adozona.hu
BH+ 2012.6.251
BH+ 2012.6.251
A lakásszövetkezet közgyűlési határozatának részbeni hatályon kívül helyezése ad alapot, ha annak valamely rendelkezése olyan kérdésre vonatkozik, melynek tárgyalásáról a lakásszövetkezet tagjai a közgyűlésre szóló meghívóból előzetesen nem értesülhettek [2004. évi CXV. tv. 9. §, 17. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperes lakásszövetkezet tagja. A lakásszövetkezet a 2008. március 27-én tartott közgyűlésén határozatot hozott a lakásszövetkezethez tartozó lakások erkélyeinek felújításáról és ezen belül az erkélyek mellvédjének az eredetivel egyező üvegbetétes javításáról. A közgyűlés ekkor döntött arról is, hogy a felújítást ki fogja elvégezni. A közgyűlési határozat szerint megkötött szerződés alapján a kivitelező azonban a munkát nem kezdte el, ezért az alperes a szerződéstől elállt. Ilye...
BH+ 2012.6.251 A lakásszövetkezet közgyűlési határozatának részbeni hatályon kívül helyezése ad alapot, ha annak valamely rendelkezése olyan kérdésre vonatkozik, melynek tárgyalásáról a lakásszövetkezet tagjai a közgyűlésre szóló meghívóból előzetesen nem értesülhettek [2004. évi CXV. tv. 9. §, 17. §].
A felperes az alperes lakásszövetkezet tagja. A lakásszövetkezet a 2008. március 27-én tartott közgyűlésén határozatot hozott a lakásszövetkezethez tartozó lakások erkélyeinek felújításáról és ezen belül az erkélyek mellvédjének az eredetivel egyező üvegbetétes javításáról. A közgyűlés ekkor döntött arról is, hogy a felújítást ki fogja elvégezni. A közgyűlési határozat szerint megkötött szerződés alapján a kivitelező azonban a munkát nem kezdte el, ezért az alperes a szerződéstől elállt. Ilyen előzmények után az alperes 2009. március 19-ére közgyűlést hívott össze azzal, hogy annak határozatképtelensége esetén az ismételt közgyűlést 2009. március 20-án tartják meg. A meghívóban szereplő napirend 4. pontja "Az erkélyfelújítás új kivitelezőjének kiválasztása a 2008-ban visszalépett kivitelező pótlására." szöveggel került kiadásra. A meghívóhoz csatolt Tájékoztató a napirend 4. pontjához kapcsolódóan az előzményekről szóló beszámoló mellett foglalkozott az új vállalkozóval megkötni kívánt szerződés tervezetének ismertetésével. A Tájékoztatóban röviden megemlítésre került az is, hogy a korábbi vállalkozó pótlására kiírt pályázatra egy olyan ajánlat is érkezett, amely ún. acélpálcás vagy acélhálós mellvéd elemeket javasol az eddigi dróthálós üvegtáblák helyett.Miután a 2010. március 19-i közgyűlés határozatképtelen volt, azt 2010. március 20-án megismételték. Az alperes közgyűlése az 1/2009. sz. határozatában nem döntött egyértelműen az új kivitelező személyéről, hanem az ajánlatokat rangsorolta, melynek értelmében megbízta a szövetkezet ügyvezető elnökét, hogy a TG Kft.-től származó ajánlatnak megfelelően elsősorban olyan tartalmú szerződést kössön, melyben az erkélyek tönkrement drótüveg tábláit a kivitelező nemesacél anyagból kialakított táblákkal pótolja. A határozat b/ pontja szerint ha ennek bekerülési költsége meghaladja a lakásszövetkezet lehetőségeit, engedélyt adott arra, hogy helyette alumínium lemezt használjon az üvegtáblák pótlására.
A felperes keresetében - egyéb, már első fokon jogerőre emelkedett kereseti kérelme mellett - ez utóbbi közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes e kereseti kérelmét elutasította, mely rendelkezését a felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyta.
A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az adott ügyben abban a kérdésben kellett a bíróságnak döntenie, hogy a 2009. március 19-i közgyűlésre szóló meghívó 4. pontja magában foglalta-e annak a lehetőségét, hogy a közgyűlés ne csak új kivitelezőről, hanem új műszaki tartalomról is döntsön.
A másodfokú bíróság helyesnek fogadta el az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a tagok a meghívóhoz csatolt Tájékoztatóból arról értesülhettek, hogy "az újabb vállalkozók a korábbitól eltérő műszaki megoldásra tettek ajánlatot". Megítélése szerint ezek a dokumentumok megfelelő információul szolgáltak arra nézve, hogy a kivitelezés módja - technológiája - a kivitelező személyéhez kapcsolódóan változhat.
Másfelől pedig arra hivatkozott, hogy a meghívó melléklete "csak tájékoztató jellegű volt", ezért a közgyűlés nem volt elzárva attól, hogy az ott fel nem tüntetett "műszaki megoldást, technológiát kínáló kivitelezővel" való szerződéskötéssel bízza meg az ügyvezető elnököt, figyelemmel arra is, hogy az alapszabály a felújítás technológiájáról történő döntéshozatalt nem utalta a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, s az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a kereseti kérelme teljesítését; másodlagosan új eljárás elrendelését kérte.
Azt sérelmezte, hogy a közgyűlés a meghívó tartalmához képest eltérő körben hozott döntést. Ismételten hivatkozott a meghívóhoz csatolt Tájékoztatóban ismertetett szerződéstervezetre, ami a korábban elfogadott üvegbetétes megoldást rögzítette, s amiben csak utalásképpen jelenik meg, hogy van egy olyan pályázó is, aki egy másik megoldást javasol. Ehhez képest továbbra is jogsértőnek tartja, hogy a megismételt közgyűlés egy harmadik - teljesen új - megoldásról hozott határozatot. Álláspontja szerint ezzel az alperes megsértette a Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban úgyis mint Lakásszövetkezeti törvény) 17. § (4) bekezdését és a szövetkezet alapszabályának 2/a. pontját.
Változatlanul fenntartott jogi érvelése szerint minden olyan szervezetnél, amelynél közösségre tartozó kérdésekről kell dönteni, a döntést a jogszabályban meghatározott szerv hozhatja, mégpedig szabályozott formában. Ahol a közgyűlés döntési jogosultsággal rendelkezik, általános garanciális szabály a tagok számára, hogy a közgyűlés kizárólag a meghívóban feltüntetett kérdéseket tárgyalja. Ebben a napirendi pontokat olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a tagok a közgyűlésen való részvételre jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése érdekében kellőképpen felkészülhessenek. A tagok ennek alapján dönthetik el, hogy részt kívánnak-e venni a közgyűlésen és a közgyűlésen milyen döntéseket kívánnak hozni, azaz a közgyűlés nem hozhat olyan határozatot, amelyről a tagokat korábban a meghívóban nem tájékoztatták. Összefoglalóan: az érintettek csak a velük megfelelően közölt napirendi pontok ismeretében készülhetnek fel a közgyűlésre, így dönthetik el az adott esetben azt is, hogy kívánnak-e élni a jelenléti jogukkal. A konkrét ügyben nem az a kérdés, hogy a kivitelező személyéhez képest változhat-e a kivitelezés módja, hanem az, hogy a 2008. március 27-én eldöntött műszaki tartalomtól eltérő, - harmadiknak mondható megoldással történő - kivitelezés egyáltalán tárgya lehetett-e a 2009. március 20-án megtartott- megismételt - közgyűlésnek.
A felperes tévesnek tartotta a másodfokú bíróságnak azt a hivatkozását is, hogy a felújítás technológiájáról való döntéshozatal nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, mert az ügyvezető elnök azzal, hogy e tárgyban közgyűlést hívott össze, azt visszavonhatatlanul a közgyűlés hatáskörébe utalta.
Az alperes az írásban előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem kisebb részében alapos.
Az a perben már nem volt vitássá tehető, hogy az alperes közgyűlése - miután az erkélyek felújításának kérdéskörét hatáskörébe vonta - 2008. március 27-én érvényes határozatot hozott, melyben arról döntöttek, hogy az eredetinek megfelelően, dróthálós üveglapokkal cserélik ki az elhasználódott-meghibásodott elemeket. Az sem vitás, hogy az eredetileg 2009. március 19-ére kitűzött napirenddel az alperes 2009. március 20-án ismételt közgyűlést tarthatott. Mindezekhez képest a felperes keresetének lényegi - a felülvizsgálati tárgyaláson is egyértelművé tett - tartalma szerint az alperesnek a 2009. március 20-án meghozott 1/2009. sz. közgyűlési határozata azért jogszabálysértő, mert a közgyűlés a meghívó 4. pontjában feltüntetett napirendi pont tárgyalása során nem csupán az új kivitelező kiválasztásáról, hanem az erkélyfelújításnak egy olyan újabb - az előzőekben megjelölt üveglapos megoldáshoz képest harmadiknak mondható - formájáról döntött, amelynek a tárgyalására nem számíthatott. Ennek oka, hogy az erkélyek mellvédjének alumíniumlemezzel történő cserélésére vonatkozó műszaki megoldás megvitatásának lehetőségét az alperes nem tűzte a közgyűlés napirendjére.
A jogerős ítélet indokolásában foglaltakkal szemben egyértelművé kell tenni, hogy a meghívó melléklete nem "csak" tájékoztató jellegű volt. Az abban foglalt Tájékoztatás ugyanis szerves egységet alkot a szoros értelemben vett meghívóval. E két irat tartalmának együttes értelmezése alapján az valóban megállapítható: a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a közgyűlés kötve volt az egy évvel korábban meghozott határozatán alapuló - időközben megszűnt - szerződésben meghatározott műszaki megoldáshoz és csupán az új kivitelező "pótlásáról" dönthetett. Azt ugyanis érdemben helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a tagok - éppen "a meghívóhoz csatolt Tájékoztatóból" - értesülhettek arról: valamilyen szinten az újabb vállalkozók mindegyike a korábbitól eltérő műszaki megoldásra tett ajánlatot. Az ún. műszaki megoldások közötti különbségnek ennek az ügynek az elbírálása szempontjából annyiban van jelentősége, hogy a meghívó levélhez csatolt Tájékoztató értelmében négy pályázó ajánlatáról kellett dönteni, melyek közül három a korábbitól eltérő kialakítású, de üvegezett korlátot javasolt, míg volt egy olyan pályázó is, aki egy ezektől is lényegesen eltérő - másodiknak mondható ("acélpálcás vagy acélhálós") - megoldásra tett ajánlatot. Az kétségtelen tény, hogy a Tájékoztató részletesen bemutatta azt a szerződéstervezetet - kivonat megjelöléssel tizenkét francia bekezdésnyi terjedelemben idézve azt -, amely lényegét tekintve az eredetivel egyező, és ekként az elsőnek mondható megoldás szerinti kivitelezést tartalmazza. Ennek ellenére pusztán azért, mert a Tájékoztató csupán három sornyi terjedelemben tartalmazta az ettől eltérő - második - lehetséges megoldást leírását, a felperes nem hivatkozhat alappal arra, hogy ez utóbbit az alperes nem tűzte a közgyűlés napirendjére. Ellenkezőleg, a Tájékoztatóban foglalt rövid összefoglalóból egyértelműen megállapítható, hogy ez utóbbi - következetesen másodiknak tekintett - megoldás lényege is megismerhetővé vált a tagok számára, minthogy kiderült a Tájékoztatóból, hogy ez a vállalkozó - a TG Kft. - nem javasolja az üvegbetétek visszahelyezését, hanem azok helyett acélkeretbe foglalt "acélpálcás vagy acélhálós" mellvéd készítésére kívánt vállalkozni. A tagok számára ekként felismerhető és az előzőek szerint körülhatárolható információk tartalmából viszont az következik, hogy az alperes annak a lehetséges harmadik megoldásnak a tárgyalását nem tűzte előzetesen a napirendjére, hogy - a fent leírtakat leegyszerűsítve: üveg- vagy acélbetét helyett - szóba kerülhet egy olyan tartalmú döntés is, melynek alapján alumíniumlemezből készülhetnek el az erkélyek mellvédjei.
A felperes keresetének tartalma szempontjából a Kúria- szemben a jogerős ítéletben írtakkal - annak semmilyen jelentőséget nem tulajdonított, hogy a kivitelező személyétől függően a kivitelezés módja, illetve technológiája változhat-e. Az volt az ügyben eldöntendő - a jogerős ítéletben és a felülvizsgálati kérelemben foglaltaktól részben eltérő szövegezéssel meghatározott - kérdés, hogy a meghívó annak a lehetőségét magában foglalta-e: a közgyűlés egy harmadik, nevezetesen alumíniumlemez felhasználásával történő kivitelezés engedélyezésére adjon felhatalmazást az alperes ügyvezető elnökének. Ez veti fel azt a jogkérdést, hogy a Lakásszövetkezeti törvény 9. § (1) bekezdése alapján a felperes mint a lakásszövetkezet tagja eredménnyel támadhatja-e az alperes 2009. március 20-án meghozott 1/2009. sz. közgyűlési határozatát.
Az ügynek a fentiekben összefoglalt tényei alapján a felperes alappal hivatkozott arra, hogy az alperes közgyűlése olyan kérdésben is döntött, amelynek tárgyalásáról a tagok a közgyűlést megelőzően nem értesültek. A már kifejtettek értelmében a felperes által meghozott közgyűlési határozatnak nem az egésze, hanem csupán annak b) pontja - a harmadik, alumíniumlemezzel történő kivitelezésre szóló felhatalmazást tartalmazó rendelkezése - vonható ebbe a körbe.
Miután a Kúriának a felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslat korlátaiból adódóan kizárólag jogkérdésben kell döntenie, figyelmen kívül kellett hagynia az ügynek minden egyéb tényeit. Így azt, hogy a kivitelezés időközben egy újabb, keresettel meg nem támadott közgyűlési határozat alapján már befejeződött, mégpedig a felperes által vitatott megoldással. Miként a jogvita elbírálása szempontjából az is közömbös, hogy e döntésével az alperes a felperesnek okozott-e bármilyen hátrányt.
Mindezekhez képest a Kúria döntése azon a felperes által helyesen összefoglalt elvi alapon nyugszik, hogy a felülvizsgálati kérelmében általa megjelölt jogszabályt és alapszabályi rendelkezést sérti a közgyűlés 1/2009. sz. határozatának b/ pontja, minthogy az abban megjelenített kérdést anélkül tárgyalta a közgyűlés, hogy arról a tagokat a meghívó útján előzetesen értesítette volna. Az alperes ezzel olyan, a bíróságok következetes ítélkezési gyakorlata által kimunkált garanciális szabályt sértett, ami miatt a közgyűlési határozat részbeni hatályon kívül helyezése megkerülhetetlenné vált.
Az ügyben eljárt bíróságok már a keresetlevél áttételéről rendelkező - az alperes által is elfogadott - végzésben állást foglaltak abban a kérdésben, hogy a lakásszövetkezet határozatának felülvizsgálatára irányuló perre ugyanazok a hatásköri szabályok [Pp. 23. § (1) bekezdés ec) pont] vonatkoznak, mint az ugyanilyen tárgyban a céggel szemben indított perekre. Ebből következően az alperes annak ellenére sem kifogásolhatta a felperes által megjelölt eseti bírósági határozatokban foglalt elvek figyelembevételét, hogy egyébként valóban a Ptk.-t kell a Lakásszövetkezeti törvény háttérjogszabályának tekinteni. A kifejtettek értelmében - miután az erkélyek felújításának módjáról a közgyűlés érdemben tárgyalt és döntött - a kereset teljes elutasítására nem szolgálhatott alapul a másodfokú bíróságnak az az érvelése, hogy a felújítás technológiájára vonatkozó döntéshozatal nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Annál is inkább, mert a már leírtak szerint ennek a pernek nem a kivitelezés technológiája volt a tárgya. Ezzel is összefüggésben az alperes nyilvánvalóan alaptalanul érvelt a felülvizsgálati ellenkérelmében azzal, hogy a felperes érvrendszere szerint 2008. március 17-én a közgyűlés nem dönthetett volna az üvegtáblák cseréjével történő erkélyfelújításról.
Mindezeket egybevetve a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdésének alkalmazásával a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét részben és annyiban változtatta meg, hogy - utalással a Lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 9. § (1) bekezdésére - a keresettel támadott határozat b/ pontját hatályon kívül helyezte. (Kúria Pfv.I.21.102/2011.)