adozona.hu
BH+ 2012.9.389
BH+ 2012.9.389
A lakásszövetkezet közgyűlési határozata érvényességének megítélésénél nem irányadóak a Ptk.-nak a szerződés semmisségére vonatkozó rendelkezései [Ptk. 234. § (1) bek., 2004. évi CXV. tv. (továbbiakban: Lsztv.) 9. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az elsőfokú bíróság jogerős részítélete szerint jelen per felperese 2007. március 1-je óta tagja az alperesi lakásszövetkezetnek.
A felperes 2007. július 10-én benyújtott keresetkiegészítés elnevezésű beadványában többek között a 2007. május 7. napján megtartott közgyűlésen hozott közgyűlési határozat, illetve az ott elfogadott alapszabály módosítás érvénytelenségének megállapítását kérte. A peres eljárás során 200...
BH+ 2012.9.389 A lakásszövetkezet közgyűlési határozata érvényességének megítélésénél nem irányadóak a Ptk.-nak a szerződés semmisségére vonatkozó rendelkezései [Ptk. 234. § (1) bek., 2004. évi CXV. tv. (továbbiakban: Lsztv.) 9. § (2) bek.].
A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az elsőfokú bíróság jogerős részítélete szerint jelen per felperese 2007. március 1-je óta tagja az alperesi lakásszövetkezetnek.A felperes 2007. július 10-én benyújtott keresetkiegészítés elnevezésű beadványában többek között a 2007. május 7. napján megtartott közgyűlésen hozott közgyűlési határozat, illetve az ott elfogadott alapszabály módosítás érvénytelenségének megállapítását kérte. A peres eljárás során 2008. február 15-én, április 30-án és szeptember 19-én további ott megjelölt okokra hivatkozott keresetének alátámasztására.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az ítélőtábla ítéletében a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A perköltségre vonatkozó rendelkezését megváltoztatta és a felperes által fizetendő perköltséget leszállította. Ítéletében többek között kifejtette, a felperes 2007. szeptember végén a módosított alapszabályt átvette, így ettől az időponttól az közöltnek tekintendő a kereset előterjesztésére rendelkezésre álló jogvesztő határidő pedig 2007 novemberében lejárt. Az azt követően előterjesztett olyan új indokok, melyre a felperes hivatkozott, a jogvesztő határidő leteltére tekintettel érdemben már nem voltak vizsgálhatók. Egyebek mellett kifejtette, hogy a közgyűlésen készült jegyzőkönyv formai hibája (az egyik hitelesítő tag a közgyűlés lezárása előtt eltávozott), alaki hiányosság, mely nem eredményezi a meghozott határozat érvénytelenségét.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az 1/2007. számú határozat érvénytelenségének megállapítását, másodlagosan a perben eljárt bíróságok ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.
Kifejtette, álláspontja szerint a 2007. május 7-i megismételt közgyűlésen hozott 1/2007. számú határozat érvénytelen. A közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítőként aláíró egyik személy T. S. a közgyűlés befejezését megelőzően eltávozott a közgyűlésről, így a jegyzőkönyv hitelesítésére nem volt jogosult. Ez súlyos, orvosolhatatlan hiányosság, mely a közgyűlésen hozott határozatot érvénytelenné teszi, figyelemmel arra is, hogy a közhiteles cégnyilvántartás egyik "alapdokumentuma" a fenti jegyzőkönyv.
A felperes hivatkozott arra is, hogy a társasági jog területén mind a jogirodalom (Komplex Kiadó által kiadott, A gazdasági társaságok nagy kézikönyve 7147 szócikk, mind a bírói gyakorlat (Legfelsőbb Bíróság Cgf.VII.30.528/1994. számú döntés) azt támasztja alá, hogy semmisséget eredményező hiba az, ha a közgyűlési jegyzőkönyvet nem megfelelő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.
A határozat semmisségét eredményezi a felperes álláspontja szerint, hogy szemben a 2004. évi CXV. törvény (Lsztv.) 4. § (5) bekezdésében írtakkal, az Alapszabály módosításáról határozó közgyűlési jegyzőkönyv nincs közokiratba foglalva, illetve nincs ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva, holott csak ilyen alakiságoknak megfelelő okirat alapján kerülhet a cégbírósági bejegyzésre sor.
A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a szerződés semmisségét a bíróságnak olyan okból is meg kell állapítania, melyre a felek nem hivatkoztak, de a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a semmisség egyértelműen megállapítható.
Felperes álláspontja szerint a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a közgyűlést arra jogosult személy hívta-e össze. A perben egyértelműen bizonyítást nyert, a cégiratokból is megállapítható, hogy a közgyűlést nem arra jogosult személy hívta össze. Az alperes képviseletében elnökként olyan személy járt el, akinek képviseleti joga 2003. március 9-én megszűnt, négy éven keresztül nem állt fenn, és csak 2007-ben került ismételten a cégjegyzékbe bejegyzésre.
A felperes kifejtette, a Pp. 121. §-a (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal, illetve a 4/2003./PJE határozatban írtakkal ellentétesen jutott arra a következtetésre a másodfokú bíróság, miszerint a keresetindításra előírt jogvesztő határidő egyben azt is jelenti, hogy e határidőn belül a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését megalapozó valamennyi okot, indokot meg kell jelölni.
Felperes álláspontja szerint iratellenes megállapítás, hogy 2007 szeptemberében a felperes részére kézbesítésre került a közgyűlési határozat. Az alperes nem a 2007. szeptember 13-i, hanem csak a 2008. március 17-i beadványához csatolhatta a 2007. május 7-i közgyűlés jegyzőkönyvét, ami azonban a felperes részére nem került kézbesítésre. Az alperes a felperes álláspontja szerint csak 2010. augusztusi beadványához csatolta a 2007. május 7-i közgyűlési jegyzőkönyvet, melynek átvételétől számítandó, a kereset előterjesztésére rendelkezésre álló 60 napos jogvesztő határidő. A felperes hangsúlyozta, az Lsztv. a közgyűlési határozat kézbesítését írja elő, amelytől számítódik a megtámadási határidő és nem az alapszabály megküldésétől.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek.
A közgyűlési határozat meghozatalakor hatályos Lsztv. 9. § (2) bekezdése szerint az arra jogosult a határozat közlésétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kérhette a határozat felülvizsgálatát. A felperes 2007. július 5-én kelt és július 10-én a bírósághoz érkezett keresetkiegészítésében kérte annak megállapítását, hogy a 2007. május 7-én hozott közgyűlési határozat és az elfogadott alapszabály módosítás érvénytelen. E beadványában már jelezte, hogy az elfogadott egységes szerkezetű alapszabályt nem kapta kézhez. A felperes 2007. szeptember 13-án csatolta a 2007. május 7-én kelt egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvet, melyen a cégbíróság záradéka is szerepel. A perben csatolásra került a felperes 2007. július 13-án kelt keresete is, melyben kérte, hogy a Fővárosi Bíróság a 2007. május 7. napján közgyűlésen meghozott határozat alapján született változásbejegyzést elrendelő végzését helyezze hatályon kívül, az alapszabály módosítás érvénytelenségét, vagy létre nem jöttét állapítsa meg.
A Kúria rámutat arra, hogy bár nem vitásan a hivatkozott Lsztv. rendelkezés a határozat közlésétől számítja a 60 napos jogvesztő határidőt, olyan tényállások esetén, amikor a perindításra jogosult más forrásból, nem a lakásszövetkezettől, hiteltérdemlő tudomást szerez a határozatról, a jegyzőkönyvet kézhez kapja, helytelen a határozat megtámadásának kezdő időpontját az alperes közlésétől számítani. A felperes álláspontjának elfogadása egyébként azt jelentené, hogy a felperes a keresetét mindaddig, amíg az alperes a határozatot nem kézbesítette számára, nem terjesztheti elő. A jóhiszemű pervitel és a jogok jóhiszemű gyakorlása elvével a felperes álláspontja nem egyeztethető össze.
Vitathatatlan tényként állapítható meg, hogy a felperes az adott tényállás mellett akkor szerzett tudomást a közgyűlési határozat tartalmáról, mégpedig hitelt érdemlő forrásból, amikor a cégbíróságtól beszerezte 2007 szeptemberében a közgyűlési jegyzőkönyvet és az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt. A másodfokú bíróság a Kúria megítélése szerint helyesen mutatott rá, - figyelemmel az Lsztv.-ben meghatározott jogvesztő keresetindítási határidőre - hogy a jogvesztő határidőn belül meg kell jelölni mindazon okokat, amelyek miatt a felperes a határozat érvénytelenségének megállapítását kéri. A határidő letelte után új okokra nem hivatkozhat, ez azonban nem zárja ki, hogy a jogvesztő határidőn belül előadott okok tekintetében érvelését kiegészítse, érvelése alátámasztására bizonyítékokat csatoljon. Ellenkező jogértelmezés mellett a jogvesztő határidő értelmét vesztené.
A Kúria tehát elfogadta a másodfokú bíróság álláspontját a tekintetben, hogy úgy kell tekinteni, miszerint 2007 szeptemberében a felperes már a közgyűlési határozatot, az alapszabály módosítást ismerte, így november közepén a jogvesztő határidő eltelt, a perben eljárt bíróságoknak pedig csak olyan okokból lehetett a határozat érvénytelenségét vizsgálni, melyre addig a felperes hivatkozott.
A felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a bíróságoknak a Kúria gyakorlata értelmében a szerződés semmisségét meghatározott esetekben hivatalból is észlelniük kell. E vonatkozásban a Kúria arra mutat rá, hogy a közgyűlési határozat nem szerződés, így a közgyűlési határozatokra a Ptk.-nak a semmisségre vonatkozó rendelkezései nem irányadóak, így pl. nem irányadó az a Ptk.-ban szereplő rendelkezés, miszerint a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni. A közgyűlési határozat az Lsztv.-ben meghatározott jogvesztő határidőn belül támadható meg és a határozat érvénytelensége csak abban a körben vizsgálható, melyre a felperes kereseti kérelme vonatkozott.
A felperes a 60 napos jogvesztő határidőn belül arra hivatkozással is kérte a határozat érvénytelenségének megállapítását (felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott erre), hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott T. S. a közgyűlés befejezése előtt eltávozott, így nem volt jogosult a jegyzőkönyv hitelesítésére, másrészt a hitelesítésre nem május 7-én került sor, mint ahogy az a jegyzőkönyvben szerepel. A Kúria egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy T. S. idő előtti távozása a közgyűlésről önmagában nem teszi a közgyűlési határozatot jogszabálysértővé. A bírói gyakorlat a felperes által hivatkozott Legfelsőbb Bíróság Cgf.VII.30.528/1994. számú határozata, illetve az abban hivatkozott Legfelsőbb Bíróság Cgf.II.30.003/1993/2. számú határozat is nem a felperes álláspontját támasztja alá. Ezekben a döntésekben az került kifejtésre, hogy részvénytársaság esetén, ha nem részvényest választanak meg a jegyzőkönyv hitelesítésére, az az őt megválasztó határozaton kívül a közgyűlés által hozott határozatokat nem teszi érvénytelenné. Más lenne a felvetett kérdés megítélése, ha a felperes arra is hivatkozott volna, illetve bizonyította volna, hogy a jegyzőkönyv nem felel meg a közgyűlésen elhangzottaknak, ilyen hivatkozása azonban a felperesnek nem volt. Önmagában tehát az, hogy a jegyzőkönyvet aláíró négy személy közül egy a közgyűlés befejezése előtt eltávozott, a hozott határozatot nem teszi érvénytelenné. Az pedig, hogy a jegyzőkönyv hitelesítő a jegyzőkönyvet mikor írta alá, nem volt a peres eljárás tárgya, erre a felperes a 60 napos jogvesztő határidőn belül nem hivatkozott.
A felperes felülvizsgálati kérelmében azt is sérelmezte, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv nincs közokiratba foglalva, illetve ellenjegyzéssel ellátva. E vonatkozásban a Kúria rögzíti, hogy erre a felperes a peres eljárás során ugyancsak nem hivatkozott sem a 60 napos jogvesztő határidőn belül, sem azon túl. A közgyűlési határozat tekintetében pedig a szerződés semmisségével összefüggően kialakult joggyakorlat a korábban kifejtettek szerint nem irányadó.
A már kifejtettek szerint a Kúria nem fogadta el a felperesnek azt az álláspontját sem, a perben eljárt bíróságoknak hivatalból kellett volna vizsgálniuk, hogy arra jogosult személy hívta-e össze a közgyűlést. A felperesnek kellett volna erre a 60 napos jogvesztő határidőn belül hivatkoznia.
Végül a Kúria hangsúlyozza, jelen eljárásnak nem volt tárgya és nem volt vizsgálandó, hogy a cégbíróság milyen alakiságoknak megfelelő okirat alapján jegyezhet be a cégjegyzékbe cégjegyzéki adatokat. A Kúria egyébként rögzíti, hogy az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályon ügyvédi ellenjegyzés található.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Kúria Pfv.IX.21.883/2011.)