adozona.hu
BH 2012.7.179
BH 2012.7.179
Felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nincs helye bizonyítás felvételének a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésének [2003. évi XCII. tv. 97. §, 109. §, 1952. évi III. tv. 206. §, 221. §, 270. §, 275. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 2003-2007. évekre - valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedően - ellenőrzést végzett. Azt állapította meg, hogy a felperes a vizsgált időszakban személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja.) bevallást nem nyújtott be, gépjárműveket, ingatlant vásárolt és jelentős összegű tagi kölcsönt nyújtott a T. Kft.-nek, de nem volt olyan nagyságrendű jövedelme, ami e kiadásokra fedezetet nyújthatott volna. Az adóhatóság ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi...
BH 2012.7.179 Felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt - nincs helye bizonyítás felvételének a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésének [2003. évi XCII. tv. 97. §, 109. §, 1952. évi III. tv. 206. §, 221. §, 270. §, 275. §].
Az adóhatóság a felperesnél 2003-2007. évekre - valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedően - ellenőrzést végzett. Azt állapította meg, hogy a felperes a vizsgált időszakban személyi jövedelemadó (a továbbiakban: szja.) bevallást nem nyújtott be, gépjárműveket, ingatlant vásárolt és jelentős összegű tagi kölcsönt nyújtott a T. Kft.-nek, de nem volt olyan nagyságrendű jövedelme, ami e kiadásokra fedezetet nyújthatott volna. Az adóhatóság ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 108-109. §-ára alapítottan becslést alkalmazott, és pénzforgalmi mérleget állított fel. A revízió eredményeként hozott határozatában 2003. évre - elévülés miatt - nem tett megállapítást, 2004-2007. évekre azonban a felperes terhére kimutatott fedezet, illetve forráshiányokat egyéb jövedelemnek minősítette, és szja valamint százalékos egészségügyi hozzájárulás (a továbbiakban: eho) adónemekben adóhiánynak minősülő adókülönbözetet írt elő, adóbírságot szabott ki, késedelmi pótlékot számított fel.A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2010. június 10. napján kelt határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatva - 2004-2006. évekre - kötelezte a felperest mindösszesen 13 646 083 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 6 823 041 Ft adóbírság, 6 396 622 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Rögzítette, hogy 2007. évre a becslés jogalapja nem áll fenn, ezért erre az évre adókülönbözet és jogkövetkezmények nem írhatók elő. Az ezen kívüli körben - és a számítási hibától eltekintve - az elsőfokú adóhatóság megalapozott és jogszerű határozatot hozott. A felperes a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést nem tudta hitelt érdemlő adatokkal igazolni.
A felperes keresetében az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Érvelése szerint az alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási, bizonyítási kötelezettségének. Vitatta a becslés jogalapját, előadása szerint rendelkezett megfelelő fedezettel a kiadásaihoz, és hitelt érdemlően igazolta a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést is. Sérelmezte, hogy az alperes nem fogadta el az általa megjelölt forrásokat kiadásai fedezeteként, a keresetében előadottak alátámasztására bizonyítás foganatosítását kérte.
A megyei bíróság a felperes keresetét részben találta alaposnak, és az alperes határozatát - a 2004-2005. évi megállapítások változatlanul hagyása mellett - akként változtatta meg, hogy a felperes terhére 2006. évre az adókülönbözet és adóhiány összegét szja adónemben 40 320 Ft-ban, eho adónemben 26 640 Ft-ban állapította meg, 2004-2006. évekre a felperes terhére előírható adóhiánynak minősülő adókülönbözet összegét szja adónemben 9 328 086 Ft-ban, eho adónemben pedig 2 870 677 Ft-ban határozta meg. Az összesen 12 198 763 Ft adóhiány után fizetendő adóbírság összegét 6 099 381 Ft-ra, a késedelmi pótlékot pedig 5 724 542 Ft-ra szállította le, a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította. A megyei bíróság jogi álláspontja a következő volt:
2004-2006. évekre fennállt a becslés jogalapja, annak módszere is jogszerű volt. A felperes a perben lefolytatott bizonyítási eljárás során hitelt érdemlően igazolta, hogy 2004. december 1-jén - a Mercedes típusú személygépkocsi eladásából - 3 000 000 Ft-tal, 2006. július 10-én a dr. E. T. ügyvéd átutalása révén 6 930 905 Ft-tal, 2006. március 17-én pedig 32 000 euró bevétellel rendelkezett. Emiatt a terhére 2004-2006. évekre előírható adóhiánynak minősülő adókülönbözet nem az alperesi határozatban megjelölt összeg, hanem 12 198 763 Ft, és ennek megfelelően szabható ki az adóbírság és a késedelmi pótlék is. Az ezt meghaladó körben azonban az alperes határozata jogszerű döntést tartalmaz. A felperes a peres eljárás során sem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy - a hozzátartozó lottónyereményéből kapott - 6 000 000 Ft, illetve a lovak és hintók eladásából származó 15 000 000 Ft a vizsgált időszak kezdetén is rendelkezésére állt volna, és ezek képezték volna kiadásai fedezetét.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte ennek hatályon kívül helyezését, kereseti kérelmének teljes körűen helyt adó határozat meghozatalát. Érvelése szerint a megyei bíróság eljárása nem felel meg a Pp. 141. §-ában, 145. § (2) bekezdésében, 206. §-ában, az Art. 108-109. §-aiban foglaltaknak. A megyei bíróságnak el kellett volna fogadnia 6 500 000 és 15 000 000 Ft rendelkezésre állását. Sérelmezte, hogy a megyei bíróság nem foglalkozott a 2007. január 10-én felvett 125 000 euró folyósításával, az ausztriai banktól kapott kölcsönök felhasználásával. Másodlagosan a megyei bíróság utasítását kérte új eljárásra, új határozat hozatalára.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárás során nincs helye bizonyítás feltételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Kúria a felülvizsgálati eljárás során - a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben - a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet. (Pp. 275. §, BH 2002/29.).
Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az hiányos, iratellenes avagy téves, okszerűtlen, a logika szabályainak ellentmondó tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárás során nincs lehetőség.
A Kúria a rendelkezésére álló iratokból - a felperes érvelésével ellentétben - azt állapította meg, hogy a megyei bíróság eljárását jogszabálysértés nélkül folytatta le. Teljes körűen helyt adott a felperes bizonyítási indítványainak, és a bizonyítékok értékelését a Pp. 164. § (1) bekezdésének, 206. § (1) bekezdésének, 221. § (1) bekezdésének, valamint a becslési eljárásra irányadó Art. 97. § (6) bekezdésének, 109. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően végezte el. Ennek indokai a következők:
A jogerős ítélet meghozatalát megelőzően - a 23. sorszámú jegyzőkönyv tanúsága szerint - a felperesnek a perben további bizonyítási indítványa nem volt. A felperes által hivatkozott, az alperes által utolsó tárgyaláson - bírói felhívásra előterjesztett - előkészítő irat pedig nem más, mint a perbeli bizonyítás anyagára figyelemmel átdolgozott olyan pénzügyi mérleg, amely a felperesi bizonyítás eredményének megfelelően további bevételek elfogadását és ennek megfelelően a fizetési kötelezettség összegszerűségének módosulását tartalmazza. Ez - a felperesre kedvező - érdemi rész mindössze két oldal, az ezen felüli további oldalak az újonnan felállított mérlegadatokat, és a késedelmi pótlék számítás levezetését rögzítik, tehát nem tartalmaznak olyat, ami miatt a megyei bíróságnak a tárgyalást el kellett volna halasztania. Hangsúlyozza e körben a Kúria azt is, a tárgyalás elhalasztását a felperes maga sem kérte, és a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében sem vitatta a kereseti kérelmének helyt adó ítéleti döntést, illetve az e tekintetben tett megállapításokat. A felperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag ezt meghaladó körben kérte a bizonyítékok értékelését, és további források figyelembe vételét. Nem merült fel tehát semmilyen olyan tény, vagy körülmény, amely eljárási jogszabálysértés megállapítására alapot adhatna.
A felperes felülvizsgálati kérelme - a keresetet elutasító rész tekintetében - a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, mivel további olyan összegek fedezetkénti elfogadását kéri, amelyek tekintetében a megyei bíróság- hitelt érdemlő adatok hiányában - keresetet elutasító döntést hozott. Hangsúlyozza e körben a Kúria, hogy az Art. 109. § (3) bekezdésének alkalmazása során hitelt érdemlő adatnak csak az olyan adat minősül, amely ellenőrizhető, jellegénél és tartalmánál fogva önmagában és/vagy más egyéb adatokkal is egybevetve kétséget kizáróan alkalmas a vele igazolni kívánt konkrét tény bizonyítására. Az Art. 97. § (6) bekezdése pedig kimondja azt is, hogy a becslési eljárás során a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem az adózó javára, hanem terhére kell értékelni. Tekintettel arra, hogy a megyei bíróság betartotta a perbeli jogvita eldöntésére irányadó speciális bizonyítási szabályokat, és okszerű mérlegeléssel, indokolási kötelezettségének eleget téve hozta meg ítéletét, a felperes e körben előterjesztett felülvizsgálati kérelme nem alapos. A felperes érvelésével ellentétben a megyei bíróság az ügy érdemi eldöntése szempontjából releváns tények tisztázása érdekében minden bizonyítást foganatosított, és a perben a felperesnek a tárgyalás berekesztését megelőzően további bizonyítási indítványa nem volt, ennél fogva és a kereset bizonyított részének történő helyt adó ítéletre is figyelemmel teljességgel alaptalan a felperesnek a bíróság elfogultságára utaló felülvizsgálati kérelemben előadott álláspontja. Hangsúlyozza a Kúria továbbá azt is, hogy 2007. évre az alperes fedezethiányt, adókülönbözetet, illetve jogkövetkezményeket nem állapított meg, ennél fogva a 2007. január 10-én felvett pénzösszeggel a megyei bíróságnak érdemben nem is kellett foglalkoznia, az egyéb - ausztriai banktól kapott kölcsönök - tekintetében pedig megalapozott, jogszerű, kereseti kérelemnek helyt adó döntést hozott.
Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért jogszabályt, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv. V. 35.474/2011.)
Bírósági jogesetek
EH 2013.07.K26 Nem gyakorolható az adólevonási jog, ha az adóhatóság objektív körülmények alapján megállapítja, hogy a számla címzettje tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel a számlakibocsátó által elkövetett adókijátszásban vesz részt [2007. évi CXXVII. tv. 120. §, 127. §].
BH 2013.10.282 A munkáltató megsérti az együttműködési kötelezettségét, ha a munkába járáshoz nyújtandó utazási költségtérítés tekintetében nem tájékoztatja a munkavállalót az elszámolás feltételeiről [1992. évi XXII. tv. 3. §, 153. §, 78/1993. (VI. 12.) Korm. r. 2. §, 3. §].
BH+ 2014.5.228 A hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabását megalapozta a köztisztviselőnek az a magatartása, hogy a hivatal tulajdonában álló telefonkészülékről a választások során induló polgármester-jelölt érdekében SMS-eket küldött a hivatallal kapcsolatban álló személyeknek. Ez alkalmas volt arra, hogy a választással kapcsolatban is hatáskörrel rendelkező szerv pártatlanságát kérdésessé tegye, jó hírnevét sértve [1992. évi XXIII. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 21. § (6) bek. a) pont, 37. § (1) bek.].
