hatástanulmányokat, de az intézkedés jövőbeni hatásairól tájékoztatta a résztvevőket. A kérelmező ezen túl konkrétan nem jelölte meg, hogy milyen egyéb adat, dokumentum átadását kéri.
A konzultáció időtartamára nézve az Mt.</a> nem tartalmaz rendelkezéseket. A felvetett problémáról érdemi tárgyalás folyt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges adatokat a munkáltató átadta az érdekképviseleteknek, a szakszervezeti kifogás tehát nem alapos.
Az Mt. 23. § (4) bekezdés szerint az egyeztetést a szakszervezeti kifogást benyújtó érdekképviseleti szerv és a munkáltató között kell lefolytatni. Ennek megfelelően nem helytálló a kérelmező azzal kapcsolatos kifogása, hogy ezen egyeztetésre a kérelmezett nem hívta meg a többi szakszervezetet, és az Üzemi Tanácsot.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyes indokai alapján helybenhagyta.
A kérelmező fellebbezésével kapcsolatban kiemelte, hogy a konzultáció és az egyeztetés terén a kérelmezett terhére eljárási szabálysértés nem volt megállapítható. A kérelmező iratellenesen hivatkozott arra, hogy az eljárásba a kérelmezett nem vonta be az Üzemi Tanácsot. A konzultációs jegyzőkönyvek, a csatolt jelenléti ívek tanúsága szerint a megbeszéléseken az Üzemi Tanács több tagja is részt vett.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint alaptalanul sérelmezte a kérelmező a L. Egyesült Szakszervezet és a R. Ü. D. Szakszervezetének egyeztetésből történő kimaradását, mert ezt az érintett mellőzött szakszervezetek sérelmezhették volna. A kérelmező nem igazolta, hogy az eljárásban részt nem vett szakszervezetek meghatalmazottjaként járt el.
A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és a kérelmének megfelelő új határozat meghozatalát.
Hivatkozása szerint a másodfokú bíróság jogszabályt sértett, mert a döntésében figyelmen kívül hagyta, hogy a munkáltató az Mt. 21. §-ának (2) bekezdésében, valamint az Mt. 65. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak ellenére a véleményezésből és az egyeztetésből a legutolsó alkalommal kihagyta a L. Egyesült Szakszervezet és a R. Ü. D. Szakszervezetét, valamint az Üzemi Tanácsot, és nem véleményeztette velük egyeztetés útján a vezérigazgatói utasításban foglalt üzemanyag-megtakarítás megvonására vonatkozó intézkedést, nem bocsátotta a rendelkezésükre valamennyi anyagot (ideértve a hatástanulmányt is), és erről nem készített jelenléti ívet, és nem vett fel jegyzőkönyvet.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozott az Mt. 21. § (2) bekezdésének és a 65. § (3) bekezdés a) pontjának megsértésére.
Az eljáró bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a munkáltató az üzemanyag-megtakarítás kifizetésének szabályzatáról szóló vezérigazgatói utasítás hatályon kívül helyezése előtt a döntésének tervezetéről egyeztetést kezdeményezett a munkáltatónál működő szakszervezetekkel és az Üzemi Tanáccsal. A kérelmező, valamint a L. Egyesült Szakszervezet és az Üzemi Tanács visszajelzése folytán a konzultációkat ezen érdekképviseleti szervekkel tartotta meg.
A konzultáció érdemben zajlott, az ügy eldöntése szempontjából lényeges szempontokat a rendelkezésre álló adatok alapján a felek az emlékeztetők tanúsága szerint megvitatták. Az adatokat az iratok tanúsága szerint a munkáltató minden érintett részére megküldte. Az emlékeztető tartalmazza, hogy a kérelmezett által hiányolt hatástanulmány nem készült, így azt nem tudta a kérelmezett a rendelkezésére bocsátani.
Minderre tekintettel helytállóan állapították meg az eljáró bíróságok, hogy a kérelmező által benyújtott kifogás alaptalan.
Az Mt. 23. § (4) bekezdés helytálló értelmezésével rögzítették azt is a bíróságok, hogy az egyeztetésnek a szakszervezeti kifogást benyújtó érdekképviseleti szerv és munkáltató között kell megtörténnie, így nem sértett jogszabályt a munkáltató, amikor az egyeztetésre csak a kifogást benyújtó kérelmezőt hívta meg. E sérelmes intézkedéssel szemben pedig - a jogerős végzés helyes érvelése szerint a bírói gyakorlat alapján - jogvitát csak az érintett, egyeztetésből kimaradt érdekképviseleti szervek indíthattak volna.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Mt. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.940/2010.)