EH 2012.07.M3

Költségvetési szerv részére a foglalkoztatáshoz nyújtott támogatásról szóló szerződés megkötésének időpontja nem határozza meg az érintett munkavállalók jogviszonyának kezdetét. A munkaviszony munkajogi szabály szerinti kezdő napja alapján kiszabott munkaügyi bírság nem jogszabálysértő [Mt. 76. § (1) bekezdés, 2003. évi XCII. tv. (Art.) 16. § (4), (7) bekezdés].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperesi jogelőd elsőfokú hatósága 2010. január 18-tól 2010. január 27-ig a felperes működési területén lévő településeken munkaügyi ellenőrzést végzett és azt állapította meg, hogy a felperes 65 fő munkavállaló munkaviszonyát késedelmesen jelentette be a Magyar Államkincstárhoz (MÁK). Ezért 2010. február 23-án kelt határozatával az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) és (7) bekezdésének megsértése miatt a felperest 1 400 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta....

EH 2012.07.M3 Költségvetési szerv részére a foglalkoztatáshoz nyújtott támogatásról szóló szerződés megkötésének időpontja nem határozza meg az érintett munkavállalók jogviszonyának kezdetét. A munkaviszony munkajogi szabály szerinti kezdő napja alapján kiszabott munkaügyi bírság nem jogszabálysértő [Mt. 76. § (1) bekezdés, 2003. évi XCII. tv. (Art.) 16. § (4), (7) bekezdés].
Az alperesi jogelőd elsőfokú hatósága 2010. január 18-tól 2010. január 27-ig a felperes működési területén lévő településeken munkaügyi ellenőrzést végzett és azt állapította meg, hogy a felperes 65 fő munkavállaló munkaviszonyát késedelmesen jelentette be a Magyar Államkincstárhoz (MÁK). Ezért 2010. február 23-án kelt határozatával az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4) és (7) bekezdésének megsértése miatt a felperest 1 400 000 forint munkaügyi bírsággal sújtotta.
Az alperesi jogelőd határozatával az elsőfokú döntést helybenhagyta. Indokolásában kitért arra, miszerint a felperes részéről eljáró T. G.-né 2010. január 18-án a MÁK-nak átadott iratok átadására és nyilatkozattételre ügyfélként nem volt jogosult. Továbbá utalt arra, hogy az elsőfokú hatóság - az Art. 16. § (4) bekezdésének megsértése mellett - tévesen hivatkozott az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.1.) 163/B. §-ában foglaltakra, mert a hivatkozott jogszabályt a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.2.) hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú hatóság e jogi tévedése azonban a tényállás megállapítására és az érdemi döntésre nem volt kihatással.
A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes 2010. április 10-én kelt határozatát a D. Munkaügyi Felügyelőség Igazgatójának 2010. február 23-án kelt határozatára is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte.
A megállapított tényállás szerint a felperes a P. Kistérségben működő önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulásként működő költségvetési szerv. 2010. évben pályázatot nyújtott be a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz a működési területén lévő településen lakó 65 fő közmunka program keretében történő foglalkoztatására. Pályázatát a szociális és munkaügyi miniszter K-01/2010. számú határozatával hagyta jóvá azzal, hogy a közmunka foglalkoztatás 2010. január 15. napjával kezdődik. Erről a felperest a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanács Titkársága 2010. január 13-án tájékoztatta, a felek a szerződést 2010. január 19-én írták alá. A szerződés alapján a felperes 37 987 750 forint támogatásban részesült, melyből 10 millió forint előlegként került biztosításra.
A felperes 2010. január 18-án a 65 fővel munkaszerződést kötött azzal, hogy a foglalkoztatás 2010. január 15-étől 2010. június 15-éig tart. A munkaszerződésekkel egyidejűleg "adatfelvételi lap a munkavállaló törzsadatairól" elnevezésű nyomtatványt kiállította és azokat a biztosítási jogviszony létesítésének bejelentése végett 2010. január 18-án személyesen adta át a Magyar Államkincstár D. Regionális Igazgatósága Illetményszámfejtési Irodájának. A biztosítotti bejelentéseket elektronikus úton 63 főre 2010. január 20-án, 2 főre 2010. január 22-én továbbította a Magyar Államkincstár D. Regionális Igazgatóság Sz. Illetményszámfejtési Irodájának, amely 2010. január 21-én, illetve január 27-én továbbította az elsőfokú állami adóhatóságnak.
A munkaügyi bíróság ítéletét egyfelől azzal indokolta, hogy a támogatási szerződés érvényességéhez szükség volt a munkaszerződések előzetes megkötésére, melyben a foglalkoztatottak - mivel a bérük a támogatástól függött - csak a támogatási szerződés aláírásával kerültek érvényesen munkaviszonyba a felperessel a munkaszerződésben foglalt egyéb rendelkezésektől függetlenül. Erre utal a munkaügyi bíróság szerint a munkaszerződésekben szereplő "közmunka" megjelölés.
A munkaügyi bíróság ítélete indokolásában megállapította, miszerint a felperes az Art. 16. § (7) bekezdése szerinti "kincstári körbe" tartozik. A felperesre az Ámr.2. rendelkezései vonatkoznak. Ennek 235. § (2) bekezdése értelmében a pályázati úton odaítélt támogatásokat a pályázó a kincstár részére a kötelezettségvállalást követő 5. munkanapon belül, de legkésőbb a kifizetést megelőző 10. munkanapig köteles bejelenteni. Ezért a munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a felperes a biztosítottak bejelentésére vonatkozó kötelezettségét határidőben teljesítette.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát kérte.
Az alperes a Pp. 206. § rendelkezéseinek megsértésére és a munkaügyi bíróság téves jogértelmezésére hivatkozott.
Kiemelte, miszerint a felperes a munkaügyi ellenőrzést megelőzően, 2010. január 15-én, illetve az ellenőrzés napjától kezdte meg a munkavállalók foglalkoztatását. Ehhez képest a felperes 65 fő munkavállaló munkaügyi iratát 2010. január 19-én és 21-én adta át a MÁK képviselőinek, a bejelentések elektronikus úton 2010. január 21-én és 27-én érkeztek meg a szervhez.
Az alperes érvelése szerint a felek közötti munkaviszonyt nem a támogatási szerződés keletkeztette. A munkaviszony az Mt. 76. § (1) bekezdése értelmében munkaszerződéssel jött létre. A felek mind a munkába lépéskor, mind az ellenőrzés megkezdésekor rendelkeztek munkaszerződéssel, ezért a munkaügyi bíróság tévesen állapította meg, miszerint a foglalkoztatottak csak a támogatási szerződéssel kerültek érvényesen munkaviszonyba a felperessel.
Az alperes arra is hivatkozott, hogy a munkaügyi bíróság tévesen állapította meg a felperesi foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési kötelezettségre irányadó jogszabályt. Az Ámr.2. 235. § (2) bekezdése ugyanis a kötelezettségvállalás bejelentési rendjére, és nem a foglalkoztatottakra vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozik.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. § (1) bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló periratok alapján dönt. Ezért a felperes által ellenkérelme mellékleteként csatolt iratot nem vehette figyelembe.
A tényállás szerint a felperes többcélú kistérségi társulás 2010. január 18-án 65 fő munkavállalóval kötött munkaszerződést, akik ugyanezen a napon, egy részük 2010. január 15-én reggel munkába léptek. A felperes a biztosítási jogviszonyok létesítésének bejelentése érdekében 2010. január 18-án adta át a munkaszerződéseket és "az adatfelvételi lap a munkavállaló törzsadatairól" elnevezésű nyomtatványokat a Magyar Államkincstár részére és a bejelentéseket elektronikus úton 2010. január 20-án továbbította.
E tényállás alapján vitathatatlan tény a keresettel támadott közigazgatási határozat megállapítása, miszerint a felperes "65 fő munkavállaló munkaviszonyát késedelmesen jelentette be a Magyar Államkincstárhoz", a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a biztosított foglalkoztatottakról késedelmesen teljesítette, nem a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, illetve nem a foglalkoztatás megkezdése előtt. Ezért nincs perbeli jelentősége annak, hogy a bejelentés a munkaügyi ellenőrzést megelőzően megtörtént.
Az Art. 16. § (4) bekezdés a) pontja szerint a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítás létrejöttéről szóló bejelentés a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
Az Art. 16. § (7) bekezdése szerint ezt a bejelentést az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) szerint a kincstári körbe, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá a központosított illetmény számfejtéséről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetőknek az Áht. és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
A felperes maga sem állította, hogy a kötelezettségének a foglalkoztatás megkezdése előtt tett eleget, ezért ennek van jelentősége és nem annak, hogy erre 2010. január 18-án vagy az alperes felülvizsgálati kérelmében állított január 19-ei időpontban került sor. E körben a MÁK két alkalommal egymásnak ellentétes tartalmú igazolást adott ki. A felperes az elsőfokú határozat elleni fellebbezésében egyébként elismerte, hogy a bejelentési kötelezettségének késedelmesen tett eleget.
Jóllehet, 2010. január 1-jétől az Ámr.1. nem volt hatályban és az Ámr.2. a biztosított foglalkoztatottak tekintetében az adatszolgáltatás rendjéről külön rendelkezést nem tartalmaz, ugyanakkor a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladat finanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló, 2010. január 1-jétől hatályos 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 66. § (7) bekezdése az Ámr.1. 163/B. § (7) bekezdésében foglaltakkal egyezően írja elő, miszerint az Art. 16. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentést az Art. 16. § (7) bekezdés hatálya alá tartozó költségvetési szervek az Art. 16. § (4) bekezdés a)-b) pontjában előírt határidőre teljesíti az elsőfokú állami adóhatóságnak. A biztosítottak bejelentését ugyan a MÁK teljesítette, de arra a MÁK felé történt késedelmes felperesi adatszolgáltatás miatt késedelmesen kerülhetett csak sor.
Az előbb hivatkozott jogszabályok mellett a munkaügyi bíróság kellő alap nélkül, tévesen alkalmazta az Ámr.2. 235. § (2) bekezdését, amely nem az "adatszolgáltatás a biztosított foglalkoztatottakról" szabálya, hanem "a kötelezettségvállalás bejelentési rendje" körében a kiírt pályázatok, továbbá a pályázati vagy nem pályázati úton odaítélt támogatások, egyéb kötelezettségvállalások bejelentésére vonatkozik.
Helytállóan érvelt az alperes, miszerint a 65 fő munkavállaló munkaviszonya a felperessel az Mt. 76. § (1) bekezdése szerint a 2010. január 18-án megkötött munkaszerződésekkel jött létre, melyek érvényességének feltételeit nem képezte a felperes, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium között 2010. január 19-én létrejött támogatási szerződés. Épp ellenkezőleg a támogatási szerződés megkötésének képezte feltételét 65 főnek 2010. január 15-től a pályázati programban foglaltak szerinti foglalkoztatása.
Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
(Kúria Mfv. II. 10.082/2011.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.