adozona.hu
BH 2012.7.176
BH 2012.7.176
Rendeltetésellenesnek minősül a munkáltató eljárása, ha a munkavállaló utólag helyesnek bizonyult véleménye miatt szünteti meg azt a szervezeti egységét, ahol az érintettet foglalkoztatta [Mt. 4. §, Kjt. 34. § (2) és (3) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében vezetői megbízása visszavonása és a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását kérte eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatásának mellőzésével.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 2007. december 20-án kelt, a felperes vezetői megbízása visszavonását tartalmazó munkáltatói intézkedése jogellenes. Kimondta, hogy az alperes 2008. január 8-án kelt, a felperes közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel törté...
BH 2012.7.176 Rendeltetésellenesnek minősül a munkáltató eljárása, ha a munkavállaló utólag helyesnek bizonyult véleménye miatt szünteti meg azt a szervezeti egységét, ahol az érintettet foglalkoztatta [Mt. 4. §, Kjt. 34. § (2) és (3) bekezdés].
A felperes a keresetében vezetői megbízása visszavonása és a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását kérte eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatásának mellőzésével.A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 2007. december 20-án kelt, a felperes vezetői megbízása visszavonását tartalmazó munkáltatói intézkedése jogellenes. Kimondta, hogy az alperes 2008. január 8-án kelt, a felperes közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetésére irányuló munkáltatói intézkedése ugyancsak jogellenes, és a közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Kötelezte az alperest elmaradt illetmény, átalánytérítés megfizetésére. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1993. szeptember 6-án létesített az alperes jogelődjénél közalkalmazotti jogviszonyt, 2005. július 1-jétől gazdasági vezetőként önálló aláírási joggal rendelkezett.
K. Város Önkormányzata határozatával úgy döntött, hogy az alperes alapító okiratának 2007. október 25-én történt módosításával összhangban az intézmény gazdasági szervezetét megszünteti, az alkalmazotti létszámot 2007. december 31-ével 2 fővel csökkenti. Az alperes intézmény gazdálkodási feladatait 2008. január 1-jétől a K. Polgármesteri Hivatal látja el a fenti számú határozat alapján.
Az alperes 2007. december 20-án kelt iratával a felperes határozatlan időre szóló gazdasági vezetői megbízását 2007. december 31-ével visszavonta. Ennek indoka szerint az intézményfenntartó az alperes intézmény alapító okiratát módosította, valamint a K. Város Képviselő-testületének határozatával az alperes gazdasági szervezetét 2007. december 31-ével megszüntette.
Ezt követően az alperes a felperes kinevezését 2008. január 1-jétől akként változtatta meg, hogy a gazdasági vezetői beosztását megszüntette, és gazdasági ügyintézőként foglalkoztatta.
Az alperes 2008. január 8-án kelt iratában a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel megszüntette. Indokolásában hivatkozott a Kjt. 30. § (1) bekezdés a) pontjára, az intézményfenntartó által az intézmény alapító okiratának módosításáról hozott határozatára, illetve K. Város Önkormányzatának képviselő-testülete költségvetést módosító rendeletére, valamint a képviselő-testület határozatára, és az alperes gazdasági szervezetének megszüntetésére.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az alperes által hozott munkáltatói intézkedések alakilag jogszerűnek minősülnek, azonban a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütköznek. A bíróság valamennyi bizonyíték együttes értékelése során vonta le azt a következtetést, hogy a felperes közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetésére irányuló munkáltatói intézkedés jogellenes.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, egyebekben helybenhagyta.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a peradatok alátámasztják azon felperesi állítást, miszerint a vezetői megbízás visszavonására, valamint a felmentésre amiatt került sor, hogy a felperes utólag helyesnek bizonyult szakmai véleményét az intézmény egyik fenntartójának vezetője sérelmezte, és ennek retorziójaként utasította a munkáltatót a fenti intézkedések megtételére.
Az alperes által hivatkozott EBH 2003/889. számú határozat valóban azt mondja ki, hogy a munkáltató maga választhatja meg azon alkalmazottját, akinek a jogviszonyát létszámcsökkentés esetén megszünteti, azonban ez is csak a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének betartása mellett történhet. Az alperes ezt a követelményt nem tartotta be.
Az alperes felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a jogerős ítélet "megváltoztatására", és a felperes keresetének elutasítására irányult, másodlagosan az első-, és a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és új határozat hozatalára történő utasítását kérte.
A felülvizsgálati kérelem szerint a felperes vezetői megbízásának visszavonására és a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére azért volt szükség, mert az általa ellátott munkakör megszűnt, a feladatait a polgármesteri hivatalhoz átcsoportosították. A bíróságok is megállapították, hogy a vezetői megbízás visszavonása, mind a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése alakilag jogszerű volt.
Az alperes álláspontja szerint bizonyításra került, hogy a munkáltatói intézkedés nem volt rendeltetésellenes. A BH 2008/225. szám alatt közzétett döntés szerint is önmagában az intézménynek és a fenntartó önkormányzatnak a létszámleépítés szakszerűsége érdekében való együttműködése nem jelenti a felmentés rendeltetésellenességét.
A per során sem a meghallgatott tanúk, sem a DVD felvételen elhangzottak a felperes jogviszonyával összefüggésben nem tartalmaznak negatív jelzőt, sem egyéb, a korábbi megfelelő és szakszerű munkavégzésével és intézkedésével szembeni hátrányos következmények alkalmazására utalást.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos következményeit megfelelően orvosolni kell [Mt. 4. § (1)-(3) bekezdés].
Az eljáró bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a vezetői megbízás visszavonása, illetve a felmentés alakilag jogszerű volt. A törvényben biztosított jog gyakorlása is jogellenessé válik, ha annak célja más jogos érdekének csorbítása, vagy ha komoly érdek nélkül erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozó kereseti előadást a bizonyítási teherre figyelemmel a felperesnek kellett igazolnia [Pp. 164. § (1) bekezdés, BH 1995/608.].
A felülvizsgálati eljárásban is irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint egy korábbi ügyészi vizsgálatot követően - amely kifogásolta 3 személy közalkalmazotti jogviszony helyett munkaviszonyban történő foglalkoztatását - a felperes az átsorolást a Kjt. vonatkozó szabályai szerint elvégezte. Ezt követően K. Önkormányzattól kapott, a visszavonásra irányuló utasítást a felperes megtagadta.
Az alperesi intézményben létesített új óvodai csoport kapcsán a felperes felhívta a munkáltató figyelmét arra, hogy két óvónő és egy dajka helyett egy óvónővel a csoport működése jogszerűen nem történhet.
A fenti két esettel összefüggésben K. L., az alperes intézmény gondnoka, egyben az önkormányzat képviselője úgy vallott, hogy "amikor a törvénytelenségek kiderültek, akkor a polgármester ezen megsértődött. Ekkor neki már az volt a szándéka, illetőleg úgy nyilatkozott, hogy a felperesnek mindenhogyan mennie kell az intézménytől". A felperes eltávolítását célzó alperesi eljárást erősítette meg Sz.-né T. A. testnevelő tanár, aki tanúként állította, hogy "az önkormányzatnál azt a módozatot találták ki a felperes eltávolítására az alperes intézményből, hogy az alperes gazdasági szervezetét kívánták megszüntetni. Az alperes gazdasági szervezeténél ketten dolgoztak, a felperesen kívül egy ügyintéző volt még ott. Mi kérdeztük az igazgatót, miért nem a másik ügyintézőt távolítják el, mert azzal jobban járna az önkormányzat, hiszen ő nagyobb fizetésért dolgozik, mint a felperes. Erre azonban az igazgatónak ismét az volt a válasza, hogy megfenyegették, hogy az intézményből távolítsa el a felperest".
A helyi képviselő-testület 2007. október 24-ei üléséről készült DVD felvétel, illetőleg ennek átirata alapján az eljáró bíróságok helytállóan állapították meg, hogy a polgármester többször utalt a felperes jogviszonyának megszüntetésére. Ennek alapján, és valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték együttes értékelése mellett a bíróságok helytállóan következtettek arra, hogy a munkáltató intézkedésének valódi oka a felperes eltávolítása, nem a gazdasági szervezet megszűnése volt (Pp. 206. §, Mt. 4. §).
Az alperes által hivatkozott EBH 2003/899. számú határozat is egyértelműen arra utal, hogy a munkáltató a rendeltetésszerű joggyakorlás keretei között dönthet létszámcsökkentés esetén arról, mely munkavállalójának szünteti meg a jogviszonyát. A jelen esetben azonban a felperes utólag helyesnek bizonyult szakmai véleményét, illetve észrevételét az intézmény egyik fenntartójának vezetője sérelmezte, és ennek eredményeként utasította a munkáltatót az intézkedésének megtételére. Mindez pedig a rendeltetésellenes joggyakorlás törvényi tényállásának megvalósulását jelenti.
A nem rendeltetésszerű joggyakorlásra figyelemmel a bíróságok helyesen állapították meg a munkáltatói intézkedés jogellenességét, és alkalmazták a Kjt. 34. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján.
(Legf. Bír. Mfv. I.10.583/2010.)