adozona.hu
BH+ 2012.5.219
BH+ 2012.5.219
A munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését a munkaviszonnyal összefüggő, a bizalom megingatására alkalmas bűncselekmény alapos gyanúja is megalapozhatja, ha a körülmények rövid időn belüli tisztázására a munkáltatónak nincs módja [Mt. 96. § (1) bekezdés b) pont, (4) bekezdés].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében az alperes rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1988. augusztus 9-étől állt az alperes alkalmazásában, legutolsó munkaköre pénztárszolgálati vezető volt. 2007. november 22-én a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága az alperes bankfiókjában ...
BH+ 2012.5.219 A munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését a munkaviszonnyal összefüggő, a bizalom megingatására alkalmas bűncselekmény alapos gyanúja is megalapozhatja, ha a körülmények rövid időn belüli tisztázására a munkáltatónak nincs módja [Mt. 96. § (1) bekezdés b) pont, (4) bekezdés].
A felperes a keresetében az alperes rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását, és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazását kérte.A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1988. augusztus 9-étől állt az alperes alkalmazásában, legutolsó munkaköre pénztárszolgálati vezető volt. 2007. november 22-én a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága az alperes bankfiókjában nyomozati cselekményt hajtott végre, ennek során a felperest őrizetbe vették. Az eljárás során hatósági tanúként az alperes egyik alkalmazottja járt el. A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága 2007. november 26-án kelt, és e napon kézbesített levelében tájékoztatta az alperes jogtanácsosát arról, hogy a felperes gyanúsítottként került kihallgatásra a Btk. 252. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő, a gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. Az alperes jogtanácsosa ezen a napon tájékoztatta a munkáltatói jogkör gyakorló személyt a tudomására jutott információkról.
Az alperes a 2007. december 10-én kelt rendkívüli felmondásával a felperes munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. Indokolása szerint a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága értesítése, illetve annak tartalma a munkáltató teljes körű bizalomvesztését váltotta ki, mivel az egész bank működése, ezen belül a felperes munkaköre is bizalmi jellegűnek minősül, a történtek a bank jó hírnevét is veszélyeztetik. A munkáltató semmilyen további körülményt nem látott elég indokoltnak ahhoz, hogy a munkaviszonyt fenntartsa, mert a banki munkakörök bizalmi jellege okán sem eredeti, sem más munkakörben való továbbfoglalkoztatásra nem látott lehetőséget, a büntetőeljárás kimenetelétől függetlenül.
A munkaügyi bíróság alaptalannak találta a felperes azon kereseti hivatkozását, mely szerint a rendkívüli felmondás kiadásával az alperes elkésett. Megállapította, hogy a felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló T. L. a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága 2007. november 26-án kelt, és dr. R. A. jogtanácsos számára megküldött levélből szerzett tudomást a felperessel szemben megindított büntetőeljárásról, annak jellegéről. Igazolható módon T. L. 2007. november 26-án a hivatalos levélből értesült a fentiekről, és az ettől számított tizenöt napon belül bocsáthatta ki az azonnali hatályú munkaviszony megszüntetést tartalmazó intézkedést, amelyre 2007. december 10-én sor került, azt a felperes számára december 11-én kézbesítették. Ennek megfelelően az alperes nem mulasztott határidőt, ezen okból az intézkedése nem jogsértő.
A felperes keresetében foglaltakra hivatkozva a bíróság megállapította, hogy az alperes rendkívüli felmondását nem a felperes által elkövetett bűncselekményre, hanem a bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt megindított büntetőeljárásra figyelemmel bocsátotta ki. A bizalom megingatására alkalmas súlyos bűncselekmény alapos gyanúja a rendkívüli felmondás jogszerű indoka lehet.
A munkaügyi bíróság érvelése szerint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. 13. § (4) bekezdésében rögzített szabály szerint a büntetőeljárás alávont felperes nem is dolgozhatott a munkakörében.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben továbbra is fenntartotta az álláspontját, mely szerint az alperes 2007. november 22-én teljes körűen birtokába jutott minden információnak. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem folytatott le bizonyítást, és a felperest, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlóját nem hallgatta meg.
A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A fellebbezés kapcsán a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a felperesnek az elsőfokú eljárás során nem volt bizonyítási indítványa. A másodfokú eljárásban arra hivatkozott, hogy a nyomozás során szerzett tudomást arról, hogy a pénzintézetben történt házkutatás nyomozati cselekményről az alperes vezetője soron kívül tájékoztatást kapott. A másodfokú bíróság a felperes indítványára megkereste a nyomozást lefolytató Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságát, amely válaszából nem lehetett arra következtetni, hogy az alperes vezetője 2007. november 26-át megelőzően, bizonyíthatóan tudomást szerzett arról, hogy a felperest konkrétan mely bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja a nyomozó hatóság.
A másodfokú bíróság érvelése szerint önmagában abból a körülményből, hogy az alperes épületében házkutatást tartottak, és a felperest őrizetbe vették, nem lehet arra következtetni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomást szerzett a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló körülményekről. Kiemelte, hogy a házkutatási jegyzőkönyv a Btk. 310. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (4) bekezdés szerint minősülő adócsalás bűntettét nevezte meg, amelyből a munkáltatói jogkör gyakorlója még abban az esetben sem következtethetett feltétlenül és biztosan a munkaviszonnyal való összefüggésre, ha a nyomozati cselekményről teljes körűen értesült volna.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és annak megállapítását kérte, hogy az alperes rendkívüli felmondása jogellenes. Fenntartotta azt az érvelését, amely szerint az alperes elkésetten adta ki a rendkívüli felmondást. Álláspontja szerint vizsgálni kellett, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a felmondás okáról mikor szerzett tudomást, és kifogásolta, hogy a munkáltatói jogkörgyakorló meghallgatását a bíróságok nem foganatosítottak. Érvelése szerint az alperes 2007. november 22-én hivatalosan tudomást szerzett arról, hogy ellene büntetőeljárás indult, ezért 2007. december 10-én elkésetten gyakorolta vele szemben a rendkívüli felmondás jogát. Sérelmezte, hogy a munkáltató intézkedése az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozott, de az eseménysorozat, amely miatt a rendkívüli felmondást gyakorolták, illetve a bankban végzett tevékenysége között nem volt összefüggés azzal a cselekménysorozattal, amely miatt büntetőeljárás indult.
Álláspontja szerint ha a büntetőeljárás megindulása miatti bizalomvesztésre alapított a rendkívüli felmondás, és utóbb kiderül, hogy a bűncselekményt nem a munkavállaló követte el, a munkáltató intézkedése jogellenes.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását, és a felperes perköltségben marasztalását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az eljáró bíróságok megalapozottan hivatkoztak arra, hogy a 2007. november 22-én a felperes munkavégzési helyén tartott nyomozási cselekményekből a vele szemben felmerült bűncselekmény gyanújára alappal nem lehetett következtetni. Az alperes munkavállalójának, aki hatósági tanúként a nyomozási eljárásban részt vett, csupán a nyomozati cselekmény lefolytatása szabályszerűségének igazolása volt a feladata.
Helytálló az a következtetés, hogy az alperes munkáltató bizalomvesztését - amely miatt az Mt. 96. § (1) bekezdés b) pontja szerint a rendkívüli felmondással élt - a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság 2007. november 26-án kelt értesítésében közöltek eredményezték.
A levélben a nyomozó hatóság arról tájékoztatta az alperest, hogy a felperesnek a büntetőeljárás során gyanúsítottként való kihallgatására került sor, a Btk. 252. § (1) bekezdésbe ütköző, és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő, a gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A tájékoztatás szerint a büntetőeljárás során szükségessé vált annak ismerete, hogy a banknál milyen belső szabályokat sért meg az, aki ismeretlen személyeket gazdasági társaságok banki adataival kapcsolatos hatósági megkeresésekről tájékoztat, illetőleg a bejelentési kötelezettség alá eső pénzfelvételek során anyagi ellenszolgáltatás fejében segítséget nyújt. A nyomozó hatóság kérte az alperes jogtanácsosát, hogy a büntetőeljárás eredményes befejezése érdekében a megkeresése teljesítéséről lehetősége szerint soron kívül intézkedjen.
Nem bizonyított, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a nyomozó hatóság 2007. november 26-án érkeztetett levelét megelőzően olyan ismeretek birtokában volt, amely a felperessel szembeni intézkedést megalapozta volna.
Az alperes a nyomozó hatóság leveléből arról szerzett tudomást, hogy a felperessel szemben az intézkedésre üzletszerűen elkövetett vesztegetés megalapozott gyanúja miatt került sor. A felperest a bűncselekmény felderítése érdekében végzett nyomozásban hallgatták ki gyanúsítottként és a munkáltató bizalomvesztését a perbeli esetben nem befolyásolta, hogy később, a nyomozás lefolytatása után a vádemelés nem a nyomozás elrendelésekor megjelölt bűncselekmény miatt történt.
A felperes a munkaügyi bíróság eljárása során az alperes érdemi ellenkérelmére nem tett észrevételt, csak a másodfokú eljárásban kérte a munkáltatói jogkör gyakorlójának kihallgatását. Az indítványt a másodfokú bíróság - mint szükségtelent - alappal mellőzte, miután a nyomozó hatóság a bíróság megkeresésére 2009. szeptember 1-jén kelt levele szerint a "házkutatás és elfogás tényéről a bank tudomással bírt, azonban a bankot a nyílt, illetve a titkos nyomozásunkról nem tájékoztattuk".
Helytállóan fejtették ki az eljárt bíróságok, hogy a kialakult bírói gyakorlat szerint olyan esetben, amikor a munkavállalóval szemben a munkaviszonyával összefüggő a bizalom megingatására alkalmas súlyos bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, amelynek tényállását a munkáltató rövid időn belül nem tisztázhatta, a rendkívüli felmondás jogszerű (EBH 1999.147.).
Az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat összességében helytállóan értékelték (Pp. 206. §), és álláspontjukat részletesen indokolták a jogszabályok helyes megjelölésével (Pp. 221. §). Ebből következően a felülvizsgálati kérelemben felhozottak jogszabálysértés megállapítására nem adtak módot [Mt. 96. § (4) bekezdés].
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Mfv.I.10.271/2010.)