AVI 2012.3.36

A beépítetlen földrészlet fogalmát az építésügyi szabályok és a településrendezési tervek alapján kell meghatározni [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 2007. január 17-én kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg Sz., A. út 12. szám alatt található 507 m2 alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban beépítetlen terület besorolású belterületű ingatlant.
A felperes kérte az illetékkiszabási hivataltól feltételes illetékmentesség biztosítását figyelemmel arra, hogy az ingatlant be kívánta építeni.
Az elsőfokú hatóság 2007. március 8-án helyszíni szemlét tartott, amely során megállapította, hogy az ingatlanon egy cseréptetős faház ál...

AVI 2012.3.36 A beépítetlen földrészlet fogalmát az építésügyi szabályok és a településrendezési tervek alapján kell meghatározni [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]
A felperes 2007. január 17-én kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg Sz., A. út 12. szám alatt található 507 m2 alapterületű, az ingatlan-nyilvántartásban beépítetlen terület besorolású belterületű ingatlant.
A felperes kérte az illetékkiszabási hivataltól feltételes illetékmentesség biztosítását figyelemmel arra, hogy az ingatlant be kívánta építeni.
Az elsőfokú hatóság 2007. március 8-án helyszíni szemlét tartott, amely során megállapította, hogy az ingatlanon egy cseréptetős faház áll. Ennek alapján a felperes kérelmét elutasítva fizetési meghagyásával a felperest 445 000 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Megállapította, hogy a szerződéskötés időpontjában a valóságban nem beépítetlen földterület, hanem faházzal beépített ingatlan volt, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételek nem álltak fenn a feltételes illetékmentesség engedélyezéséhez.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Hangsúlyozta, hogy az ingatlan megvásárlásakor az ingatlan-nyilvántartás beépítetlen földrészletet mutatott, az építési engedély beszerzéséhez nem kellett bontási engedélyt kérni, az ott lévő faház alapokkal nem rendelkezik, és elvihető.
A felperes vitatta azt a hatósági megállapítást is, miszerint az ingatlanon a felépítménybe víz, villany bevezetve lett volna. Álláspontja szerint ezek a közmű csonkok csak a telekig értek.
Az alperes kérte a kereset elutasítását fenntartva a határozatában foglalt álláspontot.
A megyei bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében idézte az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában írt illetékmentességi jogszabályt, valamint az értelmező rendelkezések közül a 102. § (1) bekezdés l) pontját, amely meghatározza a lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalmát.
E rendelkezések alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy tisztázni kell a felperesi kérelem elbírálása előtt, miszerint a megvásárolt ingatlan beépített, vagy beépítetlen ingatlannak minősül-e. Tény, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. § (6) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben bizonyítás lehetséges, mégpedig annak kötelessége az, aki az ott feltüntetett adatokat vitatja. Ehhez képest a hatóságnak tisztáznia kell, hogy a helyszíni szemlén észlelt építmény különösen szerkezetére figyelemmel az építési jogszabályok értelmében minősül-e építménynek, és minősíthető-e ez által a telek beépítettnek.
Az elsőfokú bíróság ennek alapján az új eljárásra előírta, e körülmények tisztázását.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását.
Az alperes ismételten arra hivatkozott, hogy a tényállás kellő tisztázása érdekében tartotta meg 2007. március 8-án a helyszíni szemlét, ezen az eladó is jelen volt. Az itt készült fényképfelvételek tanúsága szerint az ingatlanon egy cseréptetős faház-felépítmény állt, víz, villany, gáz be volt vezetve. E fényképfelvételek alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől eltérően az A. utca 12. szám alatti ingatlan nem beépítetlen terület, ezért nem felelt meg az Itv. 102. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és helytálló volt az ebből levont jogkövetkeztetése is.
A helyesen idézett Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól
a lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és település-rendezési tervnek megfelelően kialakított lakóépület elhelyezésére szolgáló beépítetlen földrészlet.
A nem vitás tényállás szerint a felperes az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint beépítetlen földterületet vásárolt. Az ingatlan-nyilvántartás adataival szemben az alperes arra alapította megállapítását, miszerint a helyszíni szemlén cseréptetős faházat talált. Ezzel álláspontja szerint igazolta azt a tényt, miszerint a földterület nem volt beépítetlen.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításával, miszerint az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontjában idézett jogszabályi rendelkezés szerint önmagában az alperes hatóság által megtartott helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyv tartalma nem bizonyította azt, miszerint ez a telektulajdon beépített lett volna. Az idézett rendelkezés ugyanis megállapította, hogy a beépítetlen földrészlet fogalmát az építésügyi szabályoknak és településrendezési tervnek megfelelően kialakított ingatlannak kell képviselnie.
A felperes az eljárás során becsatolta azt a Szolnok Megyei Jogú Város jegyzője által kiadott építési engedélyt - a hozzá kapcsolódó engedélyezési tervdokumentációval -, miszerint az ingatlanra lakóház építésre vonatkozó engedélyt kapott.
Ezzel egyidejűleg az engedélyből megállapítható az is, hogy a felperes nem kért és nem is kapott az ingatlanon bontásra szóló engedélyt.
Ezek az adatok is azt jelzik, hogy az adott esetben nem volt teljes egészében tisztázott a tényállás. Önmagában ugyanis akár egy cseréptetős faház jelenléte sem jelenthet egyértelmű beépítettséget.
Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy tisztázni kell azt a tényt, hogy ez a faház mennyiben minősül az építési szabályok szerint olyan vagyontárgynak, amely a földterületet beépítettnek minősítené.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kf. I. 35.143/2008.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.