BH+ 2012.5.215

Lakásfenntartó szövetkezet tagjának kiválására vonatkozó szabályok [2004. évi CXV. tv. (továbbiakban: Lszt.) 4. § (1) bek., 15. § (1) bek. f) és g) pontja, 20. § (1) bek., 50. § (4) bek., 2006. évi V. tv. (Ctv.) 74. § (1) bek. d) pontja, 84. § (1) bek. a) pontja].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az I-XLIX. r. kérelmezők a kérelmezett szövetkezet tagjaiként 2007. december 14-én részközgyűlést tartottak. E részközgyűlésen 2/3-ot meghaladó szótöbbséggel határoztak a kérelmezett lakásfenntartó szövetkezetből való kiválásukról. A kérelmezett a kiválás érdekében szükséges intézkedések megtételétől elzárkózott arra hivatkozással, hogy a kiválni szándékozók tartozása miatt a kiválásra nem kerülhet sor.
Az I-XLIX. r. kérelmezők által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban az elj...

Az I-XLIX. r. kérelmezők a kérelmezett szövetkezet tagjaiként 2007. december 14-én részközgyűlést tartottak. E részközgyűlésen 2/3-ot meghaladó szótöbbséggel határoztak a kérelmezett lakásfenntartó szövetkezetből való kiválásukról. A kérelmezett a kiválás érdekében szükséges intézkedések megtételétől elzárkózott arra hivatkozással, hogy a kiválni szándékozók tartozása miatt a kiválásra nem kerülhet sor.
Az I-XLIX. r. kérelmezők által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárásban az eljárt bíróságok a Legfelsőbb Bíróság által felülvizsgálati eljárásban hozott végzésével hatályában fenntartott jogerős végzésükkel kötelezték a kérelmezettet a törvényes működés helyreállítására, megállapítva, hogy nem a kiválás részközgyűlési elhatározásakor, hanem a végleges vagyonmegosztási határozat alapján nem állhat fenn tartozása a lakásfenntartó szövetkezet felé az abból kiválni szándékozó tagoknak.
A törvényességi felügyeleti intézkedésre a kérelmezett "a S. I. u. 1. szám alatti épület kiválása" napirendi ponttal 2009. szeptember 28-ára és 2009. október 12-ére közgyűlést hívott össze. E közgyűlések határozatképtelenek voltak.
Az I-XLIX. r. kérelmezők ismételten törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek, mert álláspontjuk az volt, hogy a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lszt.) 20. §-ában, illetve a kérelmezett alapszabálya III. pontjában foglaltak alapján, kiválásuk érdekében, a vagyonmegosztásról szóló döntéshozatal céljából részközgyűlést kellett volna összehívni. A közgyűlések összehívását azért is jogszabálysértőnek tartották, mert a kérelmezett a meghívókhoz nem csatolta a vagyonmegosztási tervezetet.
A kérelmezett a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemre előterjesztett ellenkérelmében, annak elutasítását kérte. Hivatkozott az Lszt. 15. § (1) bekezdés f) és g) pontjára, 15. § (2) bekezdésére és 50. § (3) bekezdésére, miszerint a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztás kizárólagos közgyűlési és nem részközgyűlési hatáskörbe tartozik. Állította, hogy az alapszabály III. pontjának az a rendelkezése, hogy a közgyűlést részközgyűlési és küldöttgyűlési formában kell tartani, nem zárja ki a közgyűlés megtartásának lehetőségét. Az Lszt. 50. § (4) bekezdésére utalással vitatta, hogy a közgyűlési meghívóhoz a vagyonmegosztási javaslatot csatolni kellett volna. E jogszabály alapján ugyanis a kiválására a szétválás szabályait kell alkalmazni. Azok pedig egy előkészítő és egy vagyonmegosztásról döntő közgyűlés tartását írják elő. A kérelmezett hangsúlyozta azt is, hogy a közgyűlések összehívásával a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozattal előírt kötelezettségének eleget tett. Állította, hogy a részközgyűlések összehívása és azok határozatképtelensége esetén, sérülnének a tagok szavazati jog gyakorlásához fűződő jogai.
Az L-XCIX. r. kérelmezők a 2008. december 17-én összehívott részközgyűlésen határoztak a kiválásukról. Törvényességi felügyeleti eljárást azért kezdeményeztek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: 2006. évi Ctv.) 74. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással, mert a kérelmezett esetükben is az általuk bejelentett kiválási szándék ellenére sem hívta össze a vagyonmegosztásról szóló döntés meghozatala végett a részközgyűléseket.
A kérelmezett e kérelmezők törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmét is kérte elutasítani. Előadta: az igazgatósága által, 2009. január 5-én hozott határozat azt tartalmazta, hogy e kérelmezők kiválásához szükséges törvényi feltételek nem állnak fenn. Ezt a határozatot az Lszt. 9. §-a szerint indítandó perben támadhatták volna az érintettek. A 2006. évi Ctv. 74. § (3) bekezdése e perindítási jogra tekintettel, kizárja a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A kérelmezett másodlagosan, a 2006. évi Ctv. 79. § (1) bekezdésére utalva, állította azt is, hogy a kérelmezők elmulasztották a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtására nyitva álló 30 napos határidőt. Hivatkozott arra is, hogy a 2008. december 17-én megtartott részközgyűlésen nem született a kiválásról az Lszt. 50. § (2) bekezdésében előírt 2/3-os szótöbbséggel hozott határozat. Hangsúlyozta: a kiválni szándékozók több mint 2 000 000 Ft-os tartozása miatt sem kerülhet sor a kiválásra.
Az elsőfokú bíróság végzésével a 2006. évi Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívta a kérelmezettet, hogy a törvényes működését 60 napon belül állítsa helyre. Az I-XLIX. r. kérelmezők tekintetében úgy foglalt állást, hogy az e kérelmezők által megelőzően indított törvényességi felügyeleti eljárásban született jogerős végzés alapján a kérelmezett köteles a vagyonmegosztásról döntő közgyűlést összehívni, azon érdemi döntést hoz. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy a kérelmezett alapszabálya a közgyűlés megtartását részközgyűlési formában írja elő, és ennek kizárólagos hatáskörébe tartozik a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról szóló döntéshozatal.
A cégbíróság az L-XCIX. r. kérelmezők kérelmének benyújtását határidőben előterjesztettnek tekintette. A kérelmezett által megjelölt egyéb okból sem látta akadályát a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának, és a törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának.
A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta. Az L-XCIX. r. kérelmezők törvényességi felügyeleti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ezt meghaladóan, az I-XLIX. r. kérelmezők törvényességi felügyeleti kérelme tekintetében az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Jogi álláspontja az volt, hogy az L-XCIX. r. kérelmezők a 2006. évi Ctv. 79. § (1) bekezdésében előírt, a kérelem benyújtására nyitva álló 30 napos határidőt elmulasztották. Kérelmük érdemi elbírálására ezért nem volt mód.
Az I-XLIX. r. kérelmezők tekintetében hozott döntéssel a másodfokú bíróság egyetértett. Hangsúlyozta, hogy az Lszt. 20. § (1) bekezdése a közgyűlés megtartása egyik módjaként határozza meg a részközgyűlést. A kérelmezett cég álláspontjával ellentétben ezért, az Lszt. 15. § (1) bekezdésében felsorolt, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó valamennyi kérdésben a részközgyűlés hatáskörrel rendelkezik. Az Lszt. 15. § (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy nem a részközgyűlés, hanem a küldöttgyűlés hatásköréből vonta el a jogalkotó a 15. § (1) bekezdés f) illetve g) pontjaiban meghatározott szervezeti változásokról és a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról szóló döntéshozatalt.
A másodfokú bíróság az alapszabály III. pontja alapján arra következtetett, hogy a felperes érvelésével szemben, a közgyűléseket részközgyűlési vagy küldöttgyűlési formában kell megtartani. Kifejezett kizáró rendelkezés ellenére sincs mód a közgyűlés összehívására. Rámutatott arra, hogy a határozatképességet és a szavazatokat a szövetkezet egészére összesítve és nem az egyes részközgyűlésekre vetítve kell vizsgálni illetve megállapítani az alapszabály III/1. pontja értelmében.
A másodfokú bíróság tévesnek tartotta a kérelmezett szövetkezetnek azt a jogi álláspontját is, hogy az Lszt. 50. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó 49. §-t akként kell értelmezni, hogy a kiválás kérdésében két közgyűlést kellene összehívni. Hangsúlyozta: a kiválási szándékról, az Lszt. 50. § (2) bekezdésében meghatározott részközgyűlés dönt. Ez helyettesíti az Lszt. 49. § (4) bekezdésében szabályozott, azt az előkészítő közgyűlést, amely szétválás esetén, a szétválási szándékról határoz. Ismételt előkészítő közgyűlésre ezért nincs szükség a kiválási szándék bejelentését követően, az Lszt. 51. § (2) bekezdésében is írtakra tekintettel. A lakásfenntartó szövetkezetnek a felmerülő költségek előlegezésével, a vagyonmérleget és a vagyonfelosztási javaslatot el kell készíttetnie az igazgatóságával az Lszt. 49. § (5) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, és össze kell hívnia a vagyonmegosztásról döntő részközgyűlést az Lszt. 50. § (3) bekezdése illetve 49. § (6) bekezdése alapján. Az ítélőtábla ez utóbbi álláspontjának alátámasztásaként utalt a Legfelsőbb Bíróságnak, a Debreceni Ítélőtáblának illetve a Győri Ítélőtáblának ezzel azonos jogértelmezést tartalmazó eseti döntéseire is.
Rámutatott, a kérelmezett a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonmegosztási javaslat előkészítését, valamint annak megtárgyalására a vagyonmegosztási részközgyűlés összehívását elmulasztotta. A 2006. évi Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja illetve 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján ezért az elsőfokú bíróság helytállóan kötelezte a működés törvényességének helyreállítására.
A kérelmezett a jogerős végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte az I-XLIX. r. kérelmezőkre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és az I-XLIX. r. kérelmezők törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmének elutasítását. Másodlagosan a jogerős végzésnek e körben az elsőfokú végzésre kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróságok új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását indítványozta.
Előadta, hogy a támadott határozat az Lszt. 15. § (2) bekezdését sérti. Aszerint ugyanis az Lszt. 15. § (1) bekezdés f) pontjában felsorolt szervezeti átalakulásokról illetve a g) pontban említett, a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról szóló döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A kérelmezett állította: a támadott jogerős határozat sérti továbbá az Lszt. 50. § (3) bekezdését is, amely szerint a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról szintén közgyűlésnek kell határoznia. Hangsúlyozta, hogy az Lszt. 15. § (2) bekezdése nem a közgyűlés megtartásának módjáról, hanem az annak kizárólagosan hatáskörébe tartozó ügyekről rendelkezik. E rendelkezés kizárja, hogy a döntéshozatalra az említett kérdésekben részközgyűlésen vagy küldöttgyűlésen sor kerülhessen. A kérelmezett előadta azt is, hogy a kérelmezők által megelőzően indított törvényességi felügyeleti eljárásban hozott bírósági határozatokban foglaltak alapján a szükséges intézkedéseket megtette. A legfőbb szerv ülését a vagyonmegosztásról szóló döntéshozatal végett kétszer is összehívta, az ülések határozatképtelensége terhére nem értékelhető.
Az alapszabály III/1/2/b/4. pontjában foglaltakra - amely a részközgyűlési körzet belső ügyeivel kapcsolatos határozathozatal szabályait tartalmazza - tekintettel állította, hogy a kiválni szándékozók által tartott részközgyűlésen elfogadott határozatnak megfelelően, a kiválás lebonyolítása végett előkészítő közgyűlést kell összehívni.
Utalt arra is, hogy a 2007. december 14-i részközgyűlés összehívása illetve megtartása nem volt szabályszerű. Az Lszt. 50. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó 49. § (1) bekezdése értelmében ezért két közgyűlés - egy előkészítő és egy vagyonmegosztásról döntő - összehívása mellőzhetetlen. Hivatkozott arra is, hogy az előkészítő közgyűlés megtartása azért is szükséges, mert azon kell dönteni a vagyonmegosztás elveiről.
A kérelmezett érvelt továbbá azzal, hogy a kiválási szándékot tartalmazó határozatot meghozó tagok közül többen már nem kívánnak kiválni, többen pedig a lakásukból elköltöztek. A kiválási szándékról szóló határozat elfogadásához szükséges 2/3-os szótöbbség ezért ma már hiányzik.
A kérelmezők felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a 2006. évi Ctv. 72. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 275. § (2) bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiak miatt nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a másodfokú bíróság végzésében kifejtett azzal a jogi állásponttal, hogy az Lszt. 15. § (2) bekezdéséből az tűnik ki, hogy a jogalkotó kizárólag a küldöttgyűléstől vonta el azt a jogot, hogy az Lszt. 15. § (1) bekezdés f) pontjában felsorolt szervezeti változásokról illetve a g) pontban megjelölt kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról döntsön. E közgyűlési kizárólagos hatáskörbe tartozó kérdésekről azonban a közgyűlés, az Lszt. 20. § (1) bekezdése szerint, jogosult akkor is dönteni, ha megtartására részközgyűlések formájában kerül sor. Miután a kérelmezett a törvényességi felügyeleti iratok között fellelhető alapszabályának III. pontja szerint a közgyűléseit részközgyűlési formában köteles tartani, e szabálytól az Lszt. 4. § (1) bekezdése értelmében nem térhet el. Az alapszabály ugyanis az említett jogszabály szerint a kérelmezett lakásfenntartó szövetkezet szervezetének és működésének, valamint gazdálkodásának alapokmánya. Miután részközgyűlések összehívására nem került sor, a kérelmezett javára nem vehető figyelembe, hogy 2009. szeptember 28-án illetve 2009. október 12-én megkísérelte a vagyonmegosztó közgyűlés megtartását.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a másodfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával is, hogy a jogvita eldöntésére irányuló Lszt. 50. § (4) bekezdése folytán alkalmazandó Lszt. 49. §-a csakis a kiválás jogintézményének sajátosságaira tekintettel, megfelelően alkalmazandó. Az Lszt. 49. § (4) bekezdése szerint, az előkészítő közgyűlésen a lakásszövetkezet tagjainak a szétválási szándékról kell nyilatkozniuk. Az említett jogszabályhely, a kérelmezett állításával szemben, nem utal arra, hogy e közgyűlésen a vagyonmegosztás elveiről is dönteni kellene. E közgyűlésnek kiválás esetén az Lszt. 50. § (2) bekezdésében írtak alapján tartott részközgyűlés felel meg. A kérelmezettől kiválni szándékozók 2007. december 14-én ilyen részközgyűlést tartottak, és nem a kérelmezett által állítottan, az alapszabály III/1/2/b/4. pontja alapján jártak el. Utal arra is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jelen eljárást megelőzően lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás során hozott jogerős határozatban foglaltakra tekintettel, ma már a 2007. december 14-ére összehívott részközgyűlés összehívásának illetve megtartásának körülményei nem vizsgálhatók. A felülvizsgálati eljárásban továbbá, a jelen eljárásban kelt jogerős határozat meghozatalát követően előadott azokkal az érvekkel sem foglalkozhatott a Legfelsőbb Bíróság, miszerint a kiválni szándékozók közül néhány személynek a tagsági viszonya megszűnt, mások pedig már nem kívánnak kiválni. A felülvizsgálati eljárás tárgyát ugyanis a jogerős végzés képezte, bizonyítás felvételére a Pp. 275. § (1) bekezdése értelmében nem volt mód. Olyan okokra hivatkozni már nem lehetett, amelyeket a megelőző eljárás során, a jogerős határozat meghozatalát megelőzően a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél nem említett.
Az eljárt bíróságok mindezekre tekintettel helytállóan állapították meg, hogy a kérelmezett törvénysértően működik, mert a 2007. december 14-én hozott részközgyűlési határozat alapján a kiválni szándékozók bejelentését követően, a vagyonmegosztásról szóló döntéshozatal végett a részközgyűlések összehívását elmulasztotta. A 2006. évi Ctv. 74. § (1) bekezdés d) pontja alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban, a 2006. évi Ctv. 81. § (1) bekezdés a) pontjában írt törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának ezért helye volt.
A Legfelsőbb Bíróság emiatt a jogszabályoknak megfelelő jogerős végzést, a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében, a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján, hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Gfv.X.30.089/2011.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.